Tar Szabolcsné

Tanár,

Nyíregyháza

Egy Fehérgyarmat melletti kistelepülésen, Nemesborzován nőtt fel. Szülei dolgos, egyszerű emberek voltak, édesapja cipészként dolgozott és mellette gazdálkodott, hiszen volt 10 hold földjük, munkában nem szűkölködtek. A gyerekek szinte az egész telet a suszterműhelyben töltötték, édesapjuk javította a cipőket, ők pedig felváltva felolvastak, innen ered az olvasás iránti szeretete. Tavasztól őszig a gyümölcsösben sürgölődtek, a család apraja nagyja be volt fogva, volt teendő ott is bőven. Tisztelte a munkából élő kreatív embereket, ezt a példát látta maga előtt. Őszinte környezetben nőtt fel, ez is volt oka későbbi csalódásainak, mert nem mindig szembesült igazmondással. Nem maradt vidéken, végül is továbbtanult, ezt többek között az ’50-es évek politikai rendszerének „köszönhette”, hiszen államosították földjüket. Ott maradtak föld nélkül, jövő nélkül, megélhetés nélkül. Édesanyja biztatta, hogy tanuljon, Fehérgyarmaton járt középiskolába. Szerencsés volt, mert nagyon jó tanárai voltak, akkor jöttek ki friss diplomával az egyetemről, nagy lelkesedéssel tanítottak, nem lehetett nem figyelni rájuk, bár neki is volt indíttatása, tudásszomja. Általában az első vagy a második padban ült, és figyelt, szinte csüggött a tanárok szavain. Igazi pedagógusegyéniségek tanították. Ez az, amire ma is nagy szükség lenne, mert taníthatnak bármilyen csodamódszer szerint, a munkához rend és fegyelem kell, és olyan pedagógus, aki le tudja kötni a diákok figyelmét.

A gimnázium után szóba sem jöhetett, hogy ne a pedagóguspályát válassza, hiszen már első osztályos korában kijelentette, hogyha felnő, tanító néni lesz. Azért lett tanár néni, mert a felvételi tárgyak között tanítói szakon az ének és a testnevelés szerepelt, ezek pedig nem voltak testhezállóak.

Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán biológia–mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakra jelentkezett, harmadik nekifutásra vették fel. Nagy lelkesedéssel és odaadással tanult, majd sikeresen államvizsgázott.

Évekig tanított vidéken, Hajdúhad-házon kezdett. Időközben férjhez ment, majd megszülettek gyermekei, lánya és fia. Kisgyermekes anyukaként a nyíregyházi 19-es számú általános iskolában dolgozott napközis tanárként, ez a munkakör akkoriban jó megoldásnak tűnt, hiszen több időt tudott gyermekeire fordítani. Ez azonban nem elégítette ki, valami másra, többre vágyott. Beiratkozott német nyelvtanfolyamra, majd középfokú nyelvvizsgát tett. Apósa kiválóan beszélt németül, gyakran jártak hozzá német vendégek, és őt megfogta ezeknek az embereknek a mentalitása, precizitása, rendszeretete, talán innen ered nyelvük és kultúrájuk iránti szeretete.

A rendszerváltás környékén, a 80-as évek végén nagyon megnőtt az idegen nyelvek presztízse az iskolákban, hiszen kevés volt a nyelvtanár. Ebben az időszakban ajánlotta fel a Sipkay igazgatója, Mező Gyula, a német nyelvtanítás lehetőségét az iskolában. Az 1988–89-es tanévben kezdett el tanítani a Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában.

Nem elégedett meg a nyelvvizsgával, bővítette tudását, és elvégezte a nyelvtanári szakot a főiskolán. Azt mondja, szegényebb lenne emberileg, szakmailag, ha nem tanult volna tovább, mert szinte kitágult a látásmódja azáltal, hogy eredetiben olvashatja a német klasszikusokat. Szereti az irodalmat, a történelmet, valóságos csoda volt számára, amikor Goethet, Schillert németül tanulhatta. Sokat utazott Németországba a Goethe Intézet szervezésében, örül annak, hogy sikerült ebbe a szép országba eljutnia. A szakmunkásképzőben szaknyelvet tanított, vendéglátást, marketinget, ami kihívás volt, amit meg kellett tanulnia. Azt vallja, haladni kellett a korral és a nyelv fejlődésével. Soha nem egy tankönyvből tanított, széles volt a paletta, ez mindig fontos volt számára. Most már nyugdíjas, bár gyakran gondol az iskolára, hiszen abban a közösségben jól érezte magát, nemcsak kollégákra, hanem barátokra is talált. Ha megnövekedik a szabad ideje, akkor sem fog unatkozni. Van két gyönyörű unokája, most angolul tanul, hogy tudjon segíteni nekik az angol házi feladatok megoldásában. Nagyon tevékeny, mindig csinálnia kell valamit. Jól tud szabni, akár egy télikabátot is megvarr, ha éppen szükség van rá. Unokái már kérték, hogy tanítsa meg őket varrni és főzni, ahogyan csak a nagyi tud, ezt a feladatot nagyon szívesen vállalja.

Szeret olvasni, internetezni, ma is rendszeresen olvas német nyelven, a könyvek mellett leggyakrabban az Interneten a SüdDeutsche Zeitungot, hogy a hírek területén is naprakész legyen.

Nagyon sok olyan dolog van, amire korábban nem ért rá. Van egyfajta íráskényszere, vannak történetek, amelyeket szeretne papírra vetni. Van egy másik hobbija is, mégpedig a festészet. A lakása falait díszítő képek saját készítésűek. Vannak félbehagyott munkái, ezeket is szeretné – ha ideje engedi – befejezni.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése