Ormosbánya, Rudolftelep

Az észak-borsodi Szuhogyon született dr. Sallai Árpád, s kisebb-nagyobb vargabetűk után visszatalált a térségbe. Esztergomban, a Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Technikumban végzett, majd a dinamikusan fejlődő Kazincbarcikára került, és 1970-től 1993-ig a Borsodi Vegyi Kombinátban (ma BorsodChem Rt.-nek hívják a céget) dolgozott különböző beosztásokban.

Közben jogi végzettséget szerzett, s Ormosbánya jegyzője lett, majd Rudolftelep önállóvá válását követően nem sokkal a közeli település körjegyzője lett. A gyárban töltött évek közül szívesen idézi fel az 1982–88 közötti időszakot, amikor a vállalat által indított ifjúsági lakásépítési akció keretében mint szövetkezeti elnök szervezte, vezette Kazincbarcika, Kertváros nevű negyedében mintegy 200 lakás felépítését.

Először panellakásokat építettek, de a technológia drágasága miatt 1985-től áttértek a gázszilikátra. A BVK anyagilag is segítette a fiatalok letelepedését. Dr. Sallai Árpád a beruházáson dolgozott, de közvetlenül a vezérigazgató alá rendelve. A lakásprogram befejezését követően földmérőként ragadt a cégnél. Közben a vállalat támogatásával egyéves előkészítőt követően munka mellett felvételt nyert a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar levelező tagozatára. A lakásépítés miatt kétszer is meg kellett szakítania a tanulmányait, de 1994-ben sikeresen megvédte az állam- és jogtudományi doktori képesítést.

– Hogyan is lesz egy gyári munkásból jogász doktor? – adódik a legkézenfekvőbb kérdés.

– Az egyik családtag lebénult, gondnokság alá került, s akarata ellenére kellemetlen helyzetbe hozták a családunkat. Ekkor találkoztam először a joggal, s felvetődött bennem, hogy el kellene végezni a jogot, mert embereket nem szabad ilyen helyzetbe hozni, s beadtam jelentkezésem – indokolta orientációváltását dr. Sallai Árpád.

Az abszolutóriumot 1993-ban megszerezve az időközben Izsófalvától elvált, az önállóság útjára lépett Ormosbánya község jegyzőségét pályázati úton elnyerte. Egyből komoly szakmai feladatot kapott, hiszen meg kellett szerveznie a község polgármesteri hivatalát, a szűkös anyagi feltételek közepette kialakította a működési rendet és a személyi feltételeket.

Közben, ’94-ben, befejezte a jogi tanulmányokat, de nem dőlhetett hátra, mert felkérésre, még ebben az évben hozzá látott a menet közben ugyancsak önállóvá vált közeli Rudolftelep hivatalának a megszervezéséhez. Mintegy egy év után azonban rájöttek a hajdani bányászközségben, hogy egyedül nem megy, sokba kerül az önálló közigazgatás, ezért 1996-ban az említett két község ormosbányai központtal körjegyzőségi társulást hozott létre. Dr. Sallai Árpád lett a körjegyző, vagyis rá hárult a társulással együtt járó hivatali átszervezés levezénylése is.

– Ezt a munkát csak abbahagyni lehet, befejezni nem. Az állam mindig új feladatokat ad át az önkormányzatoknak, de az ellátáshoz szükséges pénzt nem teszik mellé, pedig a törvény szerint a fedezetet is biztosítani kellene. Ez a legnagyobb problémája az elmúlt 12 évnek. Ezért forráshiányos a települések 40 százaléka, köztük mi is. Ennek ellenére működőképesek vagyunk – összegezte tapasztalatait a körjegyző.

Az állam- és jogtudományi kar elvégzését követően nem hagyott fel a tanulással dr. Sallai Árpád, hanem szinte azon melegében beiratkozott a Miskolci Egyetem gazdasági karára, s levelező tagozaton terület- és településfejlesztési menedzser egyetemi oklevelet szerzett 1998-ban. A munka mellett aktív közéleti tevékenységet folytat dr. Sallai Árpád, amit az is jelez, hogy az önkormányzatiság születésétől, vagyis 1990-től egyéni önkormányzati képviselő lakóhelyén, Kazincbarcikán, a Kertváros-Herbolya városrészben, 1998-tól pedig egy civil szervezet képviseletében vesz részt a település közéletében. Eddig mind a három választáson elnyerte az itt élők bizalmát, ősszel mégsem indul.

Nem unt bele a helyi politizálásba, hanem az összeférhetetlenségi törvény változását követően mint jegyző már nem lehet képviselő. Szakmai testületek munkájában is aktívan részt vesz dr. Sallai Árpád. Ezt jelzi, hogy 1996-ban a Jegyzők Országos Szövetsége 7 fős megyei intézőbizottságának tagjává választották, 1997-től napjainkig a Rudavölgye Jegyzők Szakmai Egyesületének elnökhelyettese. A szervezet egyébként 31 település jegyzőjét fogja össze.

Még a BVK-ban dolgozott dr. Sallai Árpád, amikor családot alapított. Felesége, Tamási Ibolya, képzettsége szülésznő, jelenleg a reumatológiai szakrendelőben dolgozik mint asszisztens. Két gyermekük van, Boglárka 1980-ban, Szabolcs pedig 1983-ban született. A leány másodéves bölcsészhallgató a Miskolci Egyetemen, a fiú pedig éppen most érettségizett Kazincbarcikán, a jó nevű Ságvári Endre Gimnáziumban. A Debreceni Egyetemre jelentkezett angol–informatikus szakra. Vagyis nem követi apját. Azért még lehet követője a családon belül dr. Sallai Árpádnak, ugyanis Boglárka beadta jelentkezését a jogi karra…

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)