Nyíregyháza

Csodálatos párhuzam kíséri végig dr. Bánszki István nyugalmazott igazgató és a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium régi és újabb kori történelmét: az utolsó, még egyházi évfolyamon érettségizett itt ezerkilencszáznegyvennyolcban, és amikor az evangélikus egyház visszakapta az intézményt, Bánszki tanár úr szervezhette meg újból az egyházi iskola életét, mint igazgató. Isteni kegyelemnek érzi ezt a nem mindennapi lehetőséget.

Nyíregyházán született 1929. december 3-án, Bánszki István városi tisztviselő családjában. Édesanyja, lánykori nevén Palotay Jolán, a család és a háztartás gondjait vállalta magára. Öccse, dr. Bánszki Tamás, a debreceni Agrártudományi Egyetem tanára. Neje, Szabó Judit, hivatalnok. Két gyermekük született, Zsolt jogász, Debrecenben él, három fia van. Judit lányuk tanárnő.

Az ezerkilencszáznegyvennyolcban, a nyolcosztályos Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tett érettségi után az ELTE magyar-francia szakán szerzett oklevelet ezerkilencszázötvenháromban. Hazajött szülővárosába, ezerkilencszázötvennégyben megnősült.

Tanári pályája szinte minden területet felölelt, hiszen tevékenykedett nevelőtanárként, középiskolai tanárként, középiskolai szakfelügyelőként, ezerkilencszázhatvannyolctól a tanárképző főiskola irodalom tanszékén docens. Ezerkilencszázkilencvenkettőben az evangélikus egyház visszakapta a megye legrégebben, ezernyolcszázhatban alapított középiskoláját, és ismét megszervezhették a nevelő-oktató munkát az egyház kebelén belül. Első igazgatónak a Magyarországi Evangélikus Egyház dr. Bánszki Istvánt nevezte ki, és ezerkilencszázkilencvenkilenc július elsejéig, nyugalomba vonulásáig látta el az igazgatói feladatot.

A pedagóguspályán eltöltött hosszú évek alatt két jelmondathoz igazította cselekedeteit. Az egyik egy francia mondás: „Pour étre juste, il faut étre humain” – Ha igazságos akarsz lenni, emberségesnek kell lenned. A másik Pál apostol nevéhez fűződik, ezt a gondolatot választotta a gimnázium vezérelvének: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe”. Embert, fiatalt nevelni csak ezek szellemében szabad és lehetséges.

Édesanyja lelkésznek szánta, de a szószék helyett szélesebb katedráról nevelhette a gondjaira bízott fiatalokat. A Kossuth-gimnáziumban néhány tanára inspirálására – dr. Belohorszky Ferenc, dr. Margócsy József – döntött úgy, hogy a pedagóguspályát választja. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola meghatározó jelentőséggel bírt tanári és irodalmi működésében: egyrészt az ifjúsággal való kapcsolatot jelentette, másrészt kutatási lehetőséget kapott. Bánszki tanár úr ezerkilencszázhetvenkettőtől kutatja Bessenyei életét és filozófiai munkásságát, s nagy örömére a főiskola felvette az író-filozófus nevét ugyanebben az évben. Bessenyei György szellemisége közel állt hozzá. Több száz tanulmányt, több tucat színházi kritikát, a Kelet-Magyarország megyei napilapban Irodalmi Hírleveleket publikált. Az ezerkilencszázhetvennyolcban megjelent Bessenyei-tükör az íróról megjelent valamennyi szakirodalmat értékeli. Az Így él köztünk Bessenyei, valamint az ezerkilencszázkilencvenkilencben Egy európai magyar: Bessenyei György címmel tette közzé tanulmányait. A gimnázium legújabb kori történetét Erkölcs és tudomány címen foglalta össze ezerkilencszázkilencvenhatban. Szervezője volt a Kossuth-diák világtalálkozónak, amelyre ezren jöttek el a földkerekség minden részéből.

– Alapító okiratunkban az szerepel, hogy keresztyén szellemiségű, a modern tudományok művelésére képes fiatalokat bocsátunk ki az alma mater falai közül – fogalmaz dr. Bánszki István. Azt a szellemiséget kellett meghonosítani, amiről a nálunk érettségizett öregdiákok mindegyike vallott: hit, erkölcs, tudomány legyen az életfelfogásuk alapja. Rendkívül nagy tapintattal (szülők, tantestület és a diákság felé) kezdtem módszeresen az újraindítást. Meg kellett küzdenünk a szülők vallási ismerethiányával, a kartársak egy részének régi beidegződésével, de meggyőződésem, hogy a Kossuth régi hírnevéhez méltóan megfeleltünk a velünk szemben támasztott elvárásoknak.

Munkássága elismeréseként megkapta a pedagógusoknak adható legmagasabb kitüntetést, az Apáczai Csere János-díjat. Nyugalomba vonulása alkalmából a Magyarországi Evangélikus Egyház által alapított és ezerkilencszázkilencvenkilencben, a Reformáció emlékünnepén először átadott Péterfy Sándor (a magyar tanítók atyja) emlékérmet.

Újjászervezte a Szabolcs vármegye által létrehozott Bessenyei Kört, amely 1898 és 1948 között a poros kisvárost a régió tudományos, kulturális központjává tette, hiszen zeneiskola, színház, ismeretterjesztő társulat, múzeum, folyóirat indítása fűződik a nevéhez. 1987-ben alapították meg a Bessenyei Társaságot, és azóta is ő a társaság elnöke. Céljuk a Bessenyei-kultusz ápolása, és a megye szellemi életének megpezsdítése. Emlékérmet adnak át évente a társaság céljaiért munkálkodók közül a legkiválóbbaknak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)