Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Kobold Tamás
Polgármester,
Miskolc
Bár a megyeszékhely polgármestereként sem hisz az asztrológiában, érdeklődik iránta. 1953. augusztus 30-án született, vasárnap, reggeli fél 8-kor, tehát a Szűz jegyében, egy olyan napon és órában, amelynek uralkodó bolygója Merkúr és amelyben domináns a Nap. Bár mindez jót jelent, mégis vallja, az asztrológiának egy nagy hibája van: kihagyja az embert, aki szabad akarattal rendelkezik és így sorsának alakulására saját maga bír is jelentős befolyással.
Saját sorsát tekintve mindig is büszke volt arra, hogy iparos családból származik. Miskolccal való kapcsolatuk igen régi keletű, anyai ágon dédszülei telepedtek le itt a múlt század második felében a Vasgyár létrehozásakor, akik Felvidékről vándoroltak be. Apai ágról van egy kis német, egy kis osztrák vér is a családban, így a monarchia népeinek vérei keverednek bennük.
A Vasgyárban végezte általános iskolai tanulmányait, a régi 17. számú, úgynevezett fiúiskolában, ahol igen nagy hatással voltak rá a jelentős pedagógus személyiségek, köztük Csoma Alajos és Pajer Dóra. Utóbbi osztályfőnökeként történelmet és magyart tanított neki. A történelem iránti, máig töretlen érdeklődését neki éppúgy köszönheti, mint családjának. Foglalkoztatja a helytörténet, művészettörténet csakúgy, mint a magyar- és a világtörténelem. Ebből eredően érdekli a régészet is.
Az általános iskola befejezése után a Berzeviczy Gergely Szakközépiskolába vették fel – no persze ez a döntés sem volt mentes a családi indíttatásoktól, hiszen édesanyja és nagybátyja is kereskedelmit végzett. Ebben az iskolában is nagy tanáregyéniségekkel hozta össze az élet. Vallja: a népi demokrácia éveiben is jó polgárképző intézet volt a Berzeviczy, szabadságot nyújtott tanulóinak az önálló gondolkodáshoz. Tanárai tisztelték a diákokat, neki soha nem volt problémája abból, hogy keresztény emberként nem azonosul a marxista gondolkodással. A középiskola befejeztével talán kiteljesíti régészet iránti szenvedélyét, ha édesanyja gyakorlatias asszony lévén el nem téríti ettől a szándékától, akinek egykori tanítója azt tanácsolta: „Katika, régésznek ne adja a gyereket, mert azoknak felkopik az álluk”.
Fiatalemberként persze ellenkezett, de végül győzött az édesanya, és beadta felvételi kérelmét a Külkereskedelmi Főiskolára. A kilenc-tízszeres túljelentkezés idején elsőre nem sikerült bejutni, de a balszerencsét hozó matematikára kerek egy esztendőt szánt és hibátlanra sikerült második felvételije már a tanszékvezető figyelmét is felkeltette.
Diploma után 1975-ben jött vissza Miskolcra a Lenin Kohászati Művekhez, annak ellenére, hogy a karriert a budapesti külker-vállalatok jelentették volna számára. Ezektől érkezett is ajánlat, csábították a Metalimpex alumínium-export osztályára, valamint a híres bábolnai lóexporthoz, ám az édesanya szava most is győzött, és a miskolci kohászatban kezdődött el a pálya.
Sorsa és főnökei úgy akarták, hogy számviteli területre kerüljön, amelyben rengeteget tanult ugyan, mégis úgy érezte, a számvitelt nem tartja élete céljának. Barátsággal elvált a kohászattól, és átment a Diósgyőri Gépgyárba, ahol kereskedelmi mérnök státuszt kapott. Külkereskedelmi szakemberként a KGST-vel foglalkozhatott. Karrierje szépen ívelt felfelé, ám sajnos kikerülhetetlen volt a kérdés, hogy vajon hajlandó-e belépni a pártba a jobb érvényesülésért. Erre a bizonyos kérdésre mindig nemmel válaszolt, mert tudta: állandó lelkiismeret-furdalást okozott volna neki, hogy egy olyan gondolkodásmódot tegyen magáévá, amely tőle idegen. Sajnos ez az előmenetelére hátrányt jelentett. Annak érdekében, hogy családjának biztosabb megélhetést biztosítson, a DIGÉP-nél fordító-tolmács gmk-t alakított egyik kollégájával.
Ebben az időszakban születtek gyermekei, 1982-ben Tamás, majd 1985-ben Gergő.
A gmk-s korszakot követően az egykori Medicor marketing-főmérnöke lett, ’90-ben pedig elindult az önkormányzati választásokon. Ez a döntés igen nagy fordulatot hozott az életében, ekkor megválasztották az egyik vasgyári körzet képviselőjévé, majd alpolgármesterré is. Csábították országos pozíciókba is, de mindig nemet mondott, és nemet is fog, mert szeret itt élni, nagyon szereti ezt a várost, és nagyon szereti az itt élő embereket.
Felesége 1995 januárjában halt meg, ebből az igen nehéz és hosszú ideig tartó időszakból életének később megismert társa, Emőke segítette ki.
1994-ben polgármesterré választották, majd ’98-ban is és mindkét kampánnyal kapcsolatban örvendetesnek tartja, hogy a vetélkedés során is tisztelték egymást, és egyik jelölt sem kapott gyógyíthatatlan sebeket. Polgármesteri munkájával kapcsolatos hitvallása: Miskolcon nem az országos politikát kell helyi szintre vetíteni, hanem olyan várost kell teremteni, amelyben lakói jól érzik magukat. Mindig is pártpolitikától mentesen szolgálta a várost és intézte lakói ügyeit. A jövőben is így kívánja tenni.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Horváth József
Prof. Dr. Barkai László
Dr. Újszászy László
Dr. Radványi Gáspár
Szűcs Tibor
Dr. Lakatos Zoltán
Tóth Ottóné
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése