Kazincbarcika

Az észak-erdélyi vasutas család a negyvenes években gyakran költözött, a feleség és a gyerekek követték a különböző szolgálati helyekre vezényelt családfőt. Király Bálint így váltotta sorra az iskoláit, ám tanárai mindenütt észrevették, hogy jó képességekkel rendelkezik. Biztatták is, tanuljon, képezze magát önmaga örömére, embertársai javára, hogy vigye valamire. Egy szép ívű életpálya a bizonyság rá, hogy ezek a jó szándékú, biztatások megértésre találtak a kisiskolás gyermek lelkében.

– Nagysajón születtem 1944. február 20-án. Két testvérem van, a bátyám Debrecenben, a húgom Nyírbátorban él. Számomra a család mindig nagyon fontos volt, az, hogy az apámat ide-oda helyezgették, csak növelte bennem az együvé tartozás igényét. Kifejezetten szerettem iskolába járni és már az általános iskolai kémia tanárom példát adott a számomra szakmai felkészültségből, a kémia szeretetéből. Tulajdonképpen már akkor eldőlt, merre is induljak, hiszen a természet titkai nagyon is érdekeltek.

– Sikerült ehhez az érdeklődéshez jó középiskolát választania?

– Igen, Nyírbátorban a gimnázium reáltagozatán tanulhattam tovább, ahol ezerkilencszázhatvankettőben érettségiztem. Szerencsémre nagyon erős volt a matek, de a többi tantárgy oktatása is.

– Ekkora tudásszomjjal egész biztosan könnyen vette a következő akadályokat is.

– A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytattam tanulmányaimat, ahol bekapcsolódtam a tudományos diákköri mozgalomba is. Ezt, mármint a tudományos munkát az egyetem elvégzése után (1967) sem hagytam abba és 1970-ben természettudományi doktori címet szereztem.

– Milyen terveket forgatott a fejében kémia–fizika szakos diplomával, tudományos doktori címével?

– Mint említettem, három évre programot adott nekem a tudományos fokozat megszerzése, másrészt Mándokon tanítani kezdtem, majd ezt követően érkeztem pedagógusi pályám második állomásaként Kazincbarcikára. Közben már egyetemista koromban megnősültem, évfolyamtársamat vettem el. Két gyermekünk van, a fiam itt dolgozik a BorsodChem Rt.-ben, a lányom közgazdász Budapesten egy pénzügyi tanácsadó cégnél. Unokáim közül az egyéves kisfiú viseli immár negyedikként a Bálint nevet, így rászolgált, hogy magunk közt a családban negyedik Király Bálintnak nevezzük…

A polgármester 1975 és 1995 között az Irinyi János középiskola igazgatója volt. Második felesége, aki pedagógus, abban az iskolában tanít.

Miközben a város polgármesteri hivatalának titkárságán szinte lélegzetvételnyi szünet sincs a munkában, egymást érik a tennivalók, peregnek az események, melyekből a polgármester sem tudja kivonni magát, beszélgetésünket átszövik Kazincbarcika mindennapi gondjai, melyekből dr. Király Bálint az elmúlt években bőségesen meríthetett. Tavaly nagy megtiszteltetés érte, szeptemberben Európa oklevelet vehetett át Strassburgban a testvérvárosi kapcsolatok és a nemzetközi szintű rendezvényeik elismeréseképpen.

– Hat éve látja el a polgármesteri feladatokat.

– Az első ciklusban enyhe fölénnyel győztem, a másodikban már a szavazatok több mint ötven százalékát sikerült megszereznem. A választók véleményét elsősorban az befolyásolja, amit maguk körül látnak, tapasztalnak, amit naponta éreznek. Ennél jobb választási propagandát még senkinek sem sikerült kitalálni.

Amikor beszélgetésünk vége felé dr. Király Bálintot a munkáján kívüli életéről, kérdezem, messziről indítja vallomását, hiszen szereti a családját, a természetet, a mozgást, a sportot, a jóízű baráti beszélgetéseket, a várost. Az utcán sétálva sokan megszólítják, kérdeznek tőle valamit, vagy csak egy kézfogásra állítják meg. Ezek teszik teljessé a mindennapjait.

– A sport egész életemben döntő helyet kapott, amire a szabadidőmből is mindig szívesen áldozok. Intézmény-vezetőként és polgármesterként is igyekeztem, igyekszem minél szélesebb körben megszerettetni a mozgást. Ezerkilencszázkilencvennyolcban elnyertük a Nemzeti Sportváros címet, amivel a megyében csak Tiszaújváros rendelkezik rajtunk kívül. A tömegsport és az élsport is nagyon sok sikert hozott nekünk, sőt mindezek élén a diáksport is. Mint említettem, mindig is vonzódtam a természethez, ez az oka, hogy itthon és külföldön is nagy örömmel hódolok a kempingezésnek. Aztán kertészkedem is, ezt pedig a Tardonára vezető út melletti telkemen művelhetem. Az idei év tavaszán régi vágyam valósul meg, amikor elkészül a kertes családi házunk, ahol nyugalmasabb életet, jó baráti összejöveteleket tervezek – mondta a kazincbarcikai polgármester.