Görömbei Sándor

Cukrászmester,

Nyíregyháza

A Jósavárosban, a Korányi Frigyes utcán lelhetünk rá a Görömbei cukrászdára. A zöldövezeti környezetbe illő épület nevéhez és rendeltetéséhez méltó. A belépőt mosolyogva köszöntő kisasszony kedvesen kérdez, majd intézkedik. Az üvegezett pultokon ezernyi csodás marcipánfigura az, amiken elsőként megakadhat a belépő tekintete. A leheletnyi vékony, minden színben pompázó rózsaszirmok láttán aligha hihető, hogy mindez cukrászmunka eredménye. A középen díszelgő „habosok” és krémes csodák tovább növelik az ember étvágyát és kíváncsiságát. Pedig mind-mind valóság, csupán türelem, kézügyesség, s nem utolsósorban jó minőségű alapanyagok kellenek a megvalósításukhoz.

A ma is jó humorú cukrászmester alig 66 évesen is pozitív szemlélettel nézi a világ történéseit. Mindezt földműves szüleitől örökölhette, mert ki az, aki borúlátóan vetne el akár egy szem magot is? Édesanyja, Kurucz Gizella és édesapja, Görömbei József a földből éltek. A Gerjen környéki harcokban elesett családfő sírját családilag kutatták fel, s azóta is, minden évben, illően gondozzák. Görömbei Sándor, sajnos, nem büszkélkedhet ma is élő rokonaival, mert testvérei: József és Jolán már nincsenek az élők sorában. A közel 41 holdon gazdálkodó család nem sokáig maradhatott Polgáron. Az államosítás nem tett jót nekik. A későbbi kárpótlás során a kapott pénzből vehettek két szőnyeget. A nyíregyházi „karrierjük” 1952-ben indult: a megyeszékhelyre költöztek, de Sándor csak 1957-ben kezdhette csak el cukrász szakon az iskolát. Mivel a jelesek közé tartozott, az utolsó évet a fővárosban tölthette tanulással és gyakorlattal. A sokszor nevet változtató oktatási intézménynek jó híre volt, így valóban a szakma mestereinek a keze alatt sajátíthatta el mindazokat a fogásokat, amelyeket máshol talán soha nem láthatott volna meg.

Így lehetett szakmai gyakorlaton a mára világhírűvé vált Szamos család cukrászdájában, ahol még Szamos Mátyás mutatta meg neki az apróbb trükköket.

Hazatérve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Vállalatnál kezdett dolgozni. Akkoriban Nyíregyházán a legismertebb cukrászdák a Garai, a Bacsik és a Kazár névhez kötődtek. Az érettségit követően az emberekkel való bánni tudása, szorgalma révén a központba került, ahol munkavédelmi területen kamatoztathatta képességeit. 1970-ben kinevezték a Pazonyi úti cukrászda vezetőhelyettesének, ahol több mint 20 évet dolgozott. Miután a Vela pékségé lett az üzlet 1993-ban, Görömbei Sándor továbblépett.

A mai cukrászdája helyén akkor egy nagy, üres telek volt. Úgy gondolta: felépít ott egy működőképes üzemet, és beindít egy cukrászdát. Felesége, Bukovenszki Irén – aki cukrásztechnológiát tanított – mindenben segítette őt. Az akkori viszonyokra jellemzően mondja el, hogy a legjobb lisztért Hajdúnánásra, cukorért pedig Kabára mentek. Ezek a túrák kora hajnali ébredéseket és késő éjszakai lefekvéseket jelentettek a számukra.

Véglegesen önállóvá 1994 elejére vált az üzlet. A folyamatos bővítések, korszerűsítések eredményeként egyre inkább közkedveltebb lett Jósaváros lakói körében a Görömbei cukrászda. A szebbnél szebb sütemények, a kávé, a fagylalt ez jellemzi a hétköznapi fogyasztást. A miniatűr marcipáncsodák Szolnokról, egy régi ismerőstől érkeznek az üzletbe. A vásárlóközönség összetétele kimondottan vegyes: a Bánki Donát Műszaki Középiskolából átszaladó diákok, vagy a környező házakban lakó, változó korú látogatók mind-mind megfordulnak a cukrászdában. A harmonikus házasságban élő, alkotó-teremtő emberpár gyermekei – Irén és Sándor – közvetlenül követi szüleik példáját. Mindketten a vállalkozásban dolgoznak. A család Tiszavasváriban működő üzletét a fiúk felesége, Kabai Edit nagy kedvvel és kimondottan jó érzékkel vezeti. A friss árut mindennap Nyíregyházáról kapja.

Görömbei Sándor büszkén emlékezik vissza a megye első maszek cukrászára, Mészáros Józsefre, akinek az üzlete Újfehértón működött. Közvetlen stílusa, egyszerű modora minden hozzáfordulónak tetszett. Sajnos egy szívizominfarktus váratlanul végzett ővele is. E témakörhöz kapcsolódóan az 1968-ban mestervizsgát tett cukrászmester elmondja, hogy ebben a szakmában nem volt konkurenciaharc. Nem akarták soha a másikat vízbe ölni, még kevésbé tönkretenni. Sokkal inkább a közös megbeszélések, olykor-olykor a szakmai titkok cseréje volt a jellemző. A baráti elbeszélgetések során úgyis kiderült, ha valahol nem azt tettek a tésztába, mint amit kellett volna… Ez a műhelymunka ma már ritka vendég a fiatalabb nemzedékhez tartozóknál.

A jósavárosi cukrászmester nem panaszkodik a forgalomra: csupán annyit mond, változó. Délelőtt gyérebb, délután sűrűbb. A hétvégéken, az évszaktól függően, más és más.

A jeles névnapok, az őszi esküvők természetesen a jobb napok közé számítanak. De így van ez az ország, a megye bármelyik szegletében is.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése