Szabolcsi Andrásné

Tanár,

Nyíregyháza

szszb 24 km Szabolcsi Andrásné.jpgSzéchenyi István gondolatait idézi: „Azokért élünk, akit szeretünk, azokért, akik igaznak tartanak. A jövőért élünk, a szépért, s jóért, amit tehetünk!” – Azt mondja, ez a néhány sor járt a fejében, amikor igent mondott erre a beszélgetésre.

Pedagóguscsaládból származik, édesanyja a IV-es Számú Általános Iskolában tanított, férje, sógora is pedagógus, így már egészen korán, gyermekkorában belelátott a pedagógusmunka rejtelmeibe és szépségeibe. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumba járt orosz tagozatra, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán kezdett el dolgozni a Kémia Tanszék alapító tagjaként mint laboráns.

Húsz esztendeig dolgozott az intézményben, ahol számos szép feladatot kapott, részt vett kutatómunkákban, az évenként megrendezett „Kis kémikus” tábor előkészítésében, megszervezésében.

Férjét is a főiskolán ismerte meg, a Műszaki Tanszéken dolgozott. Az ismeretségből szerelem lett, majd összeházasodtak, született két gyermekük. A gyes ideje alatt döntött a tanulás mellett, ekkor határozta el, hogy tanítani fog, hiszen a főiskolán a hallgatókkal mindig igen jó viszonyt alakított ki, és ez is megerősítette abban, hogy a pedagóguspálya a neki való hivatás. Elvégezte Miskolcon a Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát, majd munkalehetőség kínálkozott az Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben, ahol szakoktatóként helyezkedett el. Tanított gyakorlati és elméleti tárgyakat, élelmiszervizsgálatot, kémiát, mikrobiológiát.

A folyamatos képzést, az élethosszig tartó tanulást fontosnak tartotta, hogy tovább bővítse ismereteit, a budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karára jelentkezett, ahol főiskolai oklevelet szerzett. Nehéz időszak volt, ekkor veszítette el váratlanul férjét, de az újrakezdéshez nagyon sok megértést, segítséget kapott kollégáitól.

Tanítványait SZKT-versenyekre készítette fel, ahol az általa tanított élelmiszervizsgálat tantárgyból is jó eredményeket értek el. Szakoktatóként részt vett a felnőttképzésben, az NSZI felkérésére képzési programot írt, és a tanítás mellett a kollégiumi nevelőtanári munkába is belekóstolt.

1998-ban újabb munkalehetőséget kínált az élet. A Sipkay Barna Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola és Szakiskola meghirdetett egy kollégiumi állást, melynek ellátására őt választották ki.

Férje elvesztése után kollégái támogatásának és a diákok lelkes közösségének köszönhetően sikerült új életcélt találnia.

Úgy érzi, van küldetése, mégpedig mások segítése, ezt igazolva is látja, hiszen sok a sorsszerűség pályáján. Nevelőtanárként a vidékről bekerülő diákoknak nemcsak a tanulását segítette, hanem beilleszkedésüket és mindennapi problémáik megoldását is.

Nevelőtanár, édesanya és titoktartó barátnő is volt, akivel minden apró és nagy titkot meg lehetett osztani. A kapcsolat alapköve az őszinteség, a másik tisztelete és szeretete volt.

Ezek az alapelvek határozták meg karácsonyi műsorai mondanivalóját is, hiszen minden évben nagy hangsúlyt fektettek erre a csodálatos ünnepre. A kollégiumban élő diákok közül többek számára ez a meghitt, szeretetteljes karácsonyeste jelentette az igazi ünnepet. A kollégiumban ezenkívül még igen sok érdekes programot szerveztek, melyek színt vittek a hétköznapok egyhangúságába. Az ilyen közös munkák nagy szerepet játszottak a tanár-diák közötti bizalmi kapcsolat kialakításában, hogy a fiatalok problémáikkal bármikor megkereshették. Az iskola és a kollégium szervezésében számos továbbképzésen vehetett részt, melyek gyarapították tudását.

Felnőtt fejjel kezdte el a számítástechnika fortélyainak elsajátítását, mindig vonzódott az informatikához, OKJ-bizonyítványt is szerzett, aminek jó hasznát vette, nemcsak hobbiból, mivel a kollégiumban lehetősége adódott arra, hogy számítógépes tudását és kreativitását kamatoztassa.

Mindig érdeklődött a művészetek iránt, ezért is örült, amikor ezt felismerve, ilyen jellegű munkákkal (pl. dekorációk tervezése, készítése, irodalmi műsorok összeállítása) bízták meg. Örül annak, hogy nyugdíjba vonulását követően is igényt tartanak ilyen irányú tevékenységére.

Munkája mellett nagyon büszke lányaira, akik mindketten a pedagóguspályát választották A kisebbik tőle vette át a stafétabotot, a Sipkayban dolgozik mint angoltanár, a nagyobbik lánya Hollandiában él.

Most már nyugdíjas, szabad idejében sokat olvas, gyarapítja angol nyelvtudását, szívesen utazik kül- és belföldre egyaránt, járja a kiállításokat, mindig is vonzotta a képzőművészet és a festészet, különösen az impresszionistákat kedveli. Mivel technikakedvelő, számítógép segítségével már készített néhány képet.

Ha teheti, meglátogatja Hollandiában élő lányát és szeme fényét, Márton nevű kisunokáját.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése