Dr. Hock Miklós és dr. Hock Miklósné

Jogász–pedagógus házaspár,

Nyíregyháza

szszb 23 tk Hock Miklós dr. és dr. Hock Miklósné.jpgGenerációk tagjai tisztelik és becsülik Nyíregyházán a Hock házaspárt. A megyeszékhely belvárosában még ma is aktívan praktizáló ügyvéd 1962 óta tevékenykedik a jogszolgáltatás különböző szakterületein. A nyíregyházi születésű fiatalember Szegeden hallgatott jogot. Élte az egyetemisták szabad, vidám, örökké elfoglalt életét. Az egyazon városban tanuló diákok mindig is szorosabb kapcsolatot ápoltak, eljártak egymás rendezvényeire, sok-sok közös kulturális és sportprogramon vettek részt. Mígnem összetalálkozott a nyíregyházi joghallgató a kiskunfélegyházi Bajtai Márta latin–történelem szakos bölcsészhallgatóval. Az ismerkedésből forró szerelem lett, majd az anyakönyvvezető előtt is örök hűséget esküdtek egymásnak. A kun lányt hazahozta a frissen avatott jogászdoktor. Hock doktor állást kapott az ügyészségen, ez igen figyelemreméltó dolognak számított az 1960-as évek végén. Az ifjú középiskolai tanár pedig a jó nevű Kölcsey Ferenc Gimnáziumban állhatott katedrára. Hűséges típus lévén több mint négy évtizeden át nevelte, oktatta a diákokat. Nemcsak történelemre és latinra, hanem az életre is. Kollégái elismerték hozzáértését, szaktudását, tisztelték munkabírását. Tanítványai rajongásig szerették, noha szigora közismert volt. Az akkori közigazgatási vezetők, a városi és a megyei tanács oktatási osztályának szakemberei is észrevették benne a tehetséges szervezőt, a potenciális jó vezetőt. 1976-ban kinevezték a Kölcsey Gimnázium igazgatójának, és rajta kívül eddig még soha senki nem töltötte be az első számú vezetői pozíciót olyan sokáig, mint dr. Hock Miklósné. 2000-ben vonult nyugdíjba, és egy év híján negyedszázadon át igazgatta a Kölcseyt. Megélt közben néhány oktatási reformot, változott az iskola profilja. Igazgatói megbízatása elején a humán tárgyakról és a nyelvtanításáról ismert gimnáziumban egészségügyi szakközépiskolai osztályokat is indítottak, minden tanévben egyet. Később ismét gimnáziumi státuszt élvezett a Kölcsey. Az orosz és a német nyelv mellett változatlanul tanították a latint, a franciát és az angolt is. Amire mindig is büszkék voltak: a gimnáziumok országos rangsorában előkelő helyet vívott ki magának az intézmény. Ha egy diák biztosan be akart jutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára, örömmel jelentkezett ide, és rendszerint nem is csalódott. Orvosok, pedagógusok, könyvtárosok, művelődési szakemberek, történészek, újságírók, később könyvelők, közgazdászok, jogászok koptatták a padokat. A szellem napvilága ragyogott akkor is, amikor a diákok maguk fűtötték be a cserépkályhákat. A 60-as, 70-es, 80-as években nem kellett különösebben motiválni az idejáró externistákat, kollégistákat, napköziseket és a városból érkezőket. Sikk volt tanulni, e sorok írója is annak az orosz tagozatos osztálynak lehetett a diákja, ahol az osztály tanulmányi átlaga elérte a 4,5-öt. Igen nagy szónak minősült, hogy az egykori Szovjetunió nemzetközi nyelvi táborába egy osztályból négyen juthattunk el. Egyik diáktársunk Moszkvában szerzett egyetemi diplomát. Tehettük mindezt olyan támogató tanáregyéniségek irányításával, akiknek a nevét haláluk után is tisztelettel emlegették. A kölcseys diákok pedig hozták ide a saját gyerekeiket, majd ők is az övéiket. Hagyománytiszteletből tanárok és diákok egyaránt jelesre vizsgáztak.

Az édesapa, dr. Hock Miklós saját családjában is olyan alapértékeket fogalmazott meg, amelyek tartást adnak a felnövekvő gyermekeknek. Két gyermekük született, Csaba orvos, Beáta esztéta, akinek élete Budapest, Bécs és Berlin között zajlik. Doktori disszertációját A nők helye a művészetben címmel írja. Jogi diplomáját több szakterületen kamatoztatta. Az ügyészség után a Volánnál dolgozott, majd az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál szintén jogtanácsosként tevékenykedett. Ezt követően a ZÖLDÉRT Vállalatnál hasznosította tapasztalatait.

A rendszerváltás után egyéni ügyvédként vállalta el a hozzá fordulók jogi képviseletét. Időközben felnőtt két generáció, hisz az idős jogász fél évszázada gyakorolja hivatását.

Nyugdíjazásuk után sokkal több időt szentelnek a családjuknak. Igyekeztek minél több időt tölteni unokájukkal, a ma már 20 éves Leventével. Korrepetálták történelemből, németből, magyarból a nyiladozó értelmű fiúcskát. Ám mindenekelőtt emberségre, tisztességre, bölcsességre, megfontolt életvitelre nevelték őt a hétköznapi események és a világmegváltó gondolatok forgatagában.

Belvárosi kertes házuk ma is a béke és a nyugalom szigete. Az aktív pihenést nagyra becsüli a Hock házaspár, ezért évente két alkalommal Gyulán töltenek két hetet, nyaranta pedig a tiszalöki nyaralójukban pihennek. Büszkék gyermekeikre, akik továbbviszik az otthonról hozott alapértékeket, az egymás iránti szeretetet, a személyes példamutatást.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése