Szabari Jánosné

Aranydiplomás pedagógus,

Nyíregyháza

Szabari Jánosné szszb 27 tgy.jpgTalán nincs is nagyobb elismerés egy pedagógus számára, mint ha előre köszönnek neki a régi tanítványok. Szabari Jánosné bárhol jár a városban, egy kedves mosoly mellett rögtön érkezik a kérdés: tanárnő, miben segíthetünk? Az is a hosszú életpálya alatti hozzáállásról tanúskodik, hogy a mai napig állandó vendége az osztálytalálkozóknak, akár évtizedek elteltével is.

Szántai Erzsébetként született 1935 augusztusában Nyírbátorban, ahol édesanyja és kisiparos édesapja feltétlen hazaszeretetre, hagyománytiszteletre nevelte.

Testvére nem volt, de hamarosan új közösségre talált. A továbbtanulás nem volt kérdés, ám akkoriban szeretett városában még nem volt középiskola. A megye legjobbjára, az akkor még leánygimnáziumként működő nyíregyházi Zrínyire esett a választás, mely életre szóló döntés, kötődés lett. Hat barátnőjével kelt mindennap hajnal fél ötkor, hogy vonatra szálljon. Menza helyett otthoni szendvicsek, a kollégium melege helyett vasutas tanulószoba, fél kilences hazaérés. Mindezt kárpótolta az egy ideig Petrőczy Kata Szidóniának nevezett alma mater levegője, melynek tartása, intelligenciája volt már akkor is.

Úgy mondták: „minden valamirevaló lány a Zrínyibe, fiú pedig a Kossuthba jár”. A Zrínyibe jártak unokái is, nem véletlenül.

A Kossuth Lajos Tudományegyetemen is több diplomát vett át a család. Ő történelem–földrajz szakos középiskolai tanárként diplomázott, 1957-ben.

Az egyetem a szerelmet is elhozta: Szabari János pesti gyógyszerész hallgató társaival egy kísérlet részeként fél évig Debrecenben tanult. Ekkor látta meg az egyetemi, majd később Kodály kórusban éneklő Erzsikét. Szerelem – első hallásra. János szinte az azóta is kapcsolatot tartó debreceni csoport részévé vált. Péntek este vagonpakolás, hétvégén pedig boldog órák moziban, cukrászdában, az ’50-es évek magyar valóságában.

Nyíregyházára már együtt érkeztek, ahol férje egy idő után az Ernyey Gyógyszertár vezetője, majd a privatizáció után tulajdonosa lett. Ennek ma szakmai vezetője az első unoka, Bucskó Bernadett.

Lánya, az angol–német szakos debreceni diplomával rendelkező Bucskóné Judit pedig a méltán híres, megyében meghatározó jelentőségű New York Nyelviskola alapítója. Férjét negyvennégy évnyi boldog házasság után temette el 2002-ben, szó szerint a kezét fogva ment el pillanatok alatt.

S a kezdetek? Az akkori 12. számú általános iskola, egyik első munkahelye szabadnapot rendelt el szombatra, hogy egybekelhessenek, s megkapják az albérleti lakás kulcsát, sok más, önzetlen segítség mellett. Pár hét múlva pedig a nyírbátori Minorita Templomban mondták ki a valóban boldogító igent. Rövidesen valóra vált egy dédelgetett álom is: visszatérhetett a Zrínyi Ilona Gimnáziumba – tanárként!

A sors óriási ajándéka volt, hogy korábbi kedves tanárai irányítása, segítsége mellett válhatott tanárból pedagógussá. Sőt, az eredeti épületbe harmadszor is visszatért. Korábban ugyanis a Jósa András utcában volt a Zrínyi, ahol jelenleg a Vasvári Pál Gimnázium működik.

Pályája második felében itt tanított, részben teljes fiúosztályokban, sportos és katona évfolyamokat egyaránt. Elismerésképpen 16 éven át mindezt az egyetem gyakorlatvezetőjeként. Itt is a „zrínyis” szellemiség vezérelte: megértetni a diákokkal, hogy tenni kell azért, hogy eljussanak valahová, és persze szeretettel nevelni őket, a maximális hozzáállás mellett.

Számára mindig az volt a legnagyobb öröm, mikor becsukhatta maga mögött a tanterem ajtaját. Nincs szebb visszaigazolás pedagógiai hitvallásának helyességéről, mint hogy számos kiváló ember került ki a keze alól itt is, ott is, különböző szakmákban: orvos, mérnök, egyetemi tanár, polgármester. Különösen szívesen emlékszik vissza Budai Líviára és a néhai Seregély Katalin operaénekesnőre.

A rendszerváltozás után nyugdíjas lett, de nem tétlen. Ám szeretettel figyelte és egyengette a többi unoka pályáját is. Judit második gyermeke, Daniella még főiskolás. A tanárnő másik lánya, Erika, Budapesten kiváló szülész-nőgyógyász orvos, a kisunoka, Tekla Teodóra még iskolás. A történelem szeretete az utóbb húsz évben a politikamentes közéletbe szólította.

A Vasvári Pál Társaság tagja, majd nyíregyházi elnöke lett. Szerepe volt a tiszavasvári emlékszobor felállításában, és a nyíregyházi II. világháborús emlékmű felszentelésében. Konferenciákat, országos versenyeket, emléküléseket szervezett, beszédeket mondott, a Kállay családdal közeli viszonyba is került.

Emellett kiállításokat is szervezett. Ennek egyik szép emléke egy, az eredeti színvilágtól eltérő Szász Endre – váza, melyet félte őriz Kölcsey utcai lakásában, száz méterre szeretett iskolaépületétől…

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló