Dr. Egriné Opauszky Eszter

Tanár,

Nyíregyháza

Ez a riport az én életemről szól, ami így kezdődött: „1962. március 17-én születtem Kecskeméten. Édesapám sofőr volt, aki már tíz éve nincs közöttünk. Édesanyám adminisztrátorként dolgozott, most már nyugdíjas. A mamám és a húgom Kecskeméten lakik, így nem szakadt meg a kapcsolatom a „hírös várossal”. Szüleim sokat dolgoztak, sok lemondás eredménye, hogy húgom is, és én is tanárok lehettünk. Érettségit is Kecskeméten szereztem. Nagy hatással voltak rám magyartanáraim és a gyorsírás tanárnőm.

1980-ban sikeres felvételi vizsgát tettem a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–gyors- és gépírás szakára. Az országban egyedül itt volt ilyen tanszék. Innen számítva már 26 éve élek itt. Eleinte nehéz volt megszokni a várost. Kecskemét már jóval fejlettebb volt akkor is – talán Budapest közelsége miatt. De ma már jobban érzem magam itt, mert: „Nyíregyháza egy kis gyöngyszem a homokban.” Az emberek is sokkal közvetlenebbek. Ideköt a munkám, a családom, a sikerek és a megpróbáltatások sora is. Férjem, dr. Egri Imre a Nyíregyházi főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kar egyik tanszékvezetője. Családunkban a közgazdaságtan szinte mindenkinek az életében jelen van. A 22. tanévem kezdem a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában. Büszke vagyok arra, hogy az ország egyik legjobb szakközépiskolájában taníthatok, és munkámmal én is hozzájárulhatok az iskola és a tanulók sikereihez.

Mint mindenkinek, a tanároknak is állandóan képezniük kell magukat. Így a tanárképző elvégzése után egyetemi diplomát szereztem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE), magyar szakon. Ezzel már magyart is taníthattam a középiskolában. Harmadik diplomámat a Budapesti Műszaki Egyetemen szereztem közoktatás-vezetői szakon 2004-ben. Úgy gondolom, készül a következő „két diplomám is”: a két gyermekem nevelése, útnak indítása is felér egy-egy diplomával. Fiam közgazdászhallgató a Debreceni Egyetemen, lányom tizedikes a Krúdy Gyula Gimnáziumban. A Széchenyiben – az iskola profiljának az átalakulása miatt – csak magyarórákat tartok. Nem könnyű munka ez napjainkban. Év közben 170 gyerek fogalmazványait, dolgozatait javítom. A közgazdaságiban a diákok nagy része a szakmai tárgyakat helyezi előtérbe, a továbbtanulásukhoz ugyanis a matek, az informatika, a közgáz szükséges. Óráról órára meg kell küzdenem azzal a téves szemlélettel, hogy nincs szükség magyarra. Egyre kevesebb szépirodalmat olvasnak a diákok. Írás nélkül meglehetünk napokig, de olvasni mindennap kell. Rengeteg információt kell feldolgoznunk, percről percre.

A tanítványaimat meg kell tanítanom a kritikai olvasásra, a kreatív gondolkodásra. Ez az anyanyelv ismerete nélkül nem megy. A gondolatok árnyaltabb, pontosabb kifejezésére egyre nagyobb szükség van. Érkezik az új tananyag, a megértéséhez szükséges egy új retorika. Nagyon fontos, hogy a diákok ismerjék az érvelő szöveg felépítését, az érvek fajtáit. Új módszerek szükségesek, hogy a diákok figyelmét lekössük óráról órára. A pedagógiának is meg kell újulnia. Szívesen próbálkozom új módszerekkel, új tantárgyakkal. Elsőként a tanulás tanítását én kezdtem el az iskolában. Lehet, hogy ezt már általános iskolában kellene megtenni, de sokszor a tanulási kudarc egyik oka a rossz tanulási módszer. A szülőknek is kellene iskolában tanítani ezt – sok más mellett. A tanároknak nem állítanak szobrot, de a tanítványaik százai viszik tovább az ismereteket, az emberi tartást, a küzdeni akarást. Én büszke vagyok országos helyezett tanítványaimra, köztük Gebri Enikőre, akivel háromszor voltam Gyulán az Implom József helyesírási versenyen, és legjobb eredménye az országos hatodik hely. Jó volt együtt dolgozni Szabó Andreával, aki 2005-ben magyar nyelvtanból az OKTV-n a 22. lett. Németh Lászlót, egykori diákomat a sátoraljaújhelyi Édes Anyanyelvünk verseny érmeseként említhetem. Szeretettel gondolok valamennyiükre, hiszen osztályfőnökként nagyon sok diák felnőtté érését követhetem nyomon. A problémás gyerekekre is szívesen emlékszem, hiszen sok kísérletezés árán sokat tanultam tőlük és általuk. Minden gyermek más, s a lélektan kérdései mindig is érdekeltek. Szabad időmben leginkább kertészkedni és olvasni szeretek.

Tíz éve vezetem az osztályfőnöki munkaközösséget. Rengeteg ötlettel gazdagítom az iskolai rendezvényeket. Az iskola környezet- és egészségnevelési programját is én dolgoztam ki. Nagyon fontos, hogy a diákok a szabad idejüket hasznosan töltsék el. Ehhez sok programot kínálunk. Sokan hangoztatják, hogy a mai fiatalok milyenek. Én úgy gondolom, hogy olyanok, amilyen feltételeket mi felnőttek teremtünk nekik. Nagyon sokat tudnak. Sokkal többet, mint mi ilyen idős korunkban. Bízom benne, hogy azzal az útravalóval, amit kapnak tőlünk, boldog felnőttek lesznek.”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése