Cziránku István

Mesterszakács

Nyíregyháza

szszb_31_tk_cziranku_istvan.jpgA kézügyességet és a szépérzéket valószínűleg az édesapjától örökölte. A méltán híres Nyíregyházi Állatpark Bambusz önkiszolgáló éttermében idézzük a múltat és rajzoljuk a jövőt a már sok-sok díjjal kitüntetett séffel. Mint mondja, gyermekkorában a nyarakat édesanyja, lánykori nevén Fehér Katalin mellett töltötte, aki a sóstói TITÁSZ-üdülőben dolgozott. Mire döntenie kellett az iskolában, hogyan tovább, nem volt kérdés, hogy a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolába jelentkezik, mivel nyaranta magával ragadta a konyha és a szakácskodás világa, amit ma kollégáival együtt igyekszik művészi szintre fejleszteni.

Dél felé jár az idő, a mesterszakács tekintete óhatatlanul is a bejáratra téved. A koranyári melegben a látogatók megéheznek, megszomjaznak és örömmel keresik fel az önkiszolgáló éttermet. A látvány alapján döntenek, de sokan megbíznak a séf ajánlatában is. A szakácsnak a legjobb érzés, ha a vendég elégedetten távozik, és legközelebb már ismerősként látogat vissza.

A Michelin csillagos éttermekről az a véleménye, hogy oda az menjen, aki különlegeset szeretne fogyasztani. A gyorséttermek vitathatatlanul az ifjabb generáció kedvencei, szerte a világban. Hol a helye akkor annak a szakácsnak, aki jó ízű, házias, szépen felszolgált ételt szeretne az asztalra tenni? Gyakorlatilag bárhol – nyugtat meg a mesterszakács, – mert elődeink ízvilágát is megőrizhetjük és észrevétlenül belesimíthatjuk a modern konyhatechnológia alkalmazásával készülő fogásokba. Nem véletlenül készítik otthon is a régi finomságokat. A saját gyerekeik kedvence például a háziasan készülő tyúkhúsleves, a kenyérlángos és a kelt tészták.

A mesterszakács leginkább a halat szereti finom étellé varázsolni. Mindegy, hogy leves, rántott hal, párolt vagy éppen pácolt módon készíti. A füstölt lazacnál kezdődik számára a szakácsművészet.

Tegyük szívünkre a kezünket, és a konyha, a főzés szavakról gyakran beugrik a kép, órákon át állni a tűzhely mellett, pepecselni az alapanyagokkal, ki tudja, hogy sikerül, és egy pillanat alatt elfogy… Cziránku István szerint ez egy rossz beidegződés, mert igenis lehet gyorsan és látványosan, finomat készíteni. A mesterszakács egyúttal szeretné a vendégek ízlését is formálni. Például ne csak a ropogósra sütött halat tudják elképzelni. Gyors receptjét alig győzöm pontosan követni: melegítsünk vajat egy serpenyőben, a hal (pl: lazac) bőrös oldalát egy percig, a másikat fél percig süssük, frissen vágott kaporral vagy petrezselyemzölddel szórjuk meg, és gyakorlatilag elkészültünk. Nincs unalmas étel, csak ötlettelen szakács, mivel ugyanazokból az alapanyagokból – ha mást hangsúlyozunk – egészen másfajta ételt tudunk feltálalni. A gyorsasághoz persze jó munkaszervezés szükséges és ismerni kell a receptet is.

Soha nem az elismerésért dolgozott, de kollégái, a szakma elismert tekintélyei felfigyeltek Cziránku István odaadó, magas színvonalon folytatott szakácsművészetére. Számos hazai és nemzetközi versenyen indult és ért el kiváló eredményeket. Megkapta a Gasztronómiáért Érdemérmet, a mester címet, zsűritagja lett a Magyar Gasztronómiai Szövetségnek.

Alapító tagja a Nyírségi Ízkirályok Egyesületének. Az egyesület tagjaival az idősebb korosztálytól átvett népi ételeket, a mai kor igényeinek megfelelően újragondolva, korszerű technológiai eljárások alkalmazásával kínálják. Jó példa erre a savanyúkáposztás csirke tepertős galuskával, illetve a hab állagú Jókai bableves. Szeretné a magyar népi kultúrában kiemelt helyet elfoglaló gasztronómia hagyományait tovább adni. Ezért is örültek a kollégáival a Nyíregyházi és a Kölcsey Televízió főzős műsorainak, mert 200 adáson túl is népszerűek. Nagyon sok háziasszony innen tanulta meg a régi ételfélék elkészítésének mesterfogásait. Szakdolgozatát is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére jellemző népi ízek megőrzésének szentelte.

Saját családja is támogatja ebben, bár meglep a válasszal, hogy otthon a neje főz, hisz neki van konyhája… Cziránkuné Mihucz Mónika a kormányhivatalban dolgozik. Házasságukból két lányuk született. Bianka (19) a Debreceni Egyetemen biológiát tanul. A kisebbik lány, Bernadett (14), számára egyelőre a kosárlabda a világ közepe.

A Cziránku család tagjai is szívesen részt vesznek az egyesület munkájában. A különböző rendezvényeken uralkodó vidám hangulat tartja össze ezt a fáradhatatlan kis csapatot.

István fontosnak tartja a jó szakemberképzést. Sok fiatalembert „fertőzött meg” a munkaszeretetével. A világ számos pontján (pl: Írországban, Franciaországban, Németországban) dolgoznak szakácsok, a tőle megszerzett tudással.

Viszik tovább elődeink ízeit, a hazai gasztronómia nemes hagyományait, hogy megmutassák a világnak, a magyar konyha nemcsak a gulyást jelenti.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése