Rudabánya

A Felvidék északi részéről, Árva vára környékéről származó Schulek család története 1620-ig vezethető vissza. Számtalan gyógyszerészt adtak a magyar egészségügynek, és olyan kiválósággal is büszkélkedhetnek, mint a Kossuth-díjas Schulek Elemér, aki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora volt. A Schulek család egyébként évente egyszer Visegrádon tart családi összejövetelt, ilyenkor általában háromszázan gyűlnek össze.

Szinte természetes, hogy Nagy Sándorné (Schulek Ilona) is gyógyszerészcsaládból származik, édesapja Edelényben gyógyszerészkedett, és a közgazdasági végzettségű édesanyja is gyógyszertári asszisztensként dolgozott.

1939. január 5-én született Miskolcon, ám egész, biztonságos családi háttérhez kötődő, ragyogó gyermekkora Edelényhez kötődött. Rengeteg élményt őriz ezekből az időkből: két nagymama kényeztette, máig emlékezik pompás főztjükre, nagyszerű gyermekközösséghez kötődött, a kert alatt folyó Bódva-folyóban talán hamarabb úszott, mint járt. Az iskolában, a meglehetősen demokratikusan működő intézményben nagyszerű alapokat szerzett, és hamar megtapasztalta a közösséghez tartozás élményét.

Különösen az irodalmat kedvelte, amelyet nagyapja remek könyvtára is segített. Miután az államosítások idején édesapja elveszítette gyógyszertárát, Rudabányára kerültek, itt fejezte be általános iskolai tanulmányait.

Középiskolásként a mai Lévay Gimnázium – az akkor tiszta leánygimnázium – diákja lett. A jeles érettségi után  – a családi hagyományokból következően – magától értetődően Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán tett sikeres felvételi vizsgát.

A felelősség nélküli felnőttéletet jelentő egyetemi évek élete nagyon szép korszakának számítanak, valójában egyetlen kötelessége volt: „csak tanulnia kellett”. Miután e feladatot sikeresen teljesítette, 1962-ben szerzett gyógyszerészdiplomát.

Első munkahelye a főváros XIV. kerületében az 1405. számú patika lett, ahol egy igen aktív, fiatal közösségben fél évtizedet töltött. Ezután került haza édesapja mellé, így közel négy évtizede él és dolgozik Rudabányán. Természetesen ebben meghatározó szerepet játszott a több mint 700 éves település befogadókészsége is, ahol mindig otthon érezte magát.

1997-ben a megyei patikaprivatizációk idején az első körben magánosította a gyógyszertárat, amely stílszerűen a Schulek Gyógyszertár nevet vette fel. Ma a három asszisztenssel együtt összesen hatan dolgoznak a gyógyszertárban úgy, hogy Felsőtelekesen is működtetnek egy fiókpatikát. 1980-ban gyógyszerügyi szervezésből szakvizsgázott, és a különböző szakmai konzultációk és továbbképzések állandó résztvevője volt, hisz nemcsak a szakmai követelményeknek, hanem az egyre nagyobb jelentőséggel bíró informatikai-számítástechnikai feladatokban is nap mint nap helyt kell állnia.

„A gyógyszerészhivatás műveléséhez elengedhetetlen feltétel a családi indíttatás, a meghatározó példa, amely édesapám jóvoltából mindvégig előttem lebegett – mondja Nagy Sándorné.

– A gyógyszertár olyan hely, ahol az emberek lelki szükségleteivel is foglalkozni kell. Itt mindenki elmondhatja minden búját-baját, minden kis titkát. A betegekkel közvetlen kontaktusban vagyunk, a környezetével szimbiózisban élő patikusnak ismernie kell az embereket. Nekem tudnom kell, hogy ki mire allergiás, kinek milyen gyógyszert nem lehet adni, és azt is tudnom kell, hogy sokszor egy jó szó, egy jó tanács minden gyógyszernél többet ér. Miután nekem szinte a fél falu osztálytársam volt, így rengeteg emberi és baráti kapcsolattal büszkélkedhetek.”

A társadalmi közéletből is igyekszik kivenni a részét, a helyi önkormányzat szociálpolitikai bizottságának tagja, ami nem kevés, rendszeres elfoglaltságot jelent számára.

Közéleti tevékenységéért 2000-ben Rudabánya Díszpolgára kitüntető címmel jutalmazták.

1961-ben kötött házasságot a borsodi származású rendőrtiszttel, Nagy Sándorral, aki ma már nincs az élők sorában. Házasságukból egy gyermekük született: Éva, aki gyógyszertári szakasszisztensként édesanyja gyógyszertárában dolgozik. Férje – pályamódosítás után – hamarosan a Szegedi Egyetemen végez gyógyszerészként.

Szabad idejében szívesen vezet autót, és szeret olvasni. Főleg a szépirodalmat kedveli, mostanában Szabó Magda regényeit olvassa. Örömmel műveli kertjét, igaz, ennek az egészsége már szab némi határt az utóbbi időben.

Úgy véli, hogy az önállóságra való nevelés eredményeként sikeres szakmai életutat járt be. Miután mindig optimista természet volt, számtalan tervet álmodott meg, hogy azután sok-sok energiát belefektetve megvalósítsa azokat. A jövőt illetően még sokáig szeretne aktívan dolgozni, és nagyon reméli, hogy a sors hamarosan unokával is meg fogja ajándékozni.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)