Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Fedor Vince
Polgármester,
Szirmabesenyő
A vidék, ahol a Sajó menti település, Szirmabesenyő kialakult, már az újkőkortól lakott volt. Besenyő meglehetősen későn, csak az Árpád-kor végén jelent meg írásos forrásokban, egy 1291-ben kelt oklevél a falu birtokosát említi. A török ezen a vidéken is sok pusztítást végzett, majd egy időben a Rákóczi család is birtokolta a települést. Később a Szirmayak lettek a kizárólagos tulajdonosok, gróf Szirmay István kezdte Szirmabesenyőnek nevezni az Alsókelecsényt és Besenyőt, a két különálló, de egységes birtokigazgatás alatt álló falut, de erőre kapott a „kőhajításnyira” lévő Sajóbesenyő is.
A két település (Szirmabesenyő és Sajóbesenyő) ezerkilencszázharminckilencben egyesült Szirmabesenyő néven, bár a szavazás során csak egy hajszálon múlott, hogy nem a Borsodbesenyő elnevezés lett a győztes. A ma már 5000 lakosú, csaknem másfélezer lakással, korszerű infrastruktúrával rendelkező modern település életében meghatározó szerepet játszott az egykori tanácselnök és jelenlegi polgármester, Fedor Vince.
A Csereháton, Abaújszolnokon született 1943. július 16-án. Paraszti családból származik, édesapja gazdálkodó volt, az ötvenes években kulákká nyilvánították, amit nagyon megszenvedett a család. Édesanyja is a gazdaságban dolgozott és nevelte a három gyermeket. Bátyja és nővére ma már nyugdíjasok, korábban mindketten az iparban dolgoztak.
Általános iskoláit szülőfalujában végezte, majd Diósgyőrbe került, ahol a Kohó- és Gépipari Technikumban tanult. Mindig műszaki beállítottságú volt, inkább a kézzelfogható dolgok érdekelték, így a tanulás sem okozott számára különösebb nehézséget. A sikeres érettségi után ezerkilencszázhatvankettőben a December 4. Drótművekben – ahová korábban gyakorlatra járt – kezdett dolgozni, előbb hőkezelő kemencevezető, majd hamarosan művezető lett.
Szirmabesenyőre felesége révén került, hamar bekapcsolódott a közéletbe, tanácstag és vb-tag lett. Ez is szerepet játszott abban, hogy ezerkilencszázhetvenötben tanácselnökké választották. Az egy évvel korábbi árvíz után egy nehéz helyzetben lévő települést örökölt, az intézményhálózatnál csak az infrastruktúra volt elmaradottabb. A 60-as években a tsz-szervezés idején sokan települtek ide, így az életveszélyessé vált iskola miatt sürgető feladat lett az oktatás feltételeinek javítása. Fejletlen volt az úthálózat, a húsz kilométernyi útból csak pár kilométer volt pormentes. Fejlesztésre szorult az egészségügyi hálózat is, új orvosi körzetet hoztak létre. A kereskedelmi ellátás javítása érdekében új ABC-ék épültek. Ezek voltak az első lépések. A későbbi években a létrehozott intézmények további fejlesztése volt a cél iskolabővítés, óvodaépítés, fogorvosi körzet kialakítása, idősek otthonának létrehozása, ravatalozó, új egészségügyi központ, folyamatos járda- és útépítés, ivóvíz- gáz- és szennyvízhálózat jelzik a tudatos, átgondolt településfejlesztést.
A fejlődés eredményeként egyre közkedveltebbek lettek a városiak körében, főleg az értelmiségiek települtek ide, Miskolc a munkahelyet, Szirmabesenyő a nyugodt környezetet biztosítja. A polgármester úr szakmai tanfolyamokon, továbbképzéseken bővítette ismereteinek tárházát, hogy meg tudjon felelni a feladatoknak. Munkáját két alkalommal a Tanács Kiváló Dolgozója címmel ismerték el.
– A munkámat mindig szolgálatnak tekintettem – vallja be Fedor Vince –, ugyanaz az ember maradtam, aki a megválasztásom előtt voltam. Mindig igyekeztem az emberekhez közel kerülni, mindenkit tisztelni. A kis ügyeket is fontosnak éreztem, igyekeztem a gondokra, problémákra megoldást találni. Jó munkatársakkal vettem magam körül, olyanokkal, akik hasonlóan gondolkodnak és érzékenyek a körülöttük jelentkező problémákra. Bármikor az állampolgárok rendelkezésére állnak, nálunk mindig van ügyfélfogadás. Fontosnak tartottam a tisztességet a magánéletben is.
Munkájában harmincnégy éve számíthat feleségére, Obbágy Juliannára, aki egész életében kereskedelmi vonalon dolgozott, ma már nyugdíjas. Két fiuk született: Róbert 1971-ben, ő Tiszaújvárosban a MOL-kút vezetője, a ma Borsodszirákon telepvezetőként dolgozó, agrármérnök Gábor pedig 1976-ban. Már megszületett az első unokájuk, Fanni most két és fél éves.
Szereti a sportot, elsősorban a labdajátékokat. Valamikor műkedvelőként futballozott, a 60-as években még az akkori „diósgyőri aranycsapat” edzéseire is elment nézelődni. Ma már inkább csak a sport támogatásából veszi ki részét vezetőként. A korábbi években színházbérletük is volt a Miskolci Nemzeti Színházban. Családi házban laknak, így a ház körüli teendők jelentik a kikapcsolódást. Emellett nyolcszáz négyszögöl szőlőt művel Nyékládházán, a borháza pedig Besenyőn található. Itt minden évben, május elsején borversenyt tartanak. Leginkább a száraz fehérbort szereti, főleg azt, amit a Zenit szőlőfajtából készít.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Hasonló
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Alakszainé dr. Oláh Annamár...
Bacsó János
Baptiszta Tibor
Hompoth Imre
Rabi József
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Kántor János
Horváth József
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése