Szirmabesenyő

A vidék, ahol a Sajó menti település, Szirmabesenyő kialakult, már az újkőkortól lakott volt. Besenyő meglehetősen későn, csak az Árpád-kor végén jelent meg írásos forrásokban, egy 1291-ben kelt oklevél a falu birtokosát említi. A török ezen a vidéken is sok pusztítást végzett, majd egy időben a Rákóczi család is birtokolta a települést. Később a Szirmayak lettek a kizárólagos tulajdonosok, gróf Szirmay István kezdte Szirmabesenyőnek nevezni az Alsókelecsényt és Besenyőt, a két különálló, de egységes birtokigazgatás alatt álló falut, de erőre kapott a „kőhajításnyira” lévő Sajóbesenyő is.

A két település (Szirmabesenyő és Sajóbesenyő) ezerkilencszázharminckilencben egyesült Szirmabesenyő néven, bár a szavazás során csak egy hajszálon múlott, hogy nem a Borsodbesenyő elnevezés lett a győztes. A ma már 5000 lakosú, csaknem másfélezer lakással, korszerű infrastruktúrával rendelkező modern település életében meghatározó szerepet játszott az egykori tanácselnök és jelenlegi polgármester, Fedor Vince.

A Csereháton, Abaújszolnokon született 1943. július 16-án. Paraszti családból származik, édesapja gazdálkodó volt, az ötvenes években kulákká nyilvánították, amit nagyon megszenvedett a család. Édesanyja is a gazdaságban dolgozott és nevelte a három gyermeket. Bátyja és nővére ma már nyugdíjasok, korábban mindketten az iparban dolgoztak.

Általános iskoláit szülőfalujában végezte, majd Diósgyőrbe került, ahol a Kohó- és Gépipari Technikumban tanult. Mindig műszaki beállítottságú volt, inkább a kézzelfogható dolgok érdekelték, így a tanulás sem okozott számára különösebb nehézséget. A sikeres érettségi után ezerkilencszázhatvankettőben a December 4. Drótművekben – ahová korábban gyakorlatra járt – kezdett dolgozni, előbb hőkezelő kemencevezető, majd hamarosan művezető lett.

Szirmabesenyőre felesége révén került, hamar bekapcsolódott a közéletbe, tanácstag és vb-tag lett. Ez is szerepet játszott abban, hogy ezerkilencszázhetvenötben tanácselnökké választották. Az egy évvel korábbi árvíz után egy nehéz helyzetben lévő települést örökölt, az intézményhálózatnál csak az infrastruktúra volt elmaradottabb. A 60-as években a tsz-szervezés idején sokan települtek ide, így az életveszélyessé vált iskola miatt sürgető feladat lett az oktatás feltételeinek javítása. Fejletlen volt az úthálózat, a húsz kilométernyi útból csak pár kilométer volt pormentes. Fejlesztésre szorult az egészségügyi hálózat is, új orvosi körzetet hoztak létre. A kereskedelmi ellátás javítása érdekében új ABC-ék épültek. Ezek voltak az első lépések. A későbbi években a létrehozott intézmények további fejlesztése volt a cél iskolabővítés, óvodaépítés, fogorvosi körzet kialakítása, idősek otthonának létrehozása, ravatalozó, új egészségügyi központ, folyamatos járda- és útépítés, ivóvíz- gáz- és szennyvízhálózat jelzik a tudatos, átgondolt településfejlesztést.

A fejlődés eredményeként egyre közkedveltebbek lettek a városiak körében, főleg az értelmiségiek települtek ide, Miskolc a munkahelyet, Szirmabesenyő a nyugodt környezetet biztosítja. A polgármester úr szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken bővítette ismereteinek tárházát, hogy meg tudjon felelni a feladatoknak. Munkáját két alkalommal a Tanács Kiváló Dolgozója címmel ismerték el.

– A munkámat mindig szolgálatnak tekintettem – vallja be Fedor Vince –, ugyanaz az ember maradtam, aki a megválasztásom előtt voltam. Mindig igyekeztem az emberekhez közel kerülni, mindenkit tisztelni. A kis ügyeket is fontosnak éreztem, igyekeztem a gondokra, problémákra megoldást találni. Jó munkatársakkal vettem magam körül, olyanokkal, akik hasonlóan gondolkodnak és érzékenyek a körülöttük jelentkező problémákra. Bármikor az állampolgárok rendelkezésére állnak, nálunk mindig van ügyfélfogadás. Fontosnak tartottam a tisztességet a magánéletben is.

Munkájában harmincnégy éve számíthat feleségére, Obbágy Juliannára, aki egész életében kereskedelmi vonalon dolgozott, ma már nyugdíjas. Két fiuk született: Róbert 1971-ben, ő Tiszaújvárosban a MOL-kút vezetője, a ma Borsodszirákon telepvezetőként dolgozó, agrármérnök Gábor pedig 1976-ban. Már megszületett az első unokájuk, Fanni most két és fél éves.

Szereti a sportot, elsősorban a labdajátékokat. Valamikor műkedvelőként futballozott, a 60-as években még az akkori „diósgyőri aranycsapat” edzéseire is elment nézelődni. Ma már inkább csak a sport támogatásából veszi ki részét vezetőként. A korábbi években színházbérletük is volt a Miskolci Nemzeti Színházban. Családi házban laknak, így a ház körüli teendők jelentik a kikapcsolódást. Emellett nyolcszáz négyszögöl szőlőt művel Nyékládházán, a borháza pedig Besenyőn található. Itt minden évben, május elsején borversenyt tartanak. Leginkább a száraz fehérbort szereti, főleg azt, amit a Zenit szőlőfajtából készít.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)