Kazincbarcika

A Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola Kazincbarcika legrégibb szakképző iskolája, olyannyira, hogy létrehozása (1953. december 1.) még a város alapítását (1954. február 1.) is megelőzte. Az itt képzett kőművesek és ácsok keze munkája máig látható a város főutcájának, a mai Egressy útnak a házain. Később megkezdődött a hegesztő, vízvezeték- és központifűtés-szerelő-, a gázvezeték és készülékszerelő szakmunkások képzése is, majd megjelent a könnyűipar: nőiruha-készítő és kötőipari konfekciós szakembereket is oktattak. Az újabb szakterület, a gépíró és gyorsíró szakemberek képzése ma a gépíró és szövegszerkesztő szakképzést jelenti. 1999-től indult a művészeti szakközépiskolai oktatás, amivel teljessé vált az intézmény profilja.

Ma a szakiskolai képzés keretében  – ami a tanulói létszám több mint felét jelenti – elsősorban gépészeti, építészeti, könnyűipari és ügyviteli orientáció, illetve alapozás folyik a rájuk épülő szakképzéssel. A szakközépiskolai oktatásban és az erre épülő technikusképzésben ruhaipari és épületgépész-technikusokat, míg a művészeti szakközépiskolai képzésben elektronikus-grafikus, képszerkesztő, textilműves, textilrajzoló-modelltervező asszisztens és tűzzománcozott dísztárgykészítő szakmákat oktatnak.

„Mindig büszkék voltunk a szakmunkásképzésre – mondja Bíró Károly igazgató –, kollégáim állhatatos, gyermekcentrikus munkája eredményeként sok hátrányos helyzetű gyerekből is jó szakembereket neveltünk. A szakmunkásképzés mellett nyitottak voltunk az újra is, így indítottuk el a művészeti szakképzést. Diákjaink országos és nemzetközi rajzpályázatokon nyertek, és iskolánk tanulói több kategóriában voltak elsők országos tűzzománcversenyeken is. A város és környéke tanulóinak művészeti fejlődését szolgálja a tehetséggondozó műhely. A Leonardo pályázat keretében tanulóink külföldi szakmai gyakorlaton (Németországban 12 diák) vehetnek részt.”

Bíró Károly, aki jelenleg a második ciklusban irányítja intézményét, 1949. június 23-án született Felsőnyárádon. Édesapja csillésből lett vájár, majd bányamérnök, édesanyja a Habselyem- és Kötöttárugyár meósa volt. Ma már bátyja és húga is nyugdíjas. Az általános iskolában Szűcs Lajos tanító bácsi szánta a pedagóguspályára, aki még az édesanyját is tanította. Az édesapjától örökölt műszaki érdeklődés révén a Bláthy Ottó Villamosipari Technikumban folytatta középiskolai tanulmányait. Itt találkozott dr. Lányi Andorral, a nagy tudású és rendkívül gyermekközpontú tanáremberrel, aki gyengeáramú elektrotechnikát tanított, és aki később az egyetemen is oktatta őt. Innen szinte egyenes út vezetett a Nehézipari Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára, ahol 1972-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Kipróbálta képességeit az iparban is, hisz fél évtizedig a Borsodi Vegyi Kombinát gyártástechnológusa, termelési csoportvezetője volt. Innen került a 105. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, ahol előbb tanított, majd kollégiumvezető lett.

1985-től a 112. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (ma Deák Ferenc Szakképző és Művészeti Szakközépiskola) műszaki igazgatóhelyettese, 2000-től igazgatója. Folyamatosan képezte magát: 1981-ben a Budapesti Műszaki Egyetem mérnöktanári szakán végzett, majd 1999-ben Pécsett a Janus Pannonius Egyetem közoktatás-vezetői szakát fejezte be sikeresen.

„Igazgatóként azt tartom a legfontosabbnak, hogy a gyereknek legyen sikerélménye. Ez nálunk különösen fontos, hiszen többségében hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel érjük el eredményeinket. Különösen fontos szerepet játszik munkámban a menedzserszemlélet, hisz pályázatokat kell írnunk, kapcsolatokat kell építenünk, meg kell szerveznünk tanulóink gyakorlati oktatását. Az alapokat mi adjuk, de a képzést valójában a vállalat, a munkahely fejezi be, és az a jó, ha ott kap munkát is a végzős diák.”

Bíró Károly az ÉRÁK felkérésére szakmai elméleti és gyakorlati tankönyvet írt. Ifjú mérnökként részt vett a fiatal szakmunkások Kiváló ifjú szakmunkásversenyekre történő felkészítésében, valamint a felnőttképzésben is. Lakóhelyén, Kurityánban 1990-óta önkormányzati képviselő, 1998-tól a település alpolgármestere.

1972-ben kötött házasságot Puruczki Klárával, aki a Surányi Endre Szakképző Iskola tanboltjának boltvezető-helyettese. Két fiuk közül Péter 1972-ben született, Budapesten a Bank Bróker Rt.-nél dolgozik. A két évvel fiatalabb Zoltán pedagógus lett, Felsőnyárádon tanít. Szabad idejében elsősorban a ház körüli teendőkkel, kertészkedéssel foglalkozik. Eddigi életútjával, amelyet változatosnak és eredményesnek érez, elégedett. A jövőben mindenekelőtt az előtte álló újabb ötéves igazgatói megbízást szeretné mindenki megelégedésére eredményesen kitölteni, még mindig nyitottan az új kihívásokra, új feladatokra.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)