Tardona

Számomra nem volt ismeretlen az önkormányzati munka, mivel 1989-ben kezdeményezésemre  – elsőként az országban – különváltunk a Dédestapolcsányi Közös Községi Tanácstól. A rendszerváltás idején, az önkormányzati törvény megszületésekor tehát Tardona már önálló település volt – mondja Tóth József, aki 1994-től a község polgármestere. Tardona 1200 fős település Kazincbarcika, Miskolc és Szilvásvárad szomszédságában, a Bükk hegység északnyugati lábánál fekszik.

A falu nevének első említése 1240-ből, az Árpád-korból való, eredetileg dédesi várjobbágyok földje lehetett. A XVII. században a főbb birtokosok a Szathmáryak, Királyék, a Szentimreiek, a Hanvayak és a Csányiak voltak. Eger eleste után Tardona is hódoltsági terület lett, sokat adózott a töröknek. A reformáció itt hamar elterjedt, 1622-ben már önálló református egyház alakult. A Rákóczi-szabadságharcot követően a reformátusok 1732-ben új fatemplomot építettek, ami 1875-ben leégett. Ezt 1890-ben sikerült újjáépíteni, és ma is áll. A Bükk lábánál fekvő, vadregényes környezetben elhelyezkedő falucskát a Harica-patak szeli át, és az egyik legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. Jókai Mór a szabadságharc bukása után a megtorlás elől itt keresett és talált menedéket, amíg felesége, Laborfalvi Róza nem szerzett számára menlevelet. A Jókai-háznak nevezett épületben kapott helyet a nagy mesemondó emlékszobája, ami egyben tájház a Bükki Nemzeti Park állandó kiállításával együtt. Jókaitól származik a mondás: „Ha emberséget akarsz tanulni, eredj Tardonára!”

Ezen a nagy múltú és gyönyörű településen születtem 1951. szeptember 21-én. Általános iskolai tanulmányaimat helyben végeztem. 1966–69-ig az ózdi 102. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe jártam. 1969. március 19-én meghalt édesapám, így a kilencéves öcsémmel és rokkant édesanyámmal maradtam. Barlangkutató és természetjáró szakosztályt vezettem ebben az időszakban, bejártuk az országot és fél Európát. Aztán l973-ban megnősültem, két gyermekünk született: 1974-ben Ildikó, 1980-ban József. 1974-ben a BVK-nál dolgoztam, innen vonultam be 27 hónapos sorkatonai szolgálatra Tardonára. Utána itt maradtam polgári alkalmazottként 1983-ig, majd elvállaltam a Tardona–Barcika bekötőút elkészítését, ami l985-re elkészült.

Később tájházat és a Jókai Emlékmúzeumot hoztunk létre a honismereti szakkör, valamint a lakosság segítségével, amit régóta igényeltek a helybeliek. 1994. december 11-én megválasztottak Tardona község polgármeste­révé. Azóta megszakítás nélkül töltöm be e tisztséget. A 90-es évekre községünkben a lakóházak 90%-a új, modern, összkomfortos lakásokká épült újjá, de nem volt szennyvízelvezetés. Az előző testület a beruházást elkezdte, amit három éves állás után 1996-ban folytattunk, és 1997-ben sikerrel be is fejeztünk. l998-ban átadtuk az új orvosi rendelőt és az Idősek Klubját, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményt. l999-ben pályázati pénzből és önkormányzati hitelből 30 éves közvilágításunkat sikerült újra cserélni.

Az ezredfordulón elkezdtük Tardona belterületi útjainak az aszfaltozását. 2002-ben elkészült egy 28 csatornás kábeltévé-rendszer, és nekiláttunk a földgáz bevezetésének. 2003-ra a lakosság téli fűtése már nagy részben földgázzal történt. A hullaház hűtővel és előtetővel 2004-ben készült el. Hitelből és önerőből a régi postaépület felhasználásával kialakítottuk a 8 osztályos általános iskolát. 2005-ben tovább folytattuk a községi belterületi utak aszfaltozását és parkosítását. Tardona község a XXI. századra megérett arra, hogy az elmúlt évtizedek kemény munkájának és a lakosság messzemenő támogatásának segítségével, a kiépített teljes infrastruktúrára alapozva egy igazi nyugodt üdülőfaluvá váljon. Az elkövetkező évek feladatai ebbe az irányba kell hogy elmozduljanak. Elképzelések születtek 50 fős szálloda építéséről médiaközponttal, a volt honvédségi ingatlan területén pedig regionális élelmiszeripari oktatás indulna. Létrehoznánk 18 hektáron a tardonai zöldparküdülőt. Hat kisebb tóval egy pisztrángos telep vár kialakításra, EU-s pályázaton pedig a Miskolc–Tardona kisvasút bővítését célozzuk meg. Ennek végállomásán elkezdődött az erdei iskola építése. A szomszéd Mályinka község egy záportározót, Tardona önkormányzata egy bronzkori őstelep létrehozását tervezi, mely egyedülálló térségünkben. Mindez nagyban függ az elkövetkező önkormányzati rendszer reformjától és a Kazincbarcikai Kistérségi Társulás munkájától. Tardona község több száz éves történelme során tartozott Egerhez, Sajószentpéterhez, Putnokhoz, Ózdhoz, és e században – reméljük – megtalálja helyét Kazincbarcika mellett.

Munkámmal az elkövetkezendő években is szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy elképzeléseinkből minél több megvalósuljon, és hogy az idelátogató idegenek és turisták szemében Tardona  – ahogy elnevezték községünket – az Észak-Bükk gyöngyszemévé váljon.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)