Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Bíró Szabolcs
Nyugdíjas okleveles bányamérnök,
Kazincbarcika
Az utóbbi másfél évtizedben nem sok gondja volt a hétvégi szabad idő eltöltésével. Járta a futballstadionokat, idősebb fia, Szabolcs ugyanis a nemzeti bajnokság egyik legismertebb kapusa, és az apa kíváncsi volt a mindenkori sportteljesítményére. A nyugdíjazás óta eltelt közel egy évtizedben nem változott az életritmusa, mert ahogyan korábban a bányában, úgy mostanában a mezőgazdaságban vezet nagy volumenű beruházást.
Erdélyben, Kárászteleken született 1941. október 4-én. Magyarországra 1946-ban került a család, apja közigazgatási gyakorlattal a birtokában Rakamazon talált munkát, ahol hamarosan főjegyzővé nevezték ki. Utána volt tanácsi vezető, majd Tiszabercelen is köztisztviselő minőségben tevékenykedett. Ebben a két faluban végezte el Bíró Szabolcs az általános iskolát, hogy azután Nyíregyházán a Kossuth Lajos Református Gimnáziumban tanulhasson. Az érettségit 1959-ben szerezte meg, ám a felsőfokú felvételije két alkalommal nem sikerült. Nem adta fel azonban a reményt, és kétévesi kétkezi – segédmunkás, majd hegesztő – munka után sikerült bejutnia a Miskolci Egyetem Bányászmérnöki Karára. A diploma átvétele után 1966-ban a Bányászati Aknamélyítő Vállalat észak-magyarországi körzetéhez került beosztott mérnökként. Első munkahelyéhez hűséges maradt, végigjárta a fokozatokat, így előbb üzemvezetői, aztán főmérnöki, legvégül pedig igazgatói kinevezést kapott. Harminc éven át bányászati szakemberként a bányászati beruházásokat vezette. Bányásztevékenysége alapján vonult korkedvezményes nyugdíjba 1966-ban.
1992-ben egy központi döntéssel megszüntették a céget, ekkor vállalkozást indított, létrehozta az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Kft.-t, amelynek ügyvezetője lett. Közben bőven akadt munkája a Sajókaza és Vidéke Takarékszövetkezetben is, amely pénzintézettel 1974-ben került közvetlen kapcsolatba. Négy évre rá beválasztották a tisztségviselők közé, majd 1981–82 között az FB elnöke. 1992–96 között elnökhelyettesi minőségben segítette a szövetkezet munkáját, 1996-tól napjainkig újra az FB elnöki tisztét tölti be. Közben történt egy jelentős változás, egyesült a Sajókaza, valamint a Hangony és Vidéke Takarékszövetkezet. Az így megnövekedett tőkeerő a korábbiaknál sokkal jobb pénzpiaci pozíciót ígért, ami be is teljesedett. Ugrásszerűen nőttek a betétek, és egyre több hitelkérő keresi fel a Sajóvölgye Takarékszövetkezetet, amely Borsodnádasdtól Miskolcig lefedi az észak-borsodi térséget.
A Cserehát térsége régóta közel áll hozzá, ott lépett be a vadásztársaságba 1974-ben. Hamarosan vásárolt egy házat, amit hétvégi pihenésre, a szabad idő eltöltésére használ a család. A harminctagú vadásztársaság elnöki tisztjét 1980-tól tölti be, és mivel gyakran megfordul Baktakék környékén, látja az elmaradottságot, a szegénységet. A kitörést csakis munkahelyteremtéssel lehet elindítani, ezért 2000-ben – a baktakékiek ötletére építve – alapítottak egy gyümölcstermelésre szakosodó céget, az AGRO-Kék 2000. Szövetkezetet. A végcél a teljes feldolgozás. Ezért épül egy 150 vagonos hűtőház, gyümölcsaszaló, szeszfőzde és palackozó is. Az első nagy beruházást már végrehajtották, 150 hektáron ültettek csemetéket, amelyek 2006-ban fordulnak termőre. Már ebben az időszakban 80 embernek biztosít munkát a vállalkozás, a későbbiekben ezt a létszámot 300 főre akarják felfuttatni. A Franciaországban jól ismert és Magyarországon honosított gyümölcsfajták, különösen a sárgabarack ízben és cukorfokban is megelőzi a Franciaországban termelt fajtákat, a hagyományos magyar kajszibaracknál jobb az eltarthatósága, vagyis piacképesebb.
A pályázati rendszerek nem igazán adnak teljes megoldást, lehetőséget az ilyen befektetéseknek, márpedig az első értékesítéséig csak viszi a pénzt a befektetés. A tervek szerint az első gyümölcsszüretnél kb. 1000 tonna termést várnak, amelynek bevételéből remélhetőleg meg tudják alapozni a folytatást. Kazincbarcikára 1961-ben került, és azóta ott él. 1967-ben nősült, Éva, a felesége előbb a Borsodtervnél, majd az ÉRV-nél dolgozott a tervezőknél. Nagyobbik gyermekük, Szabolcs 1969-ben született, és sikeres sportpályafutást tudhat maga mögött. Első osztályú sportolóként volt ligaválogatott, magyar bajnok és több alkalommal nyerte el „Az év kapusa” kitüntető címet. 1998-ban az UTE-FTC mérkőzés döntetlenje jelentette számára a bajnokság megnyerését az Újpesttel. Felkészült azonban a sport utáni életre is, a nyíregyházi tanárképző főiskola nappali tagozatán, matematika–testnevelés szakon szerzett tanári diplomát. Budapesten él, és levezetésként még az NB II-es Budakalász hálóját őrzi.
Zoltán 1976-ban született, és Nyíregyházán lakik. A Nyíregyházi Főiskolán nemzetközi ingatlanértékesítő és -forgalmazó oklevelet szerzett, és ezen a területen dolgozik. Szintén sportol, a második vonalban kosarazik. Mind a ketten nőtlenek, így még várhatnak a szülők a nagy eseményekre.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése