Cziránku István

Mesterszakács

Nyíregyháza

szszb_31_tk_cziranku_istvan.jpgA kézügyességet és a szépérzéket valószínűleg az édesapjától örökölte. A méltán híres Nyíregyházi Állatpark Bambusz önkiszolgáló éttermében idézzük a múltat és rajzoljuk a jövőt a már sok-sok díjjal kitüntetett séffel. Mint mondja, gyermekkorában a nyarakat édesanyja, lánykori nevén Fehér Katalin mellett töltötte, aki a sóstói TITÁSZ-üdülőben dolgozott. Mire döntenie kellett az iskolában, hogyan tovább, nem volt kérdés, hogy a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába jelentkezik, mivel nyaranta magával ragadta a konyha és a szakácskodás világa, amit ma kollégáival együtt igyekszik művészi szintre fejleszteni.

Dél felé jár az idő, a mesterszakács tekintete óhatatlanul is a bejáratra téved. A koranyári melegben a látogatók megéheznek, megszomjaznak és örömmel keresik fel az önkiszolgáló éttermet. A látvány alapján döntenek, de sokan megbíznak a séf ajánlatában is. A szakácsnak a legjobb érzés, ha a vendég elégedetten távozik, és legközelebb már ismerősként látogat vissza.

A Michelin csillagos éttermekről az a véleménye, hogy oda az menjen, aki különlegeset szeretne fogyasztani. A gyorséttermek vitathatatlanul az ifjabb generáció kedvencei, szerte a világban. Hol a helye akkor annak a szakácsnak, aki jó ízű, házias, szépen felszolgált ételt szeretne az asztalra tenni? Gyakorlatilag bárhol – nyugtat meg a mesterszakács, – mert elődeink ízvilágát is megőrizhetjük és észrevétlenül belesimíthatjuk a modern konyhatechnológia alkalmazásával készülő fogásokba. Nem véletlenül készítik otthon is a régi finomságokat. A saját gyerekeik kedvence például a háziasan készülő tyúkhúsleves, a kenyérlángos és a kelt tészták.

A mesterszakács leginkább a halat szereti finom étellé varázsolni. Mindegy, hogy leves, rántott hal, párolt vagy éppen pácolt módon készíti. A füstölt lazacnál kezdődik számára a szakácsművészet.

Tegyük szívünkre a kezünket, és a konyha, a főzés szavakról gyakran beugrik a kép, órákon át állni a tűzhely mellett, pepecselni az alapanyagokkal, ki tudja, hogy sikerül, és egy pillanat alatt elfogy… Cziránku István szerint ez egy rossz beidegződés, mert igenis lehet gyorsan és látványosan, finomat készíteni. A mesterszakács egyúttal szeretné a vendégek ízlését is formálni. Például ne csak a ropogósra sütött halat tudják elképzelni. Gyors receptjét alig győzöm pontosan követni: melegítsünk vajat egy serpenyőben, a hal (pl: lazac) bőrös oldalát egy percig, a másikat fél percig süssük, frissen vágott kaporral vagy petrezselyemzölddel szórjuk meg, és gyakorlatilag elkészültünk. Nincs unalmas étel, csak ötlettelen szakács, mivel ugyanazokból az alapanyagokból – ha mást hangsúlyozunk – egészen másfajta ételt tudunk feltálalni. A gyorsasághoz persze jó munkaszervezés szükséges és ismerni kell a receptet is.

Soha nem az elismerésért dolgozott, de kollégái, a szakma elismert tekintélyei felfigyeltek Cziránku István odaadó, magas színvonalon folytatott szakácsművészetére. Számos hazai és nemzetközi versenyen indult és ért el kiváló eredményeket. Megkapta a Gasztronómiáért Érdemérmet, a mester címet, zsűritagja lett a Magyar Gasztronómiai Szövetségnek.

Alapító tagja a Nyírségi Ízkirályok Egyesületének. Az egyesület tagjaival az idősebb korosztálytól átvett népi ételeket, a mai kor igényeinek megfelelően újragondolva, korszerű technológiai eljárások alkalmazásával kínálják. Jó példa erre a savanyúkáposztás csirke tepertős galuskával, illetve a hab állagú Jókai bableves. Szeretné a magyar népi kultúrában kiemelt helyet elfoglaló gasztronómia hagyományait tovább adni. Ezért is örültek a kollégáival a Nyíregyházi és a Kölcsey Televízió főzős műsorainak, mert 200 adáson túl is népszerűek. Nagyon sok háziasszony innen tanulta meg a régi ételfélék elkészítésének mesterfogásait. Szakdolgozatát is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző népi ízek megőrzésének szentelte.

Saját családja is támogatja ebben, bár meglep a válasszal, hogy otthon a neje főz, hisz neki van konyhája… Cziránkuné Mihucz Mónika a kormányhivatalban dolgozik. Házasságukból két lányuk született. Bianka (19) a Debreceni Egyetemen biológiát tanul. A kisebbik lány, Bernadett (14), számára egyelőre a kosárlabda a világ közepe.

A Cziránku család tagjai is szívesen részt vesznek az egyesület munkájában. A különböző rendezvényeken uralkodó vidám hangulat tartja össze ezt a fáradhatatlan kis csapatot.

István fontosnak tartja a jó szakemberképzést. Sok fiatalembert „fertőzött meg” a munkaszeretetével. A világ számos pontján (pl: Írországban, Franciaországban, Németországban) dolgoznak szakácsok, a tőle megszerzett tudással.

Viszik tovább elődeink ízeit, a hazai gasztronómia nemes hagyományait, hogy megmutassák a világnak, a magyar konyha nemcsak a gulyást jelenti.

Írta:
Tóth Kornélia
Written by
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése