Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Bodnár Miklósné
Igazgatóhelyettes,
Nyíregyháza-Nyírszőlős
Nyíregyházán születtem, gyermekkoromat Napkoron töltöttem, ahova ma is szívesen visszajárok. Fájó, hogy szüleimmel már csak a temetőben találkozom. Egyszerű emberek egyedüli gyermeke vagyok, de soha nem akarták elhinni, hogy „egyke”, mert nem a bezártság, önzés és énközpontúság jellemzett. Szívem-lelkem odaadtam s adom a mai napig is bárkinek, és segítek, amiben csak tudok. Szüleim is így éltek, tőlük tanultam emberi tartást, őszinteséget, meglátni mindenben és mindenkiben a jót.
Édesanyám, születésem után lett szívbeteg, többet volt kórházban, mint otthon. Édesapám gyümölcskertész volt, a napkori Kossuth Termelőszövetkezet dolgozója. Imádta a munkáját, végtelen természet- és föld iránti tiszteletem tőle örököltem. Kisgyermekként sokat vitt magával, akkor szinte minden fát, szőlőt megismertem, hisz szolgálati lakásunk egy gyümölcsös kellős közepén volt. Szerettem azt a csendet, szabadságot, ami körülvett bennünket. Az ott dolgozó emberek élete úgy pergett előttem, mint egy film. Az összefogás, egymás megértése és segítése, a bajba jutottak istápolása természetes lett számomra. Általános iskolába innen a távolból jártam, hol gyalog, hol kerékpárral. Soha nem késtem el, amire ma is büszke vagyok, mert életem egyik fontos meghatározója a pontosság.
Középiskolás éveimet Nyíregyházán, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban töltöttem, kollégiumban laktam. Nagyon nehezen szoktam meg a szüleimtől való távollétet, nehezen viseltem a kollégium kemény életét, de tudtam, ha a célomat el akarom érni, mindent meg kell tennem, alkalmazkodnom kell a szokásokhoz. Életem meghatározó évei voltak ezek. Gyermekként megtanultam ellátni magam, rendet tartani magam körül, beosztani azt a kis zsebpénzt, amit otthonról kaptam. Alkalmazkodni a körülményekhez, a helyzetekhez, egy életre megtanultam, hogy mindent a magam erejéből kell elérnem.
Szenzációsan jó osztályunk volt. A gimnáziumban is „nyüzsögtem”, osztály- és szervezőtitkárként, aktív diáktanácselnökként a kollégiumban. Énekkarba jártam, szerveztem a gimnázium pinceklubját, az osztály- és iskolatársaimmal együtt. Remek négy év volt. Életem során többször találkoztam meghatározó egyéniségekkel, akikhez nagyon kötődtem. Nem tudom nem megemlíteni drága osztályfőnökömet, Balku Jenőt. Apai gondoskodással vigyázott rám. Gimnázium után a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola biológia–mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakán diplomáztam. 1974-ben férjhez mentem, majd egy évre rá megszületett a fiam, Norbert, így vele együtt ballagtam a főiskolán. 1976-ban vettem kezembe a diplomámat, és még abban az évben elkezdtem a pályámat Nyírszőlősön. 1979-ben megszületett a lányom, Brigitta. Férjem a Jósa András Kórház dolgozójaként a Víz utcai Tüdőszűrő állomás részlegét vezette, ma nyugdíjas. Gyermekeink nyomdokainkba léptek: a fiam is a kórház dolgozója, képalkotó- és diagnosztikai asszisztens, a lányom az iskolánkban családgondozó. Pályám során voltam vöröskeresztes tanárelnök, munkaközösség-vezető, hat évig SZMK-összekötő tanár. A szülőkkel szerveztem ruhavásárt, jótékonysági bálokat.
A 2007–2008-as tanévet mint igazgatóhelyettes kezdtem meg. Megtiszteltetésnek éreztem a felkérést, s elvállaltam. Harmincegy éve kötődöm Nyírszőlőshöz. Megéltem azokat a változásokat, melyeken átment az intézmény. Én még dolgoztam a régi épületben, ültettem fákat az iskolaudvar szegélyeként, melyek ma árnyékot adnak. Szerveztem társadalmi munkát, takarítottam az épületet, hogy beköltözhessünk, s boldog vagyok, hogy a 2006-os tanévtől olyan épületegyüttesben folyik az oktató-nevelő munka, mely bárhol megállná a helyét. A hatalmas tornaterem, nyelvi labor és informatikaterem, szaktantermek tanítványaink előbbre jutását maximálisan szolgálják. A nevelőtestület munkájának hatékonyságát igazolják a középiskolák visszajelzései, mely szerint tanulóink ott is megállják a helyüket. Soha nem jutott eszembe, hogy elmenjek ebből az iskolából, vagy elhagyjam a pályámat. Mindig pedagógus szerettem volna lenni, örömmel és szeretettel foglalkozom a gyerekekkel. A szeretet adott erőt nekem mindenhez, úgy gondolom, anélkül nem lehet és nem szabad élni. Így gondolom ezt ebben a beosztásomban is.
Soha nem akartam főnök lenni, viszont az az ember akarok maradni, aki eddig voltam, és olyan akarok maradni ezután is, aki tehet azért, hogy ez a közösség jól működjön, jól végezze dolgát. Úgy szeretném ezt az együttműködést megszervezni, mint családon belül. Nincsenek szerepek, nem az önös érdek vezérel senkit, nincs feszültség, csak közös célok vannak, együtt munkálkodás, szem előtt tartva, tanítványaink érdekeit. Pedagógiai hitvallásom, a nevelés egyet jelent azzal, hogy segítünk a gyereknek valóra váltani a lehetőségeit. Eszerint szeretném végezni munkámat a hátralévő években is.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése