Kazincbarcika

Egy alföldi kisvárosban – Hajdúnánáson – született 1949-ben, Mikulás napján. Édesapja a 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozójaként, 1950–1976. között pedig művezetőként részt vett az ÉMV – Sajóbábony, TVK – Tiszaújváros, illetve Kazincbarcika építésében. Édesanyja három gyermeket nevelt szinte egyedül, hiszen az apa csak a hétvégéken járt haza a gyakran változó munkahelyekről. Két leánytestvérével együtt kiegyensúlyozott, gondtalan gyermekkora volt. Irén testvére főiskolai tanár, tanszékvezető Kecskeméten, Éva pedig középiskolai tanár Debrecenben. Édesapjától még gyermekként autodidakta módon elsajátította a kőműves szakmát, majd a későbbiekben Halmi Gyula (fizika–matematika) tanár, Kulcsár István és dr. Zádoczky Béláné gimnáziumi tanárok befolyásolták jelentős mértékben életpályáját.

Egy sikertelen gépipari technikumi felvételi vizsga után a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium tanulója lett. A gimnáziumban osztályfőnöke, dr. Zádoczkyné magyar nyelv és irodalom, illetve történelem szakos tanárként érdeklődését a bölcsészet felé terelte, s rövidesen tagja lett az iskola irodalmi szakkörének, majd a városban szerveződő irodalmi színpadnak. A fizikai munka iránti szeretete és az anyagi kényszer miatt minden iskolai szünetben az építőipari vállalatnál dolgozik, ahol édesapja mellett készségszintre fejleszti az építkezés során alkalmazható minden ismeretet (terepszintezés, rajzolvasás, vakolás, betonozás, hidegburkolás, vasbetonszerelés).

A gimnáziumi évek alatt kiemelkedő tanulmányi eredményei miatt felsőfokú továbbtanulásra javasolják. A sikeres érettségi és felvételi vizsga után népművelés–könyvtár szakon végez Debrecenben 1972-ben. Itt érinti meg először a politika, mivel hallgatótársai bizalmából két évre a főiskola KISZ-titkárává választják.

A sikeres államvizsga után alig két hónappal behívják katonai szolgálatra, ahonnan 24 hónap után szerel le. A katonai szolgálat során számtalan, máig is ható és alkalmazható ismeretre tett szert, ugyanakkor az ott szerzett személyi kapcsolatokat jelenlegi munkakö­rében is kamatoztatja. Leszerelés után – a fölkínált kilenc állás közül – az akkori BVK Radnóti Miklós Művelődési Ház igazgatói posztját pályázza meg Kazincbarcikán, amely munkakörben 19 évet tölt el. A „szakmai” elismerések közül az ott kapottra a legbüszkébb: a Nehézipar Kiváló Dolgozója, melyet Kapolyi László minisztertől vehetett át.

1975-ben kötött házasságot Székely Király Valériával, 1977-ben születik meg Barbara nevű lánya. 1982-ben felesége súlyos betegségben meghal, s egyedül marad az akkor ötéves kislányával. 1984-ben újabb házasságot köt Bánhidi Erikával, és 1985-ben megszületik Balázs nevű fia, aki jelenleg másodéves főiskolai hallgató. Felesége, Erika mozgásfejlesztő óvodapedagógus, aki biztos támasza és segítője az újabb pályamódosításkor is: 1994-ben az MSZP jelöltjeként önkormányzati képviselő lesz, majd dr. Király Bálint polgármester felkérésére – alpolgármester. A választóktól mind az 1998-as, mind pedig a 2002-es helyhatósági választásokon megkapja az immáron munkával megszolgált bizalmat. Harmadik cikluson keresztül önkormányzati képviselő, a város alpolgármestere. Aktívan részt vett a Városi Fedett Uszoda építésének, valamint a Műjégpálya rekonstrukciójának menedzselésében.

A város közterületeinek „működtetése”, fenntartása, a közművelődés és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése kiemelt feladata, ez utóbbi sorra hozza a nemzetközi elismeréseket is. A harmadik ciklusban szervezte és menedzselte a város jobb megismerését célzó könyvek szerkesztését és kiadását; a „Kazincbarcika 1954–2004” című fotóalbum, az „Aggtelek – Wieliczka” című kötet és „Kazincbarcika helytörténeti monográfiája” az ő irányításával került az érdeklődő közönség, a várost szerető és tisztelő állampolgárok kezébe, és most van előkészületben a legújabb kötet „Kazincbarcika, a szobrok városa” címmel.

Mindig szívesen fogadja és vállalja a nehezen megoldható, különleges feladatokat: függőhíd építése a Sajó folyón, légi fényképezés, gasztronómiai bemutató külföldön, nemzetközi lovas postakocsiút szervezése, Mikulás-szánkózás hó nélkül, hőlégballonos filmforgatás Kazincbarcikáról, maratoni váltófutás szervezése öt nemzet részvételével hat országon keresztül stb. Barátai, munkatársai szerint benne ötvöződik egy vadászkutya kitartása egy porosz katonatiszt modorával és egy vízi bivaly fáradhatatlanságával a mindennapi munkájában.

Lételeme a kitartó munka és az állandó újításra való törekvés, ez utóbbi adja számára az igazi szabadidős szórakozást.

Kedvenc időtöltése az olvasás, utazás, amit közelgő nyugdíjas évei alatt akar igazán kiteljesíteni, és egyben pótolni az elmulasztottakat. Tudatosan készül a nagypapa szerepre, amely aktív pályafutásának egy újabb próbatételét jelenti majd – immáron nyugdíjasként.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)