Kazincbarcika

Sokoldalúságát, felkészültségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy vegyészmérnök létére egy sikeresen és eredményesen működő takarékszövetkezetet irányít, kipróbálta magát az iparban, és főiskolai oktatóként is megállta a helyét.

Kriston Nándor Bótán született, egy kis bányászfaluban. Apja bányász volt, így a szülők azt szerették volna, hogy egyetlen gyermekük bányamérnök legyen. Ám hamar kiderült, hogy őt a vegyészet sokkal jobban izgatja, így középiskolai tanulmányainak színtere az akkoriban az ország talán legjobb vegyipari technikumának számító, ma Irinyi János nevét viselő intézmény lett.

Elsősorban a reáltárgyakkal (matematika, fizika) boldogult kiválóan, de igazi kedvencének a kémia bizonyult. Aktívan részt vett a diákmozgalomban, máig büszke arra, hogy az 1968-ban átadott kollégium első diákvezetője lehetett.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. Érdekes színfoltnak számított életében, hogy az egyetemen akkor hozták létre az első koedukált kollégiumot. Egyetemistaként járta az országot: nyaralt, építőtáborban dolgozott, tanulmányi utakon vett részt. Elvégezte a tanár szakot is, és mivel különös vonzalmat érzett a tanári pálya iránt, tanítani kezdett az akkor virágzó intézménynek számító főiskolán, Kazincbarcikán. Oktatott vegyipari alapműveleteket, fizikai kémiát, illetve műanyag-alkalmazástechnikát. Ekkor még úgy gondolta, hogy ez egy életre szóló hivatás, s mivel lakást is kaptak, a család letelepedett Kazincbarcikán. Miután a hetvenes évek végén úgy érezte, hogy „mostohán bánnak” a kazincbarcikai főiskolai karral, választania kellett: vagy sodródik az eseményekkel, vagy valami új dologba fog. Az utóbbi mellett döntött, a Bán-völgye Termelőszövetkezet melléküzemág-vezetője lett.

„Ez rendkívül sikeres időszaka volt életemnek – emlékezik vissza Kriston Nándor –, hisz a nyolcvanas évek elején a nulláról indultunk, a semmiből alkottuk meg az akkor újdonságnak számító gazdasági társaságot, a Grafolt, amely műanyaggyártással foglalkozott. Akkoriban sok termelőszövetkezet ismerte fel, hogy a túlélés érdekében a mezőgazdasági munkák mellett ipari tevékenységgel kell foglalkozniuk.”

Több évet dolgozott a Grafolban, amelynek árbevétele 1988-ban megközelítette az egymilliárd forintot, és közben az akkori Sajókaza és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósági tagja, majd a felügyelőbizottság elnöke lett. 1996-ban keresték meg, hogy főállásban vállalja el az ügyvezetői feladatokat, miután egy törvénymódosítás miatt két ügyvezetőre volt szükség.

2003-ban egyesültek a Hangony és Vidéke Takarékszövetkezettel, amihez nagymértékben az ő munkája is hozzájárult.

Kriston Nándor az azóta is dinamikusan fejlődő új takarékszövetkezet elnöke lett. Jelenleg huszonkét egységgel működnek, mérlegfőösszegük meghaladja a hat és fél milliárdot, közel hatszázmilliós szavatolótőkéjük van. Kirendeltségeiket folyamatosan korszerűsítik, bővítik, és Kazincbarcika szívében az elmúlt évben adták át impozáns, új székházukat.

„Szerencsés embernek vallom magam  – mondja az elnök-ügyvezető –, hisz mindig olyan munkám volt, amit nagy lelkesedéssel és odaadással végezhettem. 1981 óta vagyok vezető, ez idő alatt rengeteg emberrel találkoztam, sokan dolgoztak a vezetésem alatt. A munkatársaimmal való megfelelő kapcsolat mindig etalon volt számomra, erre bátran építhettem az elmúlt két és fél évtizedben. A konszolidált, jó légkörű csapatmunka meghozza az eredményt. Ha a vezető mögött megfelelő csapat áll, akkor mer nagyobb feladatokat is vállalni, mert tudja, hogy munkatársaival képes megvalósítani azokat. Úgy érzem, ez a Sajóvölgye Takarékszövetkezet kollektívájára is igaz.”

A pénzpiacért folytatott versengésben az elmúlt időszakban sikerült helytállniuk, eredményesek voltak a Széchenyi-kártya terjesztésében, sokan kértek tőlük bankgaranciát, bekapcsolódtak az agrárfinanszírozásba, és legkorszerűbb termékeik közé sorolható a Netbank-szolgáltatás.

A Sajóvölgye Takarékszövetkezet elnöke nős, két fiúgyermeke közül az idősebbik háziorvosként dolgozik, míg a kisebbik – immár jogi és közgazdasági diplomával a zsebében – a banki szektorban tevékenykedik.

Bizonyára nem véletlen és mindenképpen szerencsés dolog, ha valaki az üzleti élet sikerein túl a kedvtelésében is kiemelkedőt tud alkotni, maradandót tud létrehozni.

Miután az erdőzúgás egy igazi embernek legalább annyi örömet szerez, mint a vadűzés, Kriston Nándor a 4400 hektáron működő Háromkő-Bérc Vadásztársaság elnökeként tudatosan törekszik arra, hogy a fiatalok folytassák az általuk megkezdett vadászati hagyományokat. Az ő jóvoltából került sor nemrég a két szlovákiai magyar fafaragó művész: Ulman István és Bafy Lajos által készített vadászoszlop felállítására.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)