Veres Imre

Ügyvezető

Rudabánya

Aktív munkássága során bányászati és mezőgazdasági tevékenységéért számos elismerést kapott.  Hosszú évtizedeken át szolgálta a magyar bányászat érdekeit és múlhatatlan érdemei vannak a Rudabányai gipsztermelés talpra állításában és eredményessé tételében.  És ebből kiindulva döntött úgy, hogy azok bezárása után nem hagyja veszni a térség egykori húzóágazatát. Ebben jó partnerre talált ambícióval teli unokájában, Richárdban, akivel együtt alapították meg a Magyar Vakolat Alapanyaggyártó Kft.-t. Megvásárolták az alapanyagbázist és az építőipari termékeket gyártó üzemet.

– Nyugdíjasként lógathatnám a lábam, de úgy éreztem, unokám ötletének megvalósításához segítséget nyújtok. Egykori vezetőként tudom, hogy ez az üzem jó minőségű termékeket gyártott, amivel a beindulás után újra meg kell nyernünk a piacot – mondta a 77 éves ügyvezető.

Az okleveles közgazdász 1936-ban született Rudabányán. A közgazdasági érettségi után Kazincbarcikán a 31/6-os Állami Építőipari Vállalatnál helyezkedett el könyvelőként, ahonnan 1960-ban került a rudabányai vasércbányához könyvelő, majd ellenőr állásba. Két év múlva már az Országos Érc és Ásványbányák és a Nehézipari Minisztérium pénzügyi és revizori főosztályán volt revizor, majd 1968-ban került vissza a Rudabányai Vasércművekhez a pénzügyi és számviteli osztály vezetőjeként. 1975-1990 között üzemgazdasági osztályvezetőként az üzemeket irányította. A vasércbánya igazgatói állását 1991-ben kapta meg, majd a következő évben már az ír-angol-magyar tulajdonú Rudagipsz Kft. igazgatói székéből irányítja a céget. Az 1999-es tulajdonváltás után az új német tulajdonos is neki szavazott bizalmat, egészen a nyugdíjazásáig.

Ezután saját cégében, az Andrássy – II. Kft.-ben ügyvezető, ahol az ércbánya tó és a bányaterület, valamint a térség természeti kincseinek a megismertetését tűzték ki célul. Kidolgozták turisztikai programjukat, megvalósításán jelenleg is dolgoznak.  A Veres és fiai Kft.-t mezőgazdasági tevékenységre hozták létre, mert Veres Imrének 1960-tól saját gazdasága volt, mindig vonzotta az állattartás. Állományából nagyszámú szarvasmarha, ló, birka, kecske, sertés és szamárménes legel évtizedek óta a rudabányai határban.  Egy újságcikkből tudta meg, hogy a szamár tartó gazdáknak nincs egyesületük, ezért nem kaphatnak állami támogatást. Másnap már szervezkedett és hamarosan megalakult a Magyar Szamártartók Egyesülete Rudabányán, aminek most is ő az elnöke. Egyébként jelenleg 300 hektáron gazdálkodnak és 2009-ben elnyerte az Aranykoszorús gazda kitüntetést. A bányászévek sem múltak el nyomtalanul, ott is több miniszteri és állami elismerésben részesült.

Cégük, a Rudavakolat Kft. 2012-ben nyílt pályázat keretében vásárolta meg az időközben felszámolás alá vont a rudabányai szárazvakolat üzemet és a hozzá tartozó bányaingatlanokkal. A próbagyártást már elkezdték, termékeik között ott vannak a homlokzati hőszigetelő ragasztók és tapaszok, a vakolatok, glettek, esztrich termékek, hidegburkolat ragasztók, falazóhabarcs termékek, szárazbeton termékek, térburkolati ágyazóhabarcs és a gipsz termékek.

Komoly előnyt jelent a vállalat számára a saját alapanyagbázis.  Az üzemhez tartozó bányában tízmillió tonna jó minőségű dolomit található. A vasércbányában a kutatások szerint 30 milliárd forint értékben tízféle érc található, amely ásványvagyon kitermelése napjainkban ismét gazdaságossá vált. Ezért a már említett termékek gyártása mellett tovább lehet gondolni a bányászati tevékenységet. Elképzelésük, hogy minden korábban működő bányát újranyitnak.

Az aktív nyugdíjas korábban dolgozott Rudabányán tanácstagként, három ciklusban pedig képviselőként és alpolgármesterként.  A település sorsát nem csak mint tisztségviselő, hanem magánemberként is a szívén viselte, ezért a tiszteletdíját rendszeresen átutalta a helyi iskolának. Alapító tagja volt a Rudabányai Takarékszövetkezetnek, majd a Szendrői Takarékszövetkezet igazgatóságába is beválasztották.  2002.- ben Rudabánya város díszpolgárrá választotta, amely címet azóta birtokolja.  Azt mondja, nincs olyan terület, ami ne érdekelte volna.

Nem csak a munkájában talál örömet, hanem a családjában is. Imre fia irányítja a mezőgazdasági munkát, az ő három gyermeke közül Richárd az üzem másik ügyvezetője, Vivien a Közgazdasági Egyetemvégzős hallgatója, Viktor pedig jövő ősszel ül az iskolapadba. Enikő lánya Miskolcon rányitja vállalkozását, és az ő nagyobbik gyermeke, Erik az USA-ban hangmérnökként dolgozik, míg lánya, Abigél mezőgazdasági végzettséggel a lovas edző szakmát választotta. Unokája Richárd pedig már két dédunokával ajándékozta meg, Amira elsős, Ármin pedig egyéves. Úgy érzi tehát, nem lesz gond a családon belüli szakmai utánpótlással.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése