Nyíregyháza

A gyereknek nem azt kell adni, amit kapni szeretne, hanem amire szüksége van – fogalmazza meg Konzili Ignác, a nyíregyházi Szent Imre Katolikus Gimnázium kollégiumvezetője az egyik legfontosabb pedagógiai elvüket. Szülő legyen a talpán, aki nemet tud mondani az egyre újabb igényekkel jelentkező gyermekének, ám hogy a fejlődését valóban szolgálja-e az a tárgy vagy szolgáltatás, ami épp a sikk, az csak később dől el. A kollégiumvezető következetes pedagógus, előbb lelki önvizsgálattal közelít a kérdésekhez, és csak akkor dönt bármiről, amikor maximálisan meggyőződött a vállalható következményekről. Személyes életéből hoz példákat, és ezek tanulságait igyekszik a 10–18 éves korosztály tagjainak formálódó jellemébe beépíteni.

Nyírbátorban született 1959. november 19-én Belicza Ida óvodai konyhai dolgozó édesanya és néhai Konzili Ignác építőipari munkás családjában. Testvére, Mária, bérszámfejtő. Feleséget a kartársak közül választott, Bunya Julianna nevelőtanár ugyanebben a kollégiumban. Nyolc évig szolgálati lakásban éltek, és így minden apró-cseprő ügynek a tanúi és segítői lehettek.

A kollégiumvezető Győrben érettségizett a Bencés Gimnáziumban, majd Egerben és Pesten a papi szeminárium hallgatójaként készült a Teremtő szolgálatára. Ám pappá szentelése előtt úgy döntött, civilként munkálkodik ezekért a célokért. Ezért az egri hittudományi főiskolán fejezte be tanulmányait. Nyírkércsen állt először katedrára, éneket, rajzot, testnevelést, matematikát tanított 1984 és ’92 között az iskolásoknak. 1992-ben nyílt meg a Szent Imre Gimnázium és a Kollégium, Konzili Ignác megpályázta és elnyerte az egyik nevelőtanári állást. Egy év múlva, pedig már ő töltötte be a kollégiumvezetői posztot.

Időközben bővítette ismereteit és diplomát szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógia szakán. 2002-ben, pedig elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatás-vezetői kurzusát.

A kollégium, az eltelt 12 év alatt, igazi közösséget jelent a benne lakóknak. Pedig az itteni hétköznapokat a szerzetesi gimnáziumok példája nyomán alakították ki. Mint Konzili úr utalt rá: ne a gyerek találja ki, hogy mit csináljon, hanem szorosra szervezett időbeosztás mellett tanuljon meg lemondani bizonyos dolgokról, egyes szórakozási formákról, a korlátlan tévénézésről. Legfontosabb célként azt fogalmazták meg az intézményt fenntartó Debrecen–Nyíregyháza Egyházmegye elöljárói, hogy a kollégiumban jöjjön létre olyan közösség, amelyben valósággá válik a Krisztusi tanítás a szeretetről, és következetesen nevelik a leendő keresztény értelmiségieket. Erre azért is nagy szükség van – hangoztatja a fenntartó –, mert a szekularizált világban a hagyományos értékrendet kialakítani és képviselni – ez az előrelépés egyik záloga. Rossz pedagógiai elképzelés az – fejti ki gondolatait a kollégiumvezető –, hogy az iskolának a fő célja csupán annyi: a gyerek érezze jól magát. A Szent Imre Gimnázium kollégiumában, pedig úgy vélekednek: áldozat és erőfeszítés nélkül nem is lehet eredményt elérni. Mi több, rá kell ébreszteni a fiatalokat arra, hogy az áldozatnak és a szenvedésnek is megvan az értelme.

A XXI. században felnövekvő tizenévesek nem mindegyike tud azonosulni első nekifutásra ezekkel az eszmékkel. Később úgyis megértik, és igazat adnak – hangsúlyozta Konzili Ignác. A nevelőtestületben a 10 pedagógus és a kollégiumvezető annak örül, hogy itt rangja van a közösségi normáknak. Hivatástudat és stabilitás jellemzi az itt dolgozó nevelőket, akik általában akkor végzik a munkájukat, amikor a kartársak már a magánéletüket élik. Sajátosan vallási jellegű csoportfoglalkozásokat is tartanak, ahol a hitbeli és a filozófiai kérdések egyaránt szóba jönnek. Egyébként a kollégiumban a hallgatóknak negyed hétkor szól az ébresztés, reggeli szilencium, reggeli és 8-tól iskola. A tanítás végeztével a tágas ebédlőben fogyasztják el az ebédet és fél 4-ig kimenőt kapnak. Háromnegyed 4-től három órán keresztül készülnek a másnapi órákra.

A vacsora után két tornateremben és a sportudvaron mozgatják át, és edzik magukat a diákok. Szeretnek számítógépezni, az internetet is használhatják, a könyvtárban pedig ritkaságokat is forgathatnak. Aki pedig elmaradna a tanulmányaiban, korrepetálják a tanárok. Évente 50–60 diák érettségizik, és 1–2 választja a papi hivatást. A legtöbben pedagógusok, hittanárok, jogászok, közgazdászok lesznek.

Ám ennél sokkal fontosabbnak tartja a kollégium vezetője, hogy a változó világban, az eltérő értékrendek mellett igyekeznek megmutatni a diákoknak a jó és a rossz közti különbséget, hogy olyan erkölcsi tartással induljanak az életbe, amely erőt ad nekik a nehézségek elviseléséhez, szeretetet a családjuk és az őket befogadó környezet tagjai iránt.

Szabad idejében édesanyja Pócspetriben lévő kertjében és a sajátjában is szőlészettel és méhészkedéssel foglalkozik Konzili úr. Mindkettőt alkotásnak tartja, akárcsak a pedagógusi hivatást.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 18. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)