Hanusz Árpádné

Tanár,

Nyíregyháza

Erősen szabadkozik, amikor arra kérem, hogy beszélgessünk munkájáról. Azt mondja, az ő élete hétköznapi, a munkahely és az otthon között zajlik, nem biztos, hogy mások számára is érdekes. Pedig sok színes történetet megélt az eltelt közel 30 évben, amióta erre a pályára lépett, és átélte a szakma minden szépségét és gyötrelmét. Nem pedagógusnak, hanem gyógyszerésznek készült, de eredeti elképzelését keresztülhúzták az anyagiak, hiszen özvegy édesanyja nevelte két testvérével együtt, egy fizetésből pedig nem engedhették meg maguknak, hogy a szegedi egyetemen tanuljon tovább. Szülőhelyéhez, Fényeslitkéhez közelebbi továbbtanulási lehetőséget keresett.

A nyíregyházi Tanárképző Főiskola biológia–földrajz szakára nyert felvételt. Szép főiskolai évek voltak, szívesen emlékszik a terepgyakorlatokra, amikor bebarangolták Magyarország nevezetesebb vidékeit, hiszen mindkét tantárgyhoz hozzátartoztak a különböző iskolán kívüli terepgyakorlatok, azaz, az előzetesen megszerzett ismereteket elmélyítő munka. Nemcsak belföldön, hanem külföldön is jártak, az akkori Csehszlovákiában és Erdélyben is, a tanulás mellett ezek az utak hasznos közösségépítő programok is voltak. Férjével is a főiskolán ismerkedett meg, diákszerelem volt.

1971-ben kapta meg diplomáját, majd a Gyakorló Általános Iskolában kezdett dolgozni napközisként. Szerette a gyerekeket, de ezt a feladatot nem érezte kihívásnak, ezért két tanév után váltott. 1973 augusztusától dolgozik a Sipkayban.

El kellett telnie egy kis időnek, amíg ráérzett a pedagóguspálya szépségére, mert eleinte nem volt könnyű helyzetben, mivel a Sipkayban szakmai tárgyakat tanított. Abban az időben élelmiszer-ismeret vagy áruismeret szakos tanárképzés nem volt Magyarországon, ezeket a tantárgyakat általában biológia–földrajz szakos tanárok tanították. Kapott két végzős osztályt, emellett osztályfőnök volt több osztályban. Nehéz időszak volt, hiszen a szakmai tananyagot neki is el kellett sajátítania, előfordult, hogy csak néhány leckével járt tanítványai előtt, akik között sok szorgalmas, de dörzsölt diák is volt. Olyan jó szakemberek kerültek ki osztályából, mint az Ózon Panzió vagy a Hotel Bibic vezetője. Az órákra történő felkészülése sok-sok áttanult és álmatlan éjszakával járt. Mindezt tetőzte, hogy az akkor nyolc hónapos kisfia, Ákos nem bírta a bölcsődét egy idős nénit fogadtak mellé, majd 1978-ban megszületett kislánya, Petra, akivel egy évig volt otthon. Nem volt esemény- és izgalommentes az élete.

Nemcsak áruismeretet tanított, hanem még számos szakmai tantárgyat, ebből következik, hogy egész pályája során tanult. Minden évben voltak továbbképzések, gyakran vett részt vizsgához kötött intenzív képzéseken távol az otthontól, amit gyakran nehezen viselt. Volt egy olyan időszak, amikor megválasztották munkaközösség-vezetőnek. Bár lelkiismeretesen látta el ezt a feladatot is, de nem érezte testhezállónak, azt mondja, ő nem vezető, inkább végrehajtó típus. 20 év kihagyás után visszakapta a földrajz tantárgyat, mellyel ismét kezdődött a tanulás, hiszen a földrajz ismeretrendszerébe a ’90-es évek tantervi reformjai során új tartalmi elemek kerültek.

Részt vett tananyagfejlesztő programban, majd amikor bevezették a kompetenciaalapú képzést, akkor egy budapesti kéthetes továbbképzésen, melynek bónusza írországi tanulmányút volt. Ez a néhány nap elegendő volt ahhoz, hogy beleszeressen ebbe a gyönyörű szigetországba. Az ott szerzett tapasztalatoknak nagy hasznát veszi munkája során, mivel a mai gyerekek érdeklődését nem könnyű lekötni. Nem híve a korszerű technikai eszközök, az interaktív táblák túlzott alkalmazásának, hiszen a felmérések sem igazolják, hogy az így oktatott gyerekek többet tudnának, mint azok, akiket hagyományos módszerekkel tanítanak. Csillogó szemmel beszél tanítványairól, az órákról, a diákcsínyekről, ahogy előjönnek az emlékek egyre jobban belemelegszik a beszélgetésbe, hiszen a Sipkay volt az eltelt közel 30 évben második otthona, számos örömének és néha bosszúságának forrása.

Jól döntött, amikor a tanítást választotta. Soha nem fordult meg a fejében, hogy hátat fordítson pályájának vagy az iskolának. Azt a figyelmet, amit egy jó pedagógus megkaphat diákjaitól, kevés munkaterületen érheti el az ember. Nem csupán tananyagot, hanem gyerekeket tanított, akik különböző személyiségek, és személyre szabott figyelmet igényeltek. Múlt időben beszél, hiszen nyugdíjba készül, úgy tervezi, hogy most már gyermekeinek fog segíteni, unokáit fogja nevelni. Petra lányának van egy négyéves kisfia, és már várja a másodikat, fia családja is hamarosan gyarapodni fog egy kis jövevénnyel, nem fél az unalomtól.

Munkáját 2009-ben Vietorisz-díjjal ismerték el. Örül a kitüntetésnek, de úgy véli, az az igazi jutalom, amikor azt látja, hogy tanítványai boldogulnak, és megállják helyüket az életben.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése