Fecske Sándor

Polgármester,

Felsőtelekes

baz_06_62_fecske_sandor.jpgA Rudabányai-hegység északi oldalán – az egykori Borsod vármegyében – a Telekes-patak partján található az a kis falu, Felsőtelekes, amelynek ma 870 lakója van. Nevét már 1272-ben említik Telkus néven, ami szántásra, művelésre alkalmas földet jelent. Határában húzódik meg a Ruda-hegy, ezért közös múltja egybeforr a rudabányai ércbányászat történetével. Közigazgatási területén találták meg a Rudabánya nevével fémjelzett Rudapitecus hungaricus nevű, 8-10 millió évvel ezelőtt élt ősmajom maradványát. A századfordulón mezőgazdasági munkából élő lakosság a vasércbánya beindulásával kétlakivá vált: a nők zömmel a téeszben, míg a férfiak a vasércbányában és a BVK-ban találtak munkalehetőséget. A bánya bezárása és a rendszerváltás következményeként sajnálatos helyzet teremtődött: a munkaképes lakosság hetven százaléka vált munkanélkülivé. Ezzel az új helyzettel és nagy kihívással kellett szembenéznie az 1990-ben létrejött új önkormányzatnak is, amelynek irányítását – megválasztása után – 1998-ban vette át Fecske Sándor.

Habár Perkupán született 1940. szeptember 19-én (apja kőművesmester, édesanyja háztartásbeli volt), rokonai révén mindig is kötődött a településhez, ahol édesanyja is született. Itt töltötte gyermekkori nyarainak egy részét, már ekkor sok ismerősre, jó barátra tett szert. Édesapja nyomdokain haladva ő is a kőműves mesterséget tanulta ki Rudabányán. Előbb a Vasércbányánál dolgozott, majd a Városgazdálkodási Vállalat Rudabányai Kirendeltségének vezetője volt. Az önkormányzati választások után az első ciklusban önkormányzati képviselő lett Felsőtelekesen. 1992 és 1997 között építési előadóként dolgozott az önkormányzatnál, az építési-hatósági feladatok mellett olykor a közhasznú dolgozók ügyes-bajos dolgait is intézte.

1998-ban nyerte el a választópolgárok bizalmát, azóta irányítja a település mindennapi életét. Frissen megválasztott faluvezetőként az intézmények fejlesztését (óvoda, iskola, idősek otthona, művelődési ház, orvosi ellátás), valamint az infrastruktúrával való ellátottságot tartotta a legfontosabb feladatnak.

A szennyvízberuházás a lakosság nagy részének a pozitív hozzáállásával megoldódott. A leégett egykori hivatal helyett 2001-ben megfelelő színvonalú, új épületet kapott a polgármesteri hivatal. A gázhálózat a többszöri pályázás ellenére sem valósult még meg, ám a környékbeli települések összefogásával van remény a jövőt illetően. 2000 augusztusában a szomszédos Szuhogy községgel közös körjegyzőséget hoztak létre.

Az intézmények működési feltételei biztosítva vannak: az iskolában nyelvi labort hoztak létre, számítógépeket vásároltak, gyógytestnevelő tanárt alkalmaztak, akkreditált környezetvédelmi továbbképzést, népi és moderntánccsoportot, Szendrőben úszásoktatást szerveztek. A napközi otthonos óvoda három község: Alsótelekes, Felsőtelekes és Kánó gyermekeit fogadja, felszereltségük felújított udvari játékokkal és egy új babaházzal bővült 2000-ben. A település intézményei mindig kiemelt feladatként kezelték a környezeti nevelést és a hagyományok ápolását. Ennek köszönhetően az általános iskola a faluban született költő, műfordító  – Telekes Béla – nevét vette fel.

A mindennapi feladatok megoldása mellett a település önkormányzata gondot fordít a nemzeti öntudat erősítésére is: 2002-ben megnyílt a budapesti Gulyás házaspár tulajdonát képező Falusi Pihenő és Galéria, amely megalakulása óta minden évben kiállítást rendez.

A milleniumi ünnepségek keretében átadták az Emlékzászlót, valamint megtörtént a hősi emlékműnek – a település polgármestere által megálmodott felújítása, amelynek ünnepélyes avatására 2000-ben került sor. Ugyancsak a kulturális élet fellendítése érdekében szervezik meg a Falunapokat 2002 óta. A környékbeli települések közül elsőként létesítettek testvértelepülési kapcsolatot: 2000 szeptemberében a szlovákiai Hosszúszó községgel írtak alá együttműködési megállapodást. Fecske Sándor eddigi tevékenységének legnagyobb elismerését, a „Honvédelemért” kitüntető címet 2005-ben vehette át a honvédelmi minisztertől.

1962-ben kötött házasságot Juhász Piroskával, aki korábban gépkezelőként dolgozott a bányában, ma már nyugdíjas. Három lányuk közül Erika tanítónő Szendrőn, Ilonka Felsőtelekesen tanít és egyben hitoktató is, míg a legkisebb, Szilvia fodrász, varrónő szakmákkal rendelkezik. A három lány eddig összesen hét unokával ajándékozta meg a nagyszülőket. Fiatalabb korában futballozott, ma szívesebben olvas, elsősorban a szépirodalmi műveket kedveli. Négy-öt éve új elfoglaltságként horgászik, ami nagyon jó kikapcsolódást jelent a mindennapi feladatok után. Egész életében sokat dolgozott, talán ezért is kárpótolja ma az élet sok váratlan örömmel. A jövőt illetően szeretné, ha településén olyan légkör alakulna ki, ahol az emberek megértik és segítik egymást.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése