Debrecen

Sajószentpéteren látta meg a napvilágot Juhász István 1956. június 19-én. A borsodi településen – ahol apja állatorvos, anyja egészségügyi dolgozó volt – húgával élte gyermekéveit, mindaddig, amíg a sárospataki gimnáziumba és természetesen kollégiumba nem került. Speciális angol tagozatra járt, s még tanulmányi ideje alatt sikeresen tette le a középfokú nyelvvizsgát. Tanáraira, akik magyarságtudatra és az igényes, szép magyar beszédre oktatták, meleg szívvel emlékszik vissza.

Érdekelte a formatervezés, de szimpatikusabbnak találta a körzeti orvosi foglalkozást, ezért a DOTE-re felvételizett, sikerrel. Egyetemi évei alatt főként a fül-orr-gége, a plasztikai sebészet és bőrgyógyászat keltette fel érdeklődését. Az egyetemen élénk kulturális élet zajlott, így a kemény tanulás mellett az évfolyamestek légköre, az ott előadott vicces-gúnyolódó jelenetek, pamfletek maradtak emlékezetesek.

A diploma megszerzése után a bőr- és nemikórtani klinikára hívta dolgozni és tanítani prof. Nagy Endre. Itt elsősorban a sebészet és a bőrgyógyászat határterülete, az operáló bőrgyógyászat keltette fel érdeklődését.

Első szakvizsgáját általános sebészetből tette le a II. sz. sebészeti klinikán Schnitzler és később Péterffy professzorok tanítványaként. Közben egyre inkább a bőrgyógyászati daganatok kezelésére, gyógyítására szakosodott. Újabb szakvizsgáját is erre készülve szerezte meg bőr-nemigyógyászat, kozmetológiából 1988-ban.

Egy 1989-ben kapott meghívás alapján Philadelphiában, a Wistar Intézetben nyílt lehetősége M. Herlyn professzor munkacsoportjában dolgozni. Itt főként a bőrben levő festékes sejtekből kialakuló rosszindulatú daganat, a melanoma és a sebgyógyulás tanulmányozásával foglalkozott. A kutatások során immunhiányos SCID egerekre átültetett emberi bőr modell segítségével végezte megfigyeléseit. E tanulmányútnak köszönhetően – ma úgy érzi – jelentősen változott sebészi mentalitása, a nemzetközi intézet nyitott szellemisége folytán szélesedett látóköre. Bár megszerette a kísérletezést, az intellektuális kihívást, amelyet a tudományos munka jelentett, mégis a klinikum elsődlegessége erősödött meg benne, s tudta, ha hazatér, elsősorban a gyógyításnak szenteli az idejét.

Ezerkilencszázkilencvenháromtól ismét a bőrklinikán gyógyít és tanít tovább, de emellett prof. Hunyadi János igazgató bátorításával továbbra is részt vesz a tudományos együttműködésben és több eredményes kutatásban működik közre. Fő figyelmét a bőrgyógyászati daganatok sokféle műtéti technika alkalmazását igénylő gyógyítómunkájára fordítja, évente több száz rekonstrukciós plasztikai sebészeti műtétet végez.

1995-ben klinikáján az égési és bőrsebészeti osztály vezetőjévé nevezik ki. Az égett betegek ellátása és gyógyítása igazi csapatmunkát igényel. Miközben szívszorító tragédiák zajlanak a team tagjai előtt – leginkább a megégett gyerekek okoznak soha meg nem szokható lelki terhet –, addig minden egyes betegért szinte harc folyik, hogy minél kevesebb problémával éljenek a klinika elhagyása után.

1996-ban újabb szakvizsgát tesz onkológiából, ekkortól egyetemi docens. 1999-től a DE habilitált oktatója. 2000-ben megbízzák a fogászati műtéttani koordinációs tanszék vezetésével, amely a fogorvostudományi intézeten belül működik. Bőrgyógyászatot és égéssebészetet oktatva a magyar és az angol nyelvű képzésben a kezdetektől fogva részt vesz. Szomorúan tapasztalja, hogy egyre kevesebb a szakma iránt elkötelezettséget mutató hallgató. Örömmel veszi viszont, és szinte kárpótolva érzi magát, amikor akad köztük egy-egy „akadékoskodó”, érdeklődést mutató diák.

Tudományos tevékenysége sokrétű, mind publikációit (impact factor: 51, 128, citáció 248), mind előadásait, referátumait tekintve itthon és külföldön egyaránt. Majd egy tucat hazai és külföldi tudományos társaság tagja, főtitkára a Magyar Dermatológiai Társaságnak és titkára a Magyar Égési Egyesületnek, a nem tudományi területen legjelentősebb az Égett Betegekért Alapítvány (amelynek egyébként létrehívója is volt 1997-ben) kuratóriumi elnöki funkciója. Pályázati tevékenysége sokrétű, elnyerte a Fekete Zoltán-díjat (1994), a Motesz-Yamanouchi pályázat 1. díját (1995) és a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat (1999).

Dr. Juhász István felesége, dr. Csánky Eszter, egyetemi adjunktus ugyancsak az intézményben dolgozik, tüdőgyógyászként, allergológusként és immunológusként a tüdőgyógyászati klinika osztályvezető orvosa. Lili lányuk tizenegyedik osztályos gimnazista a Kossuthban, két nyelvvizsgával, Levente még második osztályos, s élénk fantáziájával tűnik ki társai közül.

Szabadidejében a modern építészet, a festészet, a zenehallgatás, a színház- és mozilátogatás, illetve az olvasás köti le igazán. A művészeti irányzatok közül a szürrealizmus és a szecesszió áll hozzá közel.

 (Hajdú-Bihari Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)