Novák Géza

Díszpolgár

Rudabánya

Elég régen elhagyta szülőhelyét, mégis örökös rudabányainak vallja magát a nyugdíjas éveiben idejét fafaragással töltő Géza bácsi. Nívós alkotásai tíz település közterein állnak és jutott belőlük a Rudabányai Érc és Ásványbányászati Múzeumba is. A 80 éves alkotó a tél elmúltával ismét kezébe veszi a vésőket, mert terveknek nincs híján.

Miután Rudabányán végzett általános iskolai tanulmányaival az 1934-ben született Novák Géza, Ózdra került az MTH-ba esztergályos tanulónak. Kiváló szakrajztanára volt, a tőle tanultakat aktív munkássága során, illetve mostanában a szobrok és plasztikák tervezésénél is kamatoztathatja. A tanulást Miskolcon a Bányaipari Technikumban folytatta esti tagozaton és az oklevél kézhezvétele után a Rudabányai Ércbánya bányamérnökségére került. A Mérési Osztályon külszíni és földalatti kutatásokat végeztek, ők jelölték ki a bányaterület határát, végeztek a kutatófúrások bemérését és a műveléshez szükséges területek kisajátítását. Sorolja egykori kollégái nevét, akik között ott volt Hernyák Gábor bányamérnök is. Az ő neve örökre beíródott az őskortörténelembe, miután 1967-ben megtalálta a bányaterületen az első majomcsontokat, amelyet ma Rudapithecusnak neveznek.

Novák Géza eközben kitűnő rajztehetségének köszönhetően térképeket szerkesztett, de részt vett a kutatásokban is. Az ércbánya fő terméke a barna vasérc volt, amire alapozva megépült az ércdúsító és rátérhettek a pátvasérc dúsításra. Ők találták meg az atomtechnikában használt baritot, amit Európában Rudabányán kívül csak egy helyen bányásznak. Munkásságának voltak szomorúbb napjai, így a baleseti helyszínek rögzítése, megrajzolása, fotózása és dokumentálása.

Elvállalta magánházak terveinek készítését és telkek kimérését, majd főnöke, Murvai László felkérte a Rudabányai Érc- és Ásványbányászati Múzeum tervrajzainak elkészítésére. Később szerepet kapott berendezésében, majd részt vett a telkibányai múzeum beindításában.

Ott volt az Országos Magyar Kohászati és Bányászati Egyesület rudabányai csoportjának megalakulásánál, amelynek 50 éve a tagja, amelyért a rudabányai bányászat 600 éves ünnepségén kapott elismerést. Megünnepelték a 100 éves nagyüzemi bányászat évfordulóját is, a rendezvénynek ő volt a főszervezője. A Bányász Szakszervezetnek 60 éves tagságot tudhatott maga mögött, nyugdíjazása előtt volt az üzemi bizottság elnöke is.

Sportmúltjáról ma is nagy lelkesedéssel beszél. Közel másfél évtizeden át futballozott a Rudabányai Ércbánya SE csapatában. Játszott megyei I. és NB III. osztályban, majd vezetése alatt az NB II-be is feljutottak. Ez már azután történt, amikor abbahagyta az aktív játékot és mindenesként segítette a csapatot, ami 1989-es nyugdíjba vonulásáig tartott.

Addig megkapta a bronz, ezüst, arany és gyémánt bányászati érdemérmet, de tulajdonosa a kiváló újító arany fokozatának is. Azt mondja, mindig gondolkodó ember volt és ahol lehetett, ott egyszerűsítette vagy gépesítette a technológiát. Őrzi az Edelényi Járási Hivataltól kapott elismerő oklevelet, amit a rudabányai tornaterem és uszoda építésének mérési munkálataiért érdemelt ki. Alig volt olyan beruházás a kisvárosban az elmúlt évtizedekben, amelyben ne vett volna részt.

Novák Géza 1961-ben házasodott össze Kovács Edittel, aki nyugdíjba vonulásáig boltvezetőként dolgozott. Két gyermekük született, Róbert Nyíregyházán építész, Zoltán pedig az Északerdő Zrt. Putnoki erdészeténél kerületvezető erdész. A nagyszülők két helyről öt unokának – egy lánynak és négy fiúnak – örülhetnek. A család 1970-ben költözött Kazincbarcikára, majd 1998-ban Vadnán vettek kertes házat, ahol különleges növényeik előtt sok ifjú pár fotóztatta magát esküvői emlékként. Közbejött azonban egy nagy műtét, ami után Géza bácsinak fel kellett adnia a fizikai munkát, és ismét Kazincbarcikán kötöttek ki. A mindig mozgékony embernek fél év kellett a talpra álláshoz, de sikerült. Újra kezébe vette a vésőket és folytatta korábban elkezdett munkáját, a fafaragást. Autodidakta módon sajátította el ezt a szakmát, ami úgy kezdődött, hogy egy polcot készített és azt gondolta, vés bele néhány motívumot. Aztán folytatta, egyre nagyobb és nagyobb tölgyfafadarabokat keresett, amelyek közül jó néhány Vadnán, Sajóvelezden és több Barcika térségi településen áll. Tíz darab jutott a rudabányai múzeumba is, köztük van a középkori bányászatról faragott alkotása. Szobota Lajos polgármester elárulta, hogy ezekért az értékes faragásokért soha nem fogadott el ellentételezést Novák Géza.

Kazincbarcika műhelyét egy orvos barátja biztosítja, aki borlovag, ezért már készített szőlő-, hordó- és pohármotívumos sík faragásokat is.

Több évtizedes Rudabányáért végzett munkája elismeréseként 2012-ben a város önkormányzata Díszpolgár címmel tüntette ki, a következő évben pedig képzőművészeti alkotásaiért Holló László díjat kapott.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Novák Péter

Hadobás Sándor

Szobota Lajos

Nagy Sándorné

Veres Imre

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!