Varga Gyula

Vállalkozó, családi gazdálkodó

Fehérgyarmat

Hobbija a munkája, élete a munka. Fiatalon, 17 évesen árvaságra jutott, amit elért, azt önmagának köszönheti. Mára szikvíz készítő üzem tulajdonosa, emellett gyümölcsöt termeszt, gazdálkodik. Már születése is különleges, hiszen 1948. február 29-én született, de mivel így csak négyévente lehetett volna ünnepelni a születésnapját, átíratták a dátumot március 1-re. Külön érdekes, hogy felesége meg 1949. december 31-én született, az ő születésének dátumaként mégis 1950. január 1. lett bejegyezve. A digitalizáció előtti korszakban rugalmasabban kezelték a dátumokat, más világ volt az, mint a mai. Varga Gyula Nagyszekeresen látta meg a napvilágot, anyai ágon tősgyökeres szekeresi.

Nagy családba született, ő volt a negyedik a sorban, aztán még két testvére született. Igazságosan oszlott meg a nemek aránya,  három leány és három fiú ült az asztalhoz a Varga famíliában annak idején. A család az 1950-es években átköltözött Jánkmajtisra, a szülők ott dolgoztak a helyi termelőszövetkezetben. Varga Gyula Jánkmajtison járta az általános iskolát, Fehérgyarmaton az ipari iskolát, kitanulva a géplakatos szakmát. Később már munka mellett a nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskolában le is érettségizett, majd nemrég megszerezte a mezőgazdasági tevékenység gyakorlásához újabban előírt mezőgazdasági technikus szakképesítést. Nem elég, ha kisujjában van a tudomány, ha nincs róla papír az ma mit sem ér. A fehérgyarmati gépjavító állomáson kezdte el a munkás éveket, az ipari iskolai gyakorlati időt is beleszámítva 1963-tól tíz éven keresztül dolgozott itt. 1969-től MEZŐGÉP-nek hívták és a környék egyik legtöbb embert foglalkoztató üzeme volt. Közben két év katonaság Kalocsán, majd Székesfehérváron, ahol gépkocsivezetőként szolgálta a dolgozó népet. A hetvenes években aztán előbb az asztalosipari KTSZ-nél vállalt munkát, majd több mint egy évtizedig Fehérgyarmat akkori iparának másik „zászlóshajójánál”, a METRIPOND-nál dolgozott technológusként a rendszerváltásig.

A rendszerváltás hajnala egy ereje teljében lévő Varga Gyulára köszöntött rá és ő korán ébredt, mint mindig. Vállalkozást indított feleségével közösen, aki korábban műszaki rajzolóként dolgozott a Tisza-Szamosközi Vízgazdálkodási Társulatnál. Emellett belevág a mezőgazdaságba is, körtét kezdett termeszteni, mondván több lábon állni sosem árt. Nem más lábára akart taposni, hanem az volt az elve, hogy eljött az ideje a saját lábon állásnak, az önállóságnak.

Felesége, aki 1971 óta hű társa, ehhez partner volt és együtt indultak el az új világ rögös útján, építették fel szisztematikus munkával vállalkozásukat. Lépésről lépésre haladtak előre, az áldozatos munka meghozta gyümölcsét. A sikerek azonban nem tették elbizakodottá, ugyanolyan egyszerű ember maradt, aki volt, nem felejti el, hogy honnan indult. Apósa és anyósa tevékeny részt vállalt a kezdeti indulásnál, de megemlít még egy nevet, akinek sokat köszönhet: Élesdi István a felesége nagybátyja volt, tőle tanulta ki a kertészet fortélyait. A mezőgazdasággal a Mikó-tanyán kezdett el ismerkedni, ott vette az első darab földterületet, ott építette fel később hűtőházát. Ameddig működött a „szovjet piac”, hordták fel az almát Tuzsérra, jó kapcsolatokat alakított ki az orosz/ukrán partnerekkel, később a „nagybani piacra” hordták fel a gyümölcsöt, ma már a fiúk járnak. Két fiúval ajándékozta meg felesége, Csaba 1973-ban, Zoli 1978-ban született. Csaba autószerelőnek, Zoli víz- és gázszerelőnek tanult, de ma már mindketten a családi vállalkozásban dolgoznak. Már révbe értek, ami a családalapítást illeti, négy fiúunokával gyarapodott a Varga dinasztia. Dávid, Máté, Levente és Bence nevének puszta említése mosolyt csal Gyula bácsi karakteres arcára.

– Máté és Dávid 12 évesen már a traktort is vezeti, de a többi unoka is reményt ad, hogy nem dolgoztam hiába, lesz, akik majd átveszik a helyemet, ha eljön az idő – mondja nem kis büszkeséggel.

A kemény vonások meglágyulnak, a jóságos nagypapa elérzékenyül. A fiúk egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalkozásban, egyszer majd ők viszik tovább, de még jól bírja magát, egészségére nem panaszkodik. Soha nem volt panaszkodós fajta. Leginkább Hajdúszoboszlón tudnak pihenni, amikor csak lehetőségük van rá elutaznak és a gyógyvíz, a kezelések, az ott kialakított baráti kapcsolatok kicsit kizökkentik őket a gyarmati dolgos hétköznapok mókuskerekéből. Szükség van ezekre a napokra, hetekre, amit ott eltöltenek mind mentálisan, mind egészségük megőrzése érdekében. Szoboszlón ismerkedtek meg Huszti Gyulával és kedves feleségével, akik 1956-ban hagyták el lángoktól ölelt hazánkat, de szívük évről évre hazahúzza őket. A szoboszlói találkozásokból barátság lett, immáron elmondhatják, hogy nemcsak Hajdúszoboszlón, hanem Kanadában is ültek egy asztalnál. Varga Gyula a modern idők „boldog embere”, afféle móriczi karakter, magyar sors magyar ecsettel. 

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése