Kazincbarcika

Fordulatokban gazdag, eseménydús, szakmailag kifejezetten eredményes életutat tudhat maga mögött Kazincbarcika jegyzője, Veresné dr. Jakab Zsuzsanna. 1946. március 21-én született Debrecenben. Édesapja vasutas volt, akit egy szerencsétlen névcsere miatt 1950-ben három évre Kistarcsára internáltak, ami rányomta bélyegét a család sorsának alakulására. Később a mezőgazdaságban dolgozott, tsz-elnökként ment nyugdíjba. Édesanyja a három gyermek nevelésére fordította minden energiáját. Bátyja Egerben él, jogot végzett, húga Hajdúszoboszlón az ÁNTSZ-nél dolgozik.

Nagyon nehéz gyermekkorát 11 éves koráig Debrecenben töltötte, ekkor került a család Hajdúszoboszlóra. Általános és középiskolás tanulmányai során mindvégig kitűnő tanuló volt, ezzel is igyekezett meghálálni szülei törődését, akik mindent megtettek a gyermekek továbbtanulása érdekében. Érettségi után a helyi tanács kötött vele tanulmányi szerződést, így került Szegedre a JATE Állam- és Jogtudományi Karára. Az egyetemen is kiválóan tanult, „Summa cum laude” végzett 1968-ban.

Ekkor indult máig felfelé ívelő pályája a közigazgatásban: a hatósági munkával kezdett, amit igen hamar megtanult és megszeretett. Előbb a Hajdúszoboszlói Városi Tanács Igazgatási Osztály vezetőjeként dolgozott, majd 1975-től 1978-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács Igazgatási Osztályának helyettes vezetője és egyben megyei gyámügyese volt. Az itt eltöltött három év igen jó iskola volt számára, különösen sokat tanult főnökétől, a kiváló szakembertől, Fábián Lajostól.

1966-ban kötött házasságot Kiss János agrármérnökkel, aki Gödöllőn végzett, ám ez a házasság viszonylag rövid idő után, közel egy évtized múltán felbomlott.

Veres Lászlóval kötött második házassága révén került Borsod fővárosába 1978-ban. Férje közismert miskolci lokálpatrióta és a hírközlésben dolgozó mérnökember. Előbb Miskolc Megyei Jogú Városi Tanács dolgozója, majd a sikeres jogi szakvizsga után 1982-ben vb-titkár lett, egy ötszáz fős apparátus élére került. Ezt a posztot fél évtizedig töltötte be, 1987. július 1-jétől a B.-A.-Z. Megyei Tanács vb-titkára, majd 1991. március 1-jétől 1998. december 28-ig a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat főjegyzője. Harmincnégy év közszolgálati munka után a „politika szele innen fújta el”, előrehozott nyugdíjba kényszerült, ám hamarosan a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara hasznosította páratlan szakmai, gyakorlati felkészültségét: óraadó egyetemi oktató lett.

Pályázat útján nyerte el jelenlegi beosztását, 1999. június 21-től Kazincbarcika város jegyzője. Ötödik éve dolgozik körzetközponti jegyzőként. Kiemelkedő szakmai színvonalú munkáját messzemenően elismerik a megyei önkormányzatnál, a megyei közigazgatási hivatalnál, a városi képviselő-testületnél, és elismerik a város lakói is. Nemcsak az egyetemen oktatja közigazgatásból a jövő jogászait, de a közigazgatás hétköznapi tennivalóiban is igyekszik jó példával elöl járni, munkatársait segíteni.

A körzetközponthoz tartozó települések jegyzői, önkormányzati szakemberei, de a megye sok jegyzője is gyakran és bizalommal fordul hozzá szakmai-emberi segítségért, tanácsért.

Magas színvonalú munkáját sokféle elismeréssel illették, többek között a Magyar Köztársaság Érdemrendje Kiskereszt kitüntetéssel, amelyet 50 éves korában Göncz Árpád köztársasági elnöktől vehetett át. Ugyancsak rendkívül büszke a címzetes főjegyzői címre, amelyet 2003-ban Lamperth Mónika belügyminiszter adott át Veresné dr. Jakab Zsuzsanna számára.

„Mindig szerettem foglalkozni az emberek ügyeivel – vallja be Kazincbarcika jegyzője. – Személyiségemből adódóan nagyon jól tudtam bánni az emberekkel és munkatársaimmal. Mindig csak azt követeltem meg, amit magam is meg tudtam oldani, mindig igyekeztem személyes példával elöljárni. Én egész életemben a magam erejéből jutottam előre. Dolgom nem volt könnyű, hisz egy női vezetőnek mindig többet kellett teljesíteni ahhoz, hogy elfogadják.”

Férjét sajnos gyógyíthatatlan betegség következtében 1996-ban elveszítette, de nevelt lányát azóta is sajátjának tekinti. Unokái közül a nagyobbik már 15 éves, a kisebbik pedig kilenc.

Veresné dr. Jakab Zsuzsanna későn engedhette meg magának, hogy megismerje a világot. A 80-as évek végén kezdett eljutni oda, amiről addig csak olvashatott, a kíváncsiság hajtotta előre, mára Finnország kivételével bejárta egész Európát. Az utazásokat illetően mostanra két nagy álma maradt: Ausztrália és Új-Zéland, illetve az USA keleti partvidéke, beleértve a Niagara-vízesést is. Nagyon szereti a zenét, komoly CD-gyűjteménye van, különösen kedveli az igényes könnyűzenét, ami számára főleg Koncz Zsuzsát, Bródy Jánost, Presser Gábort és Zoránt jelenti.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)