Dédestapolcsány

A Bükk hegység északnyugati oldalán, nagyon szép természeti környezetben fekszik az egykori Dédes és Bántapolcsányból 1950-ben egyesített község. A térségben sokszor említett turizmus előnyeit régóta élvezik, mivel a település egyik végében található a hatmillió köbméteres Lázbérci-víztározó, ahonnan a tágabb környék ivóvízellátását biztosítják. A nagy forgalmú horgászvíz melletti tóparton kijelölt Szalamandra tanösvény és turistaútvonal várja a természet kedvelőit, de van egy várrom is, amely építmény eredeti állapotában már 1244-ben állt.

Lukács Lászlót 1994. december 11-én választották Dédestapolcsány polgármesterévé, azóta megszakítás nélkül tölti be ezt a tisztséget. A falu lakóinak szorgalma és az önkormányzat vezetőinek akarata már régen egymásra talált, így az arra járók egy tiszta, rendezett települést láthatnak, pedig az ott élők megszenvedték a nehézipar leépítését.

– Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a komoly forráshiány ellenére az önkormányzat és intézményei működőképességét sikerült fenntartani. A szűkös gazdálkodás miatt fejlesztésre és beruházásra csak pályázati támogatás igénybevételével lehet gondolni  – mondja Lukács László, akinek regnálása alatt nagyon komoly beruházások zajlottak Dédestapolcsányban. A pályázati lehetőségeket folyamatosan követi és azokat saját kezűleg dolgozza ki. Első fejlesztéseik leginkább az infrastrukturális beruházásokra irányultak. Létrehoztak egy földtani bemutatóhelyet, és három utcában megépítették a járdát.

Az idegenforgalom kezelésére a település központjában fogadóbázist alakítottak ki, majd modernizálták az önkormányzati intézmények fűtését. Az általános iskolában, napközi otthonos óvodában, könyvtárban és művelődési otthonban azóta gázkazán biztosítja a meleget. Következő állomás a Tourinform-iroda létesítése volt, amelynek alkalmazottai a település imázsának javítása mellett kiveszik részüket a rendezvények szervezéséből is. Ezek közé tartozik az országos hírű dédesi vásár, amelyet eddig több mint másfélszázszor rendeztek meg a helyi futballpályán. Minden tavasszal és ősszel sor kerül erre a hagyományos állat- és kirakodóvásárra, amely minden évben óriási tömegeket vonz a településre.

Építettek emlékparkot, parkosítással növelték a zöldterületet és egymás után látták el szilárd burkolattal az addig poros utcákat. Utóbbi beruházások mindig nyertes pályázathoz kötődtek. A napközi otthonos óvodában éttermet alakítottak ki, a hulladékgyűjtés és -elszállítás szervezett megoldására tároló edényeket szereztek be. A sok évtizeden át kovácsműhelyként üzemelő, a falu központjában álló épületet ugyancsak pályázati pénzekből visszaállították eredeti funkciójába, az eredeti berendezésekkel és szerszámokkal, amelyeket egy gyűjteményből sikerült visszavásárolni. Ugyanott építettek kenyérsütő kemencét és kiállítást rendeztek be a kenderfeldolgozás eszközeiből. A Bánvölgye Turistaházba vizesblokkot építettek ki, a közlekedés javítására pedig buszforduló és parkolóhely készült.

Lukács László – akinek felesége a helyi iskola igazgatója – folyamatosan nyomon követte a gyermeklétszám csökkenését a faluban, ezért a képviselő-testülettel úgy döntöttek, valamit tesznek ellene. Építkezésbe fogtak a Széchenyi-terv-pályázat elnyerése után, így készült el a fiatalok 20 lakásos garzonháza. Ózdtól Kazincbarcikáig volt ezekre érdeklődő, így hamar meg is telt. Az első gyermekek már megszülettek, és hamarosan járhatnak a helyi óvodába. A házaspárok öt éven át lakhatnak a kis rezsijű lakásokban, miközben gyűjthetnek egy igazi otthonra. Amikor ennek megtörtént az átadása, következett az idős emberek problémájának orvoslása. A térségből sok fiatal elköltözött, mert nem talált munkahelyet, az öregek pedig ott maradtak. Megnőtt az igény egy nyugdíjasház építésre, amit 30 lakrésszel 2005 nyarán adnak át. Sikerült pénzt nyerni a Dédestapolcsány–Uppony közötti egykori közlekedési, ma mezőgazdasági út újraaszfaltozására is, ami a minőségi turistaforgalom élénkítését szolgálja.

Saját erőből korszerűsítették az oktatási intézmények világítását, szolgálati lakást alakítottak tanteremmé és a ravatalozót is felújították.

A folyamatos fejlesztések mellett azonban törődni kellett a szociálisan rászorult és munkanélküli emberekkel is. Részükre állattartó és földművelő programot indítottak el, lehetőséget kínáltak a közmunkaprogramba történő bekapcsolódáshoz, erdőtelepítést hajtottak végre. Dédestapolcsányról folyamatosan készítettek tájékoztató kiadványokat, és megjelent a település monográfiája is.

Lukács László azonban korántsem elégedett. Új munkahelyeket akar teremteni, de építeni kell egy tornatermet, egészségügyi központot, játszóteret, valamint az iskola rekonstrukcióját is végre kell hajtani. Az önkormányzati utak aszfaltozása települési igény csakúgy, mint az idősek klubjának létrehozása, ami 2005 elején már javában zajlik.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)