Nyíregyháza

A Jókai Mór Református Általános Iskola ötödik éve működik a református egyház fenntartása alatt. Az intézményt 1995. augusztus 1. óta Sipos Kund Kötönyné vezeti. Munkájának megszállottja, elkötelezett pedagógus.

Jászberényben született 1955. június 28-án. Édesapja, Szőke Péter, külszíni bányászként, édesanyja, Baranyi Terézia, könyvelőként dolgozott. A szülői házra nagy-nagy szeretettel emlékszik vissza. Korai haláluk azért is nagy veszteség, mert az unokák nélkülük nőttek fel. Testvére, Péter, testnevelő tanár Jászberényben. Férje, Sipos Kund Kötöny, református lelkész a Nyíregyháza Városi Református Gyülekezetben és a Nyírségi Református Egyházmegye esperese. Három gyermekkel áldotta meg Isten házasságunkat: Katalin harmadéves állatorvostan-hallgató. Melinda első éves főiskolás angol nyelvtanári szakon, megszállott kosárlabdázó, csakúgy, mint Péter, aki a Vasvári Pál gimnáziumban érettségire készül.

Iskoláit Jászberényben kezdte, majd 1964-ben Gyöngyösre költöztek. A Berze Nagy János Gimnáziumban érettségizett. Tanárait, osztálytársait baráti szeretettel emlegeti. 1977-ben szerzett diplomát matematika-ének-zene szakon a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Meghatározó évek voltak a főiskolás esztendők. Szakdolgozatát – ami egyben Tudományos diákköri dolgozat is volt – egyházi énekekből írta. Az anyaggyűjtés során – közös ismerős révén – találkozott Sipos Kund Kötönnyel. Legtöbbször motorral járták a vidéket, és végezték eleinte a gyűjtőmunkát, majd felismerték, hogy Isten őket egymásnak teremtette.

A főiskola befejezése után néhány héttel házasságot kötöttek Ramocsaházán, ahol férje már hét éve szolgált. Nagyon szeretett vidéken élni és dolgozni. Szerette az itt élő embereket és úgy érezte, őt is befogadták, megszerették.

– Itt voltam fiatalasszony, pályakezdő tanár, papné, háziasszony, és itt voltak kicsik a gyerekek. Csodálatos része volt életünknek – emlékezik vissza.

1991 decemberében költöztek Nyíregyházára, mert férjét a nyíregyházi református gyülekezet hívta és választotta meg lelkipásztornak, aki akkor már két éve esperes is volt.

Az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumban tanított négy évig, amikor döntenie kellett, eleget tesz-e a presbitérium felkérésének a hirtelen egyházi iskolává lett Jókai igazgatására. Figyelve arra, hogyan és mivel szolgálhatja leginkább az egyházát és egyben hogyan lehet legjobban segítőtársa továbbra is a férjének, az iskolafenntartó vezetőjének, döntésekor megérezte és megértette Isten akaratát.

– A váltás időszaka példaszerűen zajlott le iskolánkban – mondja. Köszönhető ez többek között az elődöm előkészítő munkájának, a tantestület dolgozni akarásának, no és a fenntartó szeretetteljes toleranciájának. A hagyományokra, a gyökerekre alapozva új szellemű, régi iskola építésén dolgozunk. A keresztyén szellemiség kialakítása, megélése hosszú, emberöltőnyi idő, de ennek nyomai már érezhetők mindennapjainkban. A városban szeretik iskolánkat, a létszámunk évről évre gyarapszik. Sokszor eszembe jutnak tudós és bölcs apósom biztató szavai történelmi jelentőségű a feladat is, az idő is, amit most élek meg, hogy tanterembővítésre volt szükség.

Nagyon szereti a munkáját, az iskoláját, és őszintén tiszteli a benne dolgozókat, diákokat. Testvéri kapcsolata a gyülekezettel sokak számára szívet-lelket gyönyörködtető. A kölcsönös kapcsolattartás és a gondos egymásra figyelés eredménye, hogy a fenntartó igazi gazdája az iskolának, az iskola pedig szerető gyermeke egyházának. Az ökumenikus gondolkodás élő az iskolában, hiszen valamennyi történelmi egyház jelen van. Felekezeti megkülönböztetés nélkül jelentkezhetnek az iskolába.

– Egyedülálló életünkben, hogy a fenntartó és az intézmény vezetője magánéletükben is társak. Kapcsolatunk alapja a szeretet, és a bizalom Isten és egymás iránt. Bebizonyosodott, hogy ez nagyon jól működik, hiszen az életben minden az emberi kapcsolatokon és annak milyenségén múlik. Lényeges a minőség a munkában, a vezetésben, a személyes emberi viszonyokban, fontos a szerető családi és baráti háttér. Ha ehhez áldást és egészséget is kapunk a gondviselő Atyától, többre nem is vágyom.

Sipos Kund Kötönyné életét teljesen betölti az iskola – gyülekezet – család kapcsolata. Rangsor nélküli a hármas szerepe: igazgató–nagytiszteletű asszony–édesanya. Sűrű mindennapjaihoz hozzátartozik a gyülekezeti énekkar, a nőszövetség, és a cserkészcsapat vezetése. Örül, ha szeretik a főztjét, a süteményeit. Szabadidejét is az iskola, gyülekezet, a család tölti ki, valamint kirándulások, közös programok, túrák, táborok szervezése, lebonyolítása. Fáradságot nem ismerve teszi a dolgát.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)