Sz. Papp László

Ágazatvezető,

Nyíregyháza

szszb_20-80_sz_papp_laszlo.jpgÉrtelmiségi családban ötödik gyerekként jött a világra. Édesanyja tanítónő volt, édesapja agrármérnök. Ő volt a legkisebb csemete, így a nagyobb testvérei gyakran kényeztették, szülei sem voltak szigorúak, csupán következetesek. Mindig megkövetelték a feladatok pontos elvégzését és a kulturált magaviseletet. Édesanyja nagyon elfoglalt volt, hiszen nemcsak délutánonként tanított az iskolában, mivel abban az időben még működött a dolgozók esti iskolája, esténként ott is okította a diákokat. Ilyenkor kamaszlány nővére vállalta fel a gyerekneveléssel járó feladatokat. Sokat mesélt neki, sokat játszottak, így nem csoda, hogy testvérei közül hozzá kötődött a legjobban. Édesapja a Kótaji úton, a Homok Kísérleti Intézetben tevékenykedett, a nagyüzemi burgonyatermesztést irányította a termelőszövetkezetekben. Akkoriban voltak ugyanis kialakulóban az új burgonyafajták, ezek termesztési technológiájának meghonosítása volt többek között a feladata. Munkája megkövetelte a sok utazást, a nyári szünidőben gyakran elvitte magával munkahelyére és ezekre, az utakra a fogékony, minden iránt érdeklődő fiút. Az ott látottak alapján és természetesen édesapja hatására megkedvelte a növényekkel történő foglalatoskodást, megtetszett neki a mezőgazdasági munka. Butykán, ahol gyermekkorában éltek, volt kertjük, amelyben sokat kertészkedett.

A hármas számú Bem József iskolában kezdte általános Iskolai tanulmányait, onnan a nyíregyházi mezőgazdasági szakközépiskolába került, ahol a kertészeti szakon tanult tovább. Keresett volt abban az időben a kertészszakma, így nem jelentett problémát az iskola elvégzését követően elhelyezkednie.

Pályáját 1975. január 2-án az akkori Kertészeti Vállalatnál kezdte. Munka mellett folyamatosan képezte magát, különböző, a szakmáját segítő tanfolyamokon vett részt, majd Budapesten szerezte meg a kert- és parképítő szaktechnikusi végzettséget.

A vállalatnál kezdetben a dísznövényrészlegnél dolgozott. Könnyen beilleszkedett ebbe a munkahelyi közösségbe, hiszen ismerte a céget és dolgozóit, mivel iskolai évei alatt itt végezte a kötelező gyakorlati foglalkozásokat. Néhány, a dísznövényrészlegnél töltött hónap után új lehetőséget ajánlottak fel neki a vállalatnál, a parképítés területére hívták. Szívesen vállalta ezt a munkát, hiszen új kihívást jelentett. Abban az időben indultak országszerte a nagy parképítések.

1975 és 1985 között létesültek a lakótelepek, az Északi alközpont, Jósaváros, Örökösföld, az itt épített óvodák, iskolák udvarait, a játszóterek környékét, mint közterületi parkokat, tervrajzok alapján ők ültették be zöld növényekkel. A parkosítással, játszóterekkel, padok kihelyezésével barátságossá, emberléptékűvé tették a betonrengetegeket. Ezeket a munkákat négy brigáddal, hatvan emberrel és nagy teljesítményű gépekkel végezték nemcsak Nyíregyházán, hanem az ország sok más nagyvárosában is. Főnökei elismerték munkáját, hiszen egy év múlva már vezetői beosztásba került, munkavezetővé nevezték ki.

Változást hozott az 1979–80-as esztendő, mivel ekkor vonult be katonának. Itt sem szakadt el szeretett szakmájától, mert lehetősége nyílt Miskolcon, a honvédségnél a parképítésre.

A kilencvenes évekre a kertészeti vállalatot is elérte az átszervezés, melynek következtében megszűnt a parképítési ágazat.

Váltania kellett. Köztisztasági területre képezte át magát. A cég kht.-vé alakult, és ő új munkakörben mint a közterület-fenntartó ágazat vezetője kezdett el tevékenykedni. Bár új feladatokkal kellett megbirkóznia, de szerencsére eddigi tapasztalatait mind a köztisztasági, mind a zöldfelületek fenntartása területén tudta hasznosítani.

Mindkét ágazat közel áll hozzá, mindkét területen lehet újat létrehozni, ami testhez álló feladat, hiszen kevés olyan szakember dolgozik az országban, akinek ilyen nagy tapasztalatai lennének a nagyüzemi parképítés területén. Hiszen a nagy köztéri parkok kivitelezése speciális szaktudást igénylő feladat. Szerencsére a parképítés újra reneszánszát éli, hiszen az elöregedett zöldövezeteket már fel kell újítani. Pihenőidejét is szívesen tölti a természetben.

A butykai kert desingját is ő alakította ki szülei halála után, családi házuk kertje egy igazi kis arborétum, amelyben mindig van virágzó növény.

Népes családban él, büszke három fiára, akik közül a legidősebb Miskolcon tanul az egyetemen, a középső középiskolás, és van egy pici kétéves, aki a család szeme fénye.

Fontosnak tartja a példamutató életvitelt, amit szüleitől is látott, az egészséges életmódot. Reggelente korán kel, és sporttal, súlyzózással hozza formába magát. Fittnek, egészségesnek kell lennie, hiszen ott van a munkája, amit szeret, ott a család, és a két nagyobb mellett még egy pici fiú, akit fel kell nevelnie.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 20. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése