Hanusz Árpádné

Tanár,

Nyíregyháza

Erősen szabadkozik, amikor arra kérem, hogy beszélgessünk munkájáról. Azt mondja, az ő élete hétköznapi, a munkahely és az otthon között zajlik, nem biztos, hogy mások számára is érdekes. Pedig sok színes történetet megélt az eltelt közel 30 évben, amióta erre a pályára lépett, és átélte a szakma minden szépségét és gyötrelmét. Nem pedagógusnak, hanem gyógyszerésznek készült, de eredeti elképzelését keresztülhúzták az anyagiak, hiszen özvegy édesanyja nevelte két testvérével együtt, egy fizetésből pedig nem engedhették meg maguknak, hogy a szegedi egyetemen tanuljon tovább. Szülőhelyéhez, Fényeslitkéhez közelebbi továbbtanulási lehetőséget keresett.

A nyíregyházi Tanárképző Főiskola biológia–földrajz szakára nyert felvételt. Szép főiskolai évek voltak, szívesen emlékszik a terepgyakorlatokra, amikor bebarangolták Magyarország nevezetesebb vidékeit, hiszen mindkét tantárgyhoz hozzátartoztak a különböző iskolán kívüli terepgyakorlatok, azaz, az előzetesen megszerzett ismereteket elmélyítő munka. Nemcsak belföldön, hanem külföldön is jártak, az akkori Csehszlovákiában és Erdélyben is, a tanulás mellett ezek az utak hasznos közösségépítő programok is voltak. Férjével is a főiskolán ismerkedett meg, diákszerelem volt.

1971-ben kapta meg diplomáját, majd a Gyakorló Általános Iskolában kezdett dolgozni napközisként. Szerette a gyerekeket, de ezt a feladatot nem érezte kihívásnak, ezért két tanév után váltott. 1973 augusztusától dolgozik a Sipkayban.

El kellett telnie egy kis időnek, amíg ráérzett a pedagóguspálya szépségére, mert eleinte nem volt könnyű helyzetben, mivel a Sipkayban szakmai tárgyakat tanított. Abban az időben élelmiszer-ismeret vagy áruismeret szakos tanárképzés nem volt Magyarországon, ezeket a tantárgyakat általában biológia–földrajz szakos tanárok tanították. Kapott két végzős osztályt, emellett osztályfőnök volt több osztályban. Nehéz időszak volt, hiszen a szakmai tananyagot neki is el kellett sajátítania, előfordult, hogy csak néhány leckével járt tanítványai előtt, akik között sok szorgalmas, de dörzsölt diák is volt. Olyan jó szakemberek kerültek ki osztályából, mint az Ózon Panzió vagy a Hotel Bibic vezetője. Az órákra történő felkészülése sok-sok áttanult és álmatlan éjszakával járt. Mindezt tetőzte, hogy az akkor nyolc hónapos kisfia, Ákos nem bírta a bölcsődét egy idős nénit fogadtak mellé, majd 1978-ban megszületett kislánya, Petra, akivel egy évig volt otthon. Nem volt esemény- és izgalommentes az élete.

Nemcsak áruismeretet tanított, hanem még számos szakmai tantárgyat, ebből következik, hogy egész pályája során tanult. Minden évben voltak továbbképzések, gyakran vett részt vizsgához kötött intenzív képzéseken távol az otthontól, amit gyakran nehezen viselt. Volt egy olyan időszak, amikor megválasztották munkaközösség-vezetőnek. Bár lelkiismeretesen látta el ezt a feladatot is, de nem érezte testhezállónak, azt mondja, ő nem vezető, inkább végrehajtó típus. 20 év kihagyás után visszakapta a földrajz tantárgyat, mellyel ismét kezdődött a tanulás, hiszen a földrajz ismeretrendszerébe a ’90-es évek tantervi reformjai során új tartalmi elemek kerültek.

Részt vett tananyagfejlesztő programban, majd amikor bevezették a kompetenciaalapú képzést, akkor egy budapesti kéthetes továbbképzésen, melynek bónusza írországi tanulmányút volt. Ez a néhány nap elegendő volt ahhoz, hogy beleszeressen ebbe a gyönyörű szigetországba. Az ott szerzett tapasztalatoknak nagy hasznát veszi munkája során, mivel a mai gyerekek érdeklődését nem könnyű lekötni. Nem híve a korszerű technikai eszközök, az interaktív táblák túlzott alkalmazásának, hiszen a felmérések sem igazolják, hogy az így oktatott gyerekek többet tudnának, mint azok, akiket hagyományos módszerekkel tanítanak. Csillogó szemmel beszél tanítványairól, az órákról, a diákcsínyekről, ahogy előjönnek az emlékek egyre jobban belemelegszik a beszélgetésbe, hiszen a Sipkay volt az eltelt közel 30 évben második otthona, számos örömének és néha bosszúságának forrása.

Jól döntött, amikor a tanítást választotta. Soha nem fordult meg a fejében, hogy hátat fordítson pályájának vagy az iskolának. Azt a figyelmet, amit egy jó pedagógus megkaphat diákjaitól, kevés munkaterületen érheti el az ember. Nem csupán tananyagot, hanem gyerekeket tanított, akik különböző személyiségek, és személyre szabott figyelmet igényeltek. Múlt időben beszél, hiszen nyugdíjba készül, úgy tervezi, hogy most már gyermekeinek fog segíteni, unokáit fogja nevelni. Petra lányának van egy négyéves kisfia, és már várja a másodikat, fia családja is hamarosan gyarapodni fog egy kis jövevénnyel, nem fél az unalomtól.

Munkáját 2009-ben Vietorisz-díjjal ismerték el. Örül a kitüntetésnek, de úgy véli, az az igazi jutalom, amikor azt látja, hogy tanítványai boldogulnak, és megállják helyüket az életben.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése