Danada János

Polgármester

Tardona

szszb 29. ki Danada János 400.jpgHarmincöt éven át igazgatta Kazincbarcika Árpád fejedelemről elnevezett általános iskoláját, ahol nagy hangsúlyt fektetett a magyar hagyományok őrzésére és a testnevelésre. Az intézményben tanuló gyerekek közül később sokan szereztek diplomát, többen pedig magukra húzhatták a címeres mezt Magyarország röplabda válogatottjában. A komoly vezetői gyakorlat birtokában gondolta azt, hogy polgármesterként Tardona javára fordítja szellemi kapacitását. Így gondolta a község is, ahol időközi, majd rendes önkormányzati választáson szavaztak neki bizalmat.

A Danada házaspár 2000-ben hagyta ott Kazincbarcikát és költöztek a szép fekvésű faluba. Úgy gondolták, aktív pályafutásuk befejezése után egy családi házban jobban telnek majd a napok. Voltak ott ismerőseik, hiszen 1963-tól mindketten Kazincbarcikán tanítottak, az iskolákban pedig sok tardonai gyerek tanult. Befogadásukat bizonyítja, hogy a nyugdíjas igazgatót azonnal megválasztották önkormányzati képviselőnek.

Az 1939. október 12-én Csanádalbertin született Danada János Pitvaroson járt iskolába, majd Makón a József Attila Gimnáziumban érettségizett. A Szegedi Tanárképző Főiskolán 1963-ban matematika-fizika szakon szerzett diplomát, ősszel pedig az akkor nagy léptekkel fejlődő Kazincbarcikán az Újvárosi Általános Iskolában állt a katedrára. Abban az évben kötött házasságot Poór Katalin biológia-földrajz szakos pedagógussal, aki a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett diplomát, és akivel évekig munkahelyi kollégák voltak. Két gyermekük közül Judit ma Budapesten a Főpolgármesteri Hivatal Sportosztályát vezeti, akinek fia, Tallár Ákos harmadéves joghallgató és jó párbajtőröző. Másik gyermekük János, ő diplomát szerzett a katonai és rendőrtiszti főiskolán is és a fővárosban dolgozik rendőr alezredesként.

Kazincbarcikán 1970-ben megépült az akkor Kun Béláról elnevezett új intézmény, a mai Árpád fejedelem Általános Iskola, amelybe igazgatói kinevezést kapott. Nagy hangsúlyt fektetett a nyelvtanulásra, orosz-angol-német tantárgyakat tanulhattak a diákjai. Preferálta a testnevelést is, 1980-ban az Oktatási Minisztériumtól magkapták az engedélyt a mindennapi tornaórák tartására és nevelték az utánpótlást a helyi első osztályú röplabda csapatnak. Egymás után négy alkalommal nyert az iskola aranyérmet az országos diákolimpián röplabda sportágban. A játékosok közül Bóta Enikő, Szalonna Judit, és a lánya, Danada Judit, valamint Nagypál Ferenc és Kiss Zsolt később a válogatottságig vitte. Sífutásban Bozsik Anna ért erre a szintre. Oktattak néptáncot és magyar társastáncot, szintén sikeresen.

Munkájáért az intézményvezető a számos városi elismerés mellett miniszteri dicséretben is részesült.

Tardonára költözésük után bekapcsolódott a helyi közösség munkájába.

– Nem értettem egyet a helyi iskola bezárásával, kritizáltam az óvodások elhelyezését, mivel tiszti lakást alakítottak át számukra szabadtéri játszóterület nélkül, de jelentősre duzzadt az önkormányzat adóssága is. A pénzhiány miatt megállt a település fejlődése, amin változtatni kellett – fejtette ki a polgármester utalva politikai szerepvállalására. Mögötte állt az Egyesület Tardonáért választási szövetség, akik most is segítik a munkáját.

Nyertek pályázatot a Jókai-ház megrongálódott támfalának átépítésére és egy leszakadt hegyoldal stabilizálására. Felújították a Hunyadi utat, ahol megoldották a csapadékvíz elvezetést is. Újjáépítették a régi művelődési házat, amibe korszerű fűtés, hőszigetelés és napkollektor is került. Elvégezték a komplex közlekedésfejlesztést és valamennyi utcában épült térköves járda, ahol a szabványok azt lehetővé tették. Nyertek pályázatot a 22-24 gyermekkel működő óvoda oktatási fejlesztésére és európai oktatási projekt megvalósítására.

Az elmúlt négy évben negyedmilliárd forint uniós és állami támogatás került Tardonára.

Vannak további tervei, szeretné az üres iskolaépületbe költöztetni az óvodát, ahová elképzelt egy tornatermet, konyhát és sókamrát is. Utóbbi a légzésszervi problémákkal küzdő gyermekek gyógyulását segítené elő. Fontos lenne a Tardona patak rendezése is, mert a vízfolyás nagyobb esőzés után elzárja a Kazincbarcika felé vezető utat

Az erre beadott pályázatok idáig nem kaptak kedvező elbírálást. A temető megközelítését is útfelújítással lehetne javítani.

Közben a helyi vezetés keresi a kitörési pontokat, mert jelenleg helyben kevés a munkahely. A Bükk-hegység által kínált lehetőségek között szóba került már a lillafüredi kisvasút meghosszabbítása Tardonáig, vagy a Jókai Mór nevével fémjelzett kulturális turizmus élénkítése. A romantikus irodalom hazai vezéralakja a szabadságharc leverése után 1849-ben négy hónapot álnéven, segédlelkészként élt Csányi Benjámin tardonai házában, aminek emlékét a Jókai-ház őrzi.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése