Nyíregyháza

Gazdag pedagógiai életpályát tudhat maga mögött Nádorvári Béla, a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanára. Bizonyára nem gondolta fábiánházi kisdiákként, hogy egész élete az oktatás, a nevelés köré szerveződik. S ma, amikor már van mire visszatekinteni, elmondhatja magáról: a legjobban döntött, amikor a két, izgalmasnak ígérkező hivatás – a katonai és a pedagógusi – közül az utóbbit választotta.

Fábiánházán született 1943. július 9-én gazdálkodó szülők gyermekeként. Édesanyja, a kor parancsa szerint, a családi élet megteremtésén, szerettei testi, lelki ellátásán fáradozott. Az anyakönyvben csak annyi áll erről a csodálatos feladatról: háztartásbeli. Az édesapa, mint szinte mindenki a faluban, a földművelésből teremtette elő a család megélhetését.

Nádorvári Béla a helyi általános iskolát befejezve, 1957 és 1961 között a mátészalkai gimnáziumban folytatta tanulmányait. Érettségi után a fővárosba került, és a Katonai Főiskolán gyarapította tudását. Az akkori idők jellemzőjeként a sikeres tanulmányok után polgári képesítésként tanári oklevelet lehetett szerezni. A polgári és a katonai ismereteket egyidejűleg igyekezett elsajátítani. Mint vegyvédelmi szolgálatos, 1966-ban általános iskolai kémia tanári oklevelet kapott.

Egészségügyi okok miatt 1965-ben leszerelt és szülőfalujában állt a katedrára. Két év múlva feleségül vette Babicz Zsuzsannát, aki biológia–technika szakos tanár. Házasságukból három gyermek született, István, akit néhány hónapja gyászolnak. A 35 éves fiatalember nem láthatta meg kisfiát, a most kéthetes Hubát. Lányuk, Zsuzsa, Angliában él, egy mozgássérülteket gondozó otthonban ápolónő. Mónika bőrgyógyász szakorvos, a megyei kórházban dolgozik. Az ő kislánya, Maja hároméves.

Földrajz szakos általános iskolai tanári oklevelét 1968-ban kapta kézhez. Abban a tanévben Demecserben, majd a következőben a nyíregyházi 15-ös iskolában kapott állást. Újabb fontos állomás az életében 1970, amikor a tanárképző főiskola 1. számú gyakorló iskolájában lesz szakvezető tanár. Kilenc évig foglalkozott itt nemcsak a gyerekekkel, hanem a leendő pedagógusokkal is. Eközben ő maga is tanult, mégpedig a tudományegyetemen előbb a földrajz, majd a történelem szakot végezte el és szerzett középiskolai tanári diplomát. Levizsgázott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál országjárás-vezetésből. Az IBUSZ Utazási Iroda csoportjait kalauzolta. A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban már végzettségének megfelelő, tehát középiskolai tanári állást kapott. Mindkét szakot tanította. Két év múlva az induló Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumba hívják, ahová nagy örömmel érkezett. Nádorvári tanár úr ugyanis messzemenően tud azonosulni a keresztény eszmékkel, és ezzel a szellemiséggel. Ő is vallja Pál Apostollal együtt: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe.” A Bibliából választott idézet a gimnázium falain is olvasható, ám ennél sokkal fontosabb, hogy a pedagógusok és a diákok egyaránt e jelmondat jegyében folytatják iskolai és azon kívüli életüket.

Nagy felelősség hárul manapság a pedagógusokra, különösen azokra, akik a történelmet tanítják. A rendszerváltást megelőző időszak hiteles bemutatása, annak eldöntése például, hogy az emberek forradalom vagy ellenforradalomnak voltak résztvevői, áldozatai, vagy mártírjai, a gyerekeknek, a családtagjaiknak, a rokonaiknak nehéz kérdés. Arról nem is beszélve, hogy a napi politika a történelem mai megjelenési formája. Míg a felnőtteknek eligazodni a kusza világban izgalmas, a diáknak ugyanez nem könnyű. Rendkívüli jelentőséggel bír számukra a szülő nézete. Alapállásukat – még ha tagadják is ezt tizenévesként – meghatározza az otthon tapasztalt értékrend.

Nádorvári tanár úr azt látja, hogy kirívó anyagi különbség nincs a gimnázium tanulói közt, s azt, ami szinte törvényszerűen megmutatkozik, igyekszik az intézmény, a tanári kar, a jó szemű pedagógus tovább tompítani. Magától értetődőnek tartja, hogy ő nem politizál, inkább azokra az értékekre irányítja a diákság figyelmét, amely két ezer éve Európa vezető eszmerendszere. Mindenből természetesen a jót szeretné kihozni, mert a vallásháborúk, a keresztes hadjáratok felkent papjai és harcosai ugyanannak a Teremtőnek a nevében öldökölték a más véleményen vagy más hiten nevelkedett nemzetek fiait, mint ahogy a felebaráti szeretet, a törődés, az értékek mentése is ennek jegyében történt. Neki mint tanárnak el kell különíteni a személyes politikai meggyőződést a történelem reális bemutatásától. Végül is az a cél, hogy a diákok felnőve, maguk is kialakítsanak önálló véleményt a világról, és annak szellemében éljék életüket.

A szűkebb és tágabb szakma egyaránt elismeri és nagyra becsüli Nádorvári úr pedagógiai munkásságát. Az oktatási miniszter dicséretét 1986-ban kapta, 1990-ben Kossuth-emlékérmet, 1998-ban főtanácsosi címet, 2002-ben ismételten Kossuth-emlékérmet vehetett át.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)