Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Gyöngyösi Ilona
Cégtulajdonos, cukrász, külkereskedő
Nyíregyháza
Nem akármilyen életpályát tudhat maga mögött Gyöngyösi Ilona, a nevét viselő cukrászdák alapító tulajdonosa. Élt és dolgozott több kontinens országaiban, Guineában, Mongóliában, diplomát szerzett, folyékonyan beszél franciául és oroszul, otthonosan mozog az elméleti ismeretszerzés, a gyakorlati tevékenység útvesztőiben. Könnyen kapcsolatot teremt a hivatali, adminisztratív munkaformákban, például a pályázatírás. Életútja, felmenőinek ismerete és megbecsülése, tudásuk, haza- és családszeretetük, a munka iránti elkötelezettségük mindig is meghatározta a nagycsalád féltő melegében nevelkedő fiatal lány világról alkotott felfogását, saját útjának kijelölését.
A rekkenő meleg elől a Család utcai Gyöngyösi Cukrászda sarokasztalánál ízletes fagylalt hűsít és terelgeti gondolataimat. Már a bemutatkozás után leszögezte a cégtulajdonos: ő nem az a fajta klasszikus cukrász, aki őseitől hozta a szakma folytatásának erkölcsi parancsát. Ilonának sokkal kacskaringósabb utat kellett bejárnia. Közösségi szemlélete, ám egyéniségének kérlelhetetlen jegyei nem egyszer állították életre szóló döntés elé.
Szülei kecskeméti és makói származásúak, pedagógusként gyakorolták hivatásukat. Édesapját, Gyöngyössy Mátyást a nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskola igazgatójaként elismert oktatási vezetőként tisztelte a közvélemény. Édesanyja, lánykori nevén Bogdán Ilona szintén a katedrán tanított. Az ő családjukban a kimondatlan, ám minimum elvárás a diploma megszerzése volt. Ilona a Külkereskedelmi Főiskola orosz-francia levelező szakán vette át oklevelét. Ha arra gondolt, hogy folytatja nagyszülei áldozatos munkáját, ezt akár a sors rendelésének is felfoghatja. Apai nagyapja ugyanis Perzsiában orvosként gyógyította a betegeket. Megtanulta a farszi nyelvet, hisz a bizalmi kapcsolat így gyorsabban kialakult. Anyai nagyapja Erdélyből jött át és találta meg otthonát az anyaországban. Gyöngyösi Ilona saját családjában két gyermek született. Béla az ELTÉ-n diplomázott, most a családi vállalkozásban keresi a kenyerét. Bence agrár végzettséget szerzett.
Ars poeticaként fogalmazza meg az otthon hallottakat: nem elég elméleti munkát végezni, kell a gyakorlati is. Például egy kertet rendben tartani, vagy gazdálkodni. Amikor egy tálca süteményt hazavitt, a fiainak nem ízlett. Az édesanya ajkán kicsúszott a bűvös mondat: majd nyitok én egy cukrászdát és olyan süteményeket sütök, hogy az nem hagy kívánnivalót maga után! A kimondott szó gondolattá formálódott és egyre gyakrabban jutott eszébe. Miért is ne? 2008-ban a Család utcán megnyitotta az első cukrászdáját, majd a Kállói úton, most a harmadikat tervezi. Nem olyan beülős, kávéházi jellegűre vágyott, hanem a hétvégékre, családi eseményekre, hivatali rendezvényekre akart hagyományos és újszerű finomságokat készíteni. Ehhez viszont olyan csapatmunkát várt és vár el ma is az alkalmazottaktól, hogy érezzék a technológiai folyamatok egymásra épülését, a szoros együttműködés fontosságát. És mindenek előtt a kreativitás, a megújulási kedv kapjon zöld utat mindannyiukban. Kísérletezni nemcsak szabad, hanem szükséges is, erre bíztatja Gyöngyösi Ilona a munkatársait. Dugják össze a fejüket és gondolják át, milyen alapanyagokból mi mindent lehet kihozni? A kreációik pedig olyan magas mércét érjenek el, hogy nyugodtan kitehessék a pultba. Csak azt kínálhatjuk a vevőknek – summázza Gyöngyösi Ilona – amit mi magunk is szívesen fogyasztanánk.
Világlátott üzletemberként a tulajdonos asszony fájlalja, hogy a cukrászat és a pékség nálunk élesen különvált. Azaz, egy tetszetős üzletben vagy cukrász-, vagy péksüteményt kínálnak. A nyugati országokban sokkal megengedőbbek e téren a cégek, nyugodtan elfér a szendvics, a péksütemény, a kenyér a tortaszelet mellett. Nálunk viszont egy furcsa „szakosodás” tapasztalható e téren. Nemhogy nem dől össze a világ, hanem éppenséggel nő a forgalom – meséli a Brüsszel főterének egyik cukrászdájában látottakat Ilona. A kézműves remekek pompás előteret mutatnak a pékáruknak.
Az ételallergiával küzdők száma egyre növekszik hazánkban. Eddig a glutén- és laktózérzékenyek, a cukorbetegek sóvárogva nézhették a sütemény-költeményeket. Ma már elkészíthetik a tojás nélküli piskótát – mekkora kihívás ez a cukrásznak! -, de a búzalisztet és a tejet nyugodtan kihagyhatják az alapanyagok közül. Az itt megkóstolt finomságokat otthon is elkészíthetik, ehhez a cukrászdában megvehetik a nyírfacukortól a rizslisztig a hozzávalókat. Még tanácsot is kapnak az érdeklődők, hogy lehet például szénhidrátmentesen édességet varázsolni.
A végletekig igényes cukrász vállalkozó nehezményezi, hogy a szakma leendő mesterei közül sokan csekély elméleti tudással érkeznek. Pedig egy felvételi nekik sem ártana, mert nem mindegy, ki figyeli a dietetikai, gasztronómiai előírásokat, ki üzemelteti az egyre modernebb gépeket, és még nem beszéltünk arról, hogy ki irányít sikeresen egy vállalkozást?
Az ízletes krémmel töltött puha omlós tésztára halmozott gyümölcsös édesség a kedvence.
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése