Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Károlyi Gabriella
Cukrász,
Nyíregyháza
Ha lehet a cukrászatot művészi színvonalon művelni, akkor Károlyi Gabriella „műveire” ráillik a hasonlat. A nyíregyházi belvárosban jól ismerik az ízes falatok kedvelői azt a kis cukrászdát, amely marcipánfiguráival jelenti az átmenetet a korábbi és a mai üzlet között. Ide csak az nézzen be, aki imádja a tejszínes krémmel töltött, habkönnyű süteményeket, az egyedi kérések alapján formázott tortavariációkat, a számtalan marcipándíszt. Ma az üzletet a tulajdonos asszony nevével jegyzik és a törzsvendégek köre méltán bővül.
Pedig az üzletasszony soha nem készült erre a pályára. Szentendrén született katonatiszt családjában. S mint az már az elmúlt évekhez hozzátartozott, testvérei az ország különböző városaiban születtek, hisz az édesapját, Károlyi Vendelt annyi alakulathoz helyezték. Édesanyja, Csajági Terézia operátor volt a pécsi uránbányában. Terézia húga cipőfelsőrész-készítő szakmával a zsebében most a Marcipán cukrászdában dolgozik, Andrea húga óvónő Nyíregyházán.
Gabriellát mindig is a légies, könnyed dolgok vonzották. Imádta a táncot, gyerekkorában arról álmodott, hogy egyszer ennek a hobbijának élhet. Máskor az ápolónői pálya gyakorolt rá vonzást a mindenek feletti szolgálat eszméjével. Az édesapját azonban a józan megfontolás vezette, amikor a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzőbe íratta a lányát. S ha valamit elkezdett, igyekezett benne felfedezni a szépet, hogy azt a maga örömére és a mások gyönyörűségére végezze. Ezer szerencséje, hogy összehozta a sors Bongár László cukrásszal, aki még maszek mesternél tanulta a szakmát, tudott karamellezni, krokambust készíteni, azaz gesztenyegolyókat karamellbe mártva díszíteni a tortát. Bár nehéz természete volt a mesternek, és az egész üzem a sarokban állt, ha bal lábbal kelt fel, annyi izgalmasat tanultak tőle a cukrászatból, hogy ma is emlegeti.
A szakközépiskolában megismerkedett egy fiatalemberrel, Iván Dezsővel, akivel hamarosan házasságot kötöttek. Gyermekeik közül már felnőtt Roland, aki alpinezik a Nívó 90 Kft. tagjaként, barlangász, életet ment, s ha megtalálta önmagát, lehet, hogy a cukrászatban köt ki. Bernadett lányuk másodikos a kereskedelmi szakközépiskola közgazdasági szakán. A mama nem kis bánatára és idegességére mindketten imádnak motorozni.
Gabriella a Szabolcs Vendéglátó Vállalatnál kezdte a szakma művelését, majd a férje az áfész cukrász üzemvezetője lett, az asszony látta el a helyettesi posztot. Amikor felújították a Koronát, Károlyi Gabriella beindította a cukrászüzemet és egyre többször kísértette régi álma: szeretett volna egy hangulatos kis cukrászdát, sok finom süteménnyel, egy eladóval. Ismerősei óvták a maszek világtól, akkoriban a vállalkozók még ritkaságszámba mentek. Ő azonban ki akarta próbálni saját magát, és belevágott. Hamarosan felépült a házuk a Könyök utcán, kialakították az üzletet és a műhelyt is.
Süteményt minden háziasszony készít. A művészet ott kezdődik, hogy idegenek ráismernek, hogy ez vagy az a termék csak a Marcipán cukrászdában készülhetett. Ötletnek, vállalkozó kedvnek sose volt híján az asszony. Még jól emlékszik, amikor egy anyuka a kisfiával bement az üzletbe. A gyerek húzgálta az anyja szoknyáját: ő sündisznó alakú tortát kér, a mama alig tudta elhallgattatni. Miért is ne? − nézett rá a fiatal cukrász, aki már Mester Szakmunkás címmel is büszkélkedhetett. Ezután már se szeri, se száma a különleges alkotásoknak. Edzőcipő, teknős, katicabogár, csónak, pisztoly, de még fekvő ló is készült már ebben a műhelyben. Csak álló lovat nem tud még formázni, nem bírják el a piskótalábai a paripát… De született már ehető hímzett párna az ÉLIM-nek, s az ausztrál vendégek is elismeréssel adóztak az asszonynak.
Aki azt vallja: ne a forgalmat akarja növelni a bolt mindenáron, hanem hogy jó érzéssel jöjjön vissza a vendég, legyen elégedett, és valami különleges élmény fűzze a cukrászdához. S ha kisebb a forgalom? Gyönyörű szép süteményeket kell készíteni, hogy a betérők ne bánják meg a kiadást.
Támogatja a gimnáziumokat is, farsangra, ifjúsági és sportrendezvényekre, a fogyatékos gyerekeknek számtalanszor küld ajándékba süteményt. Számára igen fontos a vállalkozása, de korántsem akarja, hogy csak hajszolják magukat vég nélkül. Míg a férje precízen kiszámítja, mennyibe kerül egy beruházás, addig Gabriella asszony a művészi oldalról közelíti meg a kérdést. Tűz és a víz, de így egészítik ki egymást tökéletesen. Noha a szakmában természetesen konkurenciái egymásnak. Az asszony azon fáradozik, hogy a hasznot forgassák vissza a vállalkozásba, hogy minél szebb, egyedibb sütemények kerüljenek ki a kezük alól.
Pihenni nemigen jut idejük, bár szeretik a Dunántúlt, mégis inkább Gyulára ugranak le két napra, ha kikapcsolódásra vágynak.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1995.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése