Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Tar Szabolcsné
Tanár,
Nyíregyháza
Egy Fehérgyarmat melletti kistelepülésen, Nemesborzován nőtt fel. Szülei dolgos, egyszerű emberek voltak, édesapja cipészként dolgozott és mellette gazdálkodott, hiszen volt 10 hold földjük, munkában nem szűkölködtek. A gyerekek szinte az egész telet a suszterműhelyben töltötték, édesapjuk javította a cipőket, ők pedig felváltva felolvastak, innen ered az olvasás iránti szeretete. Tavasztól őszig a gyümölcsösben sürgölődtek, a család apraja nagyja be volt fogva, volt teendő ott is bőven. Tisztelte a munkából élő kreatív embereket, ezt a példát látta maga előtt. Őszinte környezetben nőtt fel, ez is volt oka későbbi csalódásainak, mert nem mindig szembesült igazmondással. Nem maradt vidéken, végül is továbbtanult, ezt többek között az ’50-es évek politikai rendszerének „köszönhette”, hiszen államosították földjüket. Ott maradtak föld nélkül, jövő nélkül, megélhetés nélkül. Édesanyja biztatta, hogy tanuljon, Fehérgyarmaton járt középiskolába. Szerencsés volt, mert nagyon jó tanárai voltak, akkor jöttek ki friss diplomával az egyetemről, nagy lelkesedéssel tanítottak, nem lehetett nem figyelni rájuk, bár neki is volt indíttatása, tudásszomja. Általában az első vagy a második padban ült, és figyelt, szinte csüggött a tanárok szavain. Igazi pedagógusegyéniségek tanították. Ez az, amire ma is nagy szükség lenne, mert taníthatnak bármilyen csodamódszer szerint, a munkához rend és fegyelem kell, és olyan pedagógus, aki le tudja kötni a diákok figyelmét.
A gimnázium után szóba sem jöhetett, hogy ne a pedagóguspályát válassza, hiszen már első osztályos korában kijelentette, hogyha felnő, tanító néni lesz. Azért lett tanár néni, mert a felvételi tárgyak között tanítói szakon az ének és a testnevelés szerepelt, ezek pedig nem voltak testhezállóak.
Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán biológia–mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakra jelentkezett, harmadik nekifutásra vették fel. Nagy lelkesedéssel és odaadással tanult, majd sikeresen államvizsgázott.
Évekig tanított vidéken, Hajdúhad-házon kezdett. Időközben férjhez ment, majd megszülettek gyermekei, lánya és fia. Kisgyermekes anyukaként a nyíregyházi 19-es számú általános iskolában dolgozott napközis tanárként, ez a munkakör akkoriban jó megoldásnak tűnt, hiszen több időt tudott gyermekeire fordítani. Ez azonban nem elégítette ki, valami másra, többre vágyott. Beiratkozott német nyelvtanfolyamra, majd középfokú nyelvvizsgát tett. Apósa kiválóan beszélt németül, gyakran jártak hozzá német vendégek, és őt megfogta ezeknek az embereknek a mentalitása, precizitása, rendszeretete, talán innen ered nyelvük és kultúrájuk iránti szeretete.
A rendszerváltás környékén, a 80-as évek végén nagyon megnőtt az idegen nyelvek presztízse az iskolákban, hiszen kevés volt a nyelvtanár. Ebben az időszakban ajánlotta fel a Sipkay igazgatója, Mező Gyula, a német nyelvtanítás lehetőségét az iskolában. Az 1988–89-es tanévben kezdett el tanítani a Sipkay Barna Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolában.
Nem elégedett meg a nyelvvizsgával, bővítette tudását, és elvégezte a nyelvtanári szakot a főiskolán. Azt mondja, szegényebb lenne emberileg, szakmailag, ha nem tanult volna tovább, mert szinte kitágult a látásmódja azáltal, hogy eredetiben olvashatja a német klasszikusokat. Szereti az irodalmat, a történelmet, valóságos csoda volt számára, amikor Goethet, Schillert németül tanulhatta. Sokat utazott Németországba a Goethe Intézet szervezésében, örül annak, hogy sikerült ebbe a szép országba eljutnia. A szakmunkásképzőben szaknyelvet tanított, vendéglátást, marketinget, ami kihívás volt, amit meg kellett tanulnia. Azt vallja, haladni kellett a korral és a nyelv fejlődésével. Soha nem egy tankönyvből tanított, széles volt a paletta, ez mindig fontos volt számára. Most már nyugdíjas, bár gyakran gondol az iskolára, hiszen abban a közösségben jól érezte magát, nemcsak kollégákra, hanem barátokra is talált. Ha megnövekedik a szabad ideje, akkor sem fog unatkozni. Van két gyönyörű unokája, most angolul tanul, hogy tudjon segíteni nekik az angol házi feladatok megoldásában. Nagyon tevékeny, mindig csinálnia kell valamit. Jól tud szabni, akár egy télikabátot is megvarr, ha éppen szükség van rá. Unokái már kérték, hogy tanítsa meg őket varrni és főzni, ahogyan csak a nagyi tud, ezt a feladatot nagyon szívesen vállalja.
Szeret olvasni, internetezni, ma is rendszeresen olvas német nyelven, a könyvek mellett leggyakrabban az Interneten a SüdDeutsche Zeitungot, hogy a hírek területén is naprakész legyen.
Nagyon sok olyan dolog van, amire korábban nem ért rá. Van egyfajta íráskényszere, vannak történetek, amelyeket szeretne papírra vetni. Van egy másik hobbija is, mégpedig a festészet. A lakása falait díszítő képek saját készítésűek. Vannak félbehagyott munkái, ezeket is szeretné – ha ideje engedi – befejezni.
(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 24. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)
Hasonló
Péter László és neje, Dr. J...
Dr. Sztányi István
Lakatos Dénes
Dr. Szikora Lászlóné
Dr. Balogh Zoltán
Poroszka Norbert
Dr. Szerdahelyi Zita
Dr. Szerdahelyi Szabolcs
Seszták Oszkár
Dr. Szabó Sarolta PhD
Hargitai István
Dr. Tisza László
Dajka István
Giliga Ferencné
Gyetván Magdolna
Csizmadia Valéria
Fodor László
Fábián Gonzáles
Bodnár Zoltán
Hargitai István
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése