Ónod

Ónodot először 1296-ban említik írásos formában, Olnod néven. A falunév valószínűleg személynévből keletkezett. A község kialakulásában döntő szerepet játszott, hogy az Alföld északi peremén haladó kelet-nyugat irányú nagy jelentőségű hadi és kereskedelmi út Ónod táján keresztezte a hegyekből dél felé tartó folyókat (Sajó, Hernád, Szinva). A XV. század elején a plébániatemplom körül épült fel a vár. 1600-ban Lorántffy Mihály várkapitány lányaként itt született Lorántffy Zsuzsanna, akinek tiszteletére két éve, születésének 400. évfordulóján állított méltó emléket az utókor. Ónod II. Rákóczi Ferenc jóvoltából az 1707-ben itt megtartott országgyűlésről vált országos hírűvé.

A két és félezer lelkes település polgármestere, Gyarmati Sándorné, immár 16 éve irányítja szülőfaluját. 1946. szeptember 30-án született, édesapja, Verebélyi István, az LKM égetőművében dolgozott, ma már nyugdíjas. Édesanyja, Gondol Gizella, háztartásbeliként nevelte a család négy leánygyermekét, akik közül Gizike a legidősebb. Nagyon szerény körülmények között nőtt fel Ónodon, itt járt iskolába is, ahol elsősorban a reáltárgyakat (matematika, fizika, kémia) kedvelte és nagyon szeretett olvasni.

Az általános iskola befejezése után a pamutfonó-ipari vállalathoz került ipari tanulónak, a fonó szakmát tanulta ki, majd 1963-tól közel negyedszázadot dolgozott ennél a cégnél. Közben a tanulást sem hanyagolta el, a Földes Ferenc Gimnáziumban leérettségizett. Időközben egészségügyi okokból abba kellett hagynia a számára az alkotás örömét adó szakmát, a bérügyi osztályon lett előadó. Nagyon sok társadalmi tevékenységet vállalt, véradásokat szervezett a Vöröskeresztben, szakszervezeti bizalmi, népi ellenőr volt.

1985-ben tanácstaggá választották, egy év múlva pedig már tanácselnökként ténykedett. (Apai nagyapja volt Ónod első tanácselnöke, az ő tevékenysége alapján szavaztak neki bizalmat.)

1990-ben és azóta is fölényesen nyert a polgármester-választáson. Nagyon szereti faluját, ezért nem érzi tehernek a közösségért végzett tevékenységet. Ennek eredményeként jelentős fejlődést ért el a település az elmúlt időben. 3 millió forintos tartozással indultak, az intézmények elhanyagolt állapotban voltak, semmilyen földben elhelyezett infrastruktúra nem létezett. Ezért is dicséretes eredmény, hogy az elmúlt időszakban kiépült a víz-, gáz-, telefon-, és szennyvízhálózat, korszerűsítették a közvilágítást. 12×24 méteres tornaterem épült, egy új óvodai csoportot hoztak létre, így a meglévő 3 csoportból 4 lett. Fejlesztették a kereskedelmi hálózatot, amely új ABC-vel bővült. A gyógyszertári központtal együttműködve új gyógyszertárat építettek, a helyiek társadalmi munkával segítettek az alapozásban. Négy éve új háziorvosi szolgálatot alakítottak ki, háziorvos, fogszakorvos, gyermekorvos és két védőnői körzet gondoskodik a helyiek egészségügyi ellátásáról. A környékbeliek nagy örömére újra működik a régi malom és benzinkutat is építettek. Elkezdődött a közműépítés során megrongálódott utak helyreállítása, az igényeknek megfelelően sorrendet állítottak fel és pályázatok útján is próbálják előteremteni az ehhez szükséges anyagiakat.

– Szeretem az itt élő embereket, szép szóval mindenkivel szót lehet érteni – vallja a polgármester asszony. – Eddig mindenkivel sikerült kialakítanom a megfelelő kontaktust, ami szükséges az együttmunkálkodáshoz. Nem vagyok elég kemény, néha elkelne egy kis szigor, mert esetenként visszaélnek a jóindulatommal. Nagy szorgalommal igyekszem eleget tenni az elvárásoknak, ebben fontos szerepet játszanak munkatársaim, a jegyző asszony és a képviselő-testület tagjai. Mivel elég kicsi a költségvetésünk nagyon vigyázunk az önkormányzat pénzére, a folyamatos előrelépéshez pályázatok útján igyekszünk pénzt szerezni több-kevesebb sikerrel.

Eseményekben gazdag eddigi dolgos életét több kitüntetéssel ismerték el. A fonodában többszörös Kiváló Dolgozó volt, a Vöröskeresztes Munkáért ezüst fokozatának is tulajdonosa. ’98-ban, a Parlamentben a belügyminisztertől vehette át a Köztársasági Érdemérem ezüst fokozatát. Ma is részt vesz a Lorántffy Zsuzsanna Honismereti Egyesület vezetésében gazdasági vezetőként, már javában készülődnek a közelgő Rákóczi-évfordulókra. Nagy örömükre szolgál, hogy az ónodi vár a támogatott várak közé került, így minden remény megvan arra, hogy a hasznosításával sikerül lendületet adni a helyi idegenforgalomnak.

Gyarmati Sándorné, vagy ahogyan a legtöbben szólítják, Gizike, 1967-ben, a fonodában ismerkedett meg Gyarmati Sándor gépésztechnikussal, akit harmincnégy évi házasság után az elmúlt év őszén veszített el. Mindennapjaiban és szabadidejében a családról való gondoskodás, szülei gondozása jelenti az elsődleges feladatot. Neveli nővére tizenhét éves lányát, Klárát, aki az idén kapta meg a Szakma Kiváló Tanulója címet, különórán angolt tanul és megígérte, hogy leérettségizik.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)