Sajószentpéter

Az Árpád-kori települést 1281-ben említik először Zenthpéter alakban, elnevezését a Szent Péter tiszteletére emelt egyházról kapta. A jelentős településen már a korai középkorban híres vásárokat rendeztek, több fontos kereskedelmi útvonal is találkozott itt, ez a későbbi városodás fontos előfeltétele volt. 1466-ban pedig az országos vásártartás jogát is megkapta a község, közben jó egy évszázadig megyei közgyűlések és törvényszékek színhelye is volt. A továbbiakban előbb a huszita harcok során, majd a török időkben szenved jelentős károkat, ám a legnagyobb csapást az 1752-es pusztító tűzvész okozta. A főleg kereskedelmi és mezőgazdasági jellegű települést az 1871-ben üzembe helyezett vasút indította el a fejlődés útján. A környéken egyre jelentősebbé vált a szénbányászat, 1894-ben létrehozták az üveggyárat is, és egy évszázaddal később, 1989-ben visszakapta városi rangját.

A rendszerváltás óta eltelt több mint másfél évtizedben nemcsak az „átutazók”, de a helybéliek közül is egyre többen érezték úgy, hogy Sajószentpéteren „megállt az idő”. Így talán nem annyira meglepő, hogy 2006 őszén dr. Faragó Péter személyében miskolci lakost, a környéken jól ismert és elismert szakember-politikust választották a település polgármesterévé.

1946. február 16-án született Miskolcon. A Győri-kapu környékén nőtt fel, már fiatalkorában több sportággal is megbarátkozott: a Földes Ferenc Gimnáziumban Irsa Tibi bácsinál vívott, tőrözött, a mályi tavon vitorlázott, ami igen nagy élményt jelentett a 60-as években. Iskolai tanulmányairól általában pozitív emlékei maradtak, a Berzeviczy Közgazdasági Technikumban elsősorban a történelmet és a politikai gazdaságtant kedvelte. Tanárai közül máig jó szívvel gondol vissza a nagy tekintélyű, szigorú Kismartoni Károlyra, akit mindenki szeretett, Deák Gabi bácsira és osztályfőnökére Nagy Búza Bélánéra. Érettségi után a bíróságon kezdett dolgozni, majd felvételizett a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol levelező tagozaton tanult. Egy évtizedet dolgozott a Megyei Vöröskereszt gazdasági vezetőjeként Egerben, majd Szendrőn a községi tanács vb-titkára lett, ezt a posztot öt évig töltötte be. Azután a B.-A.-Z. Megyei Tanács Beruházási Vállalatánál jogi előadói munkakörben dolgozott. 1985-ben szerzett jogi diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 1987-ben szakvizsgát tett. Ugyanebben az évben lett a borsodsziráki Bartók Béla Mgtsz jogtanácsosa, majd a már átalakult vagyonkezelő és tanácsadó szövetkezet elnöke. 1992-től elnökségi tag a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége B.-A.-Z. megyei szervezetében. 1994-ben tsz-elnökként választották meg országgyűlési képviselővé a sajószentpéteri választókerületben, azóta már negyedik ciklusát tölti a parlamentben.

1987-től az Észak-magyarországi Horgászegyesület elnöke, amely közel nyolcezer tagjával az ország legnagyobb egyesülete, 1988 és 1994 között a Magyar Horgászok Országos Szövetségének választmányi tagja. 1998-ig még dolgozott elnökként is, ám 2006-ig főállású képviselőként tevékenykedett, jelenleg 31 település tartozik a körzetébe, az országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának tagja. Az elmúlt év őszén – sportnyelven szólva – „simán nyert” a polgármester-választáson. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy kiragadják a települést jelenlegi rossz állapotából, hiszen sokan érzik úgy, hogy az elmúlt 16 évben visszafejlődött a város, és ma már igen nagy a munkanélküliség is. Elsődleges cél, hogy olyan helyzetbe hozzák a települést, hogy az újra vonzó legyen a befektetők számára, és „rendbe kell tenni” a közintézményeket is.

„Ma olyan menedzser típusú vezetőre van szükség, aki egyezséget tud kötni, és aki tiszteletben tartja a másik véleményét is – mondja Faragó Péter. – Mindenekelőtt jó munkatársakra van szükség, olyanokra, akik a saját szakterületükön akár nálam is többet tudnak. A felmerült kérdések megoldásában az ő véleményük meghallgatása után kell dönteni profi módon. Sokkal tartozom a városnak azért, hogy miskolci létemre megválasztott, sokat kell tennem azért, hogy ezt a bizalmat megháláljam. ”

Dr. Faragó Péter 1970-ben kötött házasságot Podlovics Edittel, aki ma már nyugdíjas, korábban a TÁKISZ munkatársa volt. Két gyermekük közül Edina 1974-ben született. Ő ma két gyermekével – a hároméves Gáborral és a nyolcéves Henriettával – otthon van, korábban a Városi Földhivatalban dolgozott. A három évvel fiatalabb Tamás saját vállalkozását vezeti.

Szabad idejének jelentős részét a két unoka foglalja le. Emellett régóta kedvenc időtöltése a zenehallgatás, elsősorban a klasszikusokat kedveli: az opera világából elsődlegesen Mascagni Parasztbecsület című operáját, de szívesen hallgatja Puccini zenéjét is. Alapvetően elégedett ember, a jövőt illetően szeretné úgy tenni a dolgát, hogy előrelépjen az általa vezetett város.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)