Balogh Béla

A Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke,

Miskolc

Vasas családba született, így túlságosan hamar eldőlt a hovatartozása. Fiatal szakemberként értéket termelt, érdekképviseleti vezetőként pedig igyekezett az egykor felépített, előállított értékeket menteni. A rendszerváltozás utáni új helyzet alaposan próbára tette az acélipar dolgozóit, sorra zártak be gyárak, szűntek meg a munkahelyek, ami megtizedelte a Vasas Szakszervezet tagságát is. Elért eredményeik miatt azonban más iparágakból is sokan csatlakoztak hozzájuk. Balogh Béla a kihívások embere, aki egyszerű szakszervezeti tagságát tagtársai bizalmából folyamatosan cserélte tisztségviselői pozíciókra, miközben keményen tanult, 2004-ben megválasztották a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökének.

Az Ózddal szomszédos Szentsimon községben született – a település 1979-től a város része – 1953. szeptember 17-én. Édesapja és édesanyja három fiút nevelt. Sándort, Bélát és Zoltánt. Apja az Ózdi Kohászati Üzemekben dolgozott, így már gyermekkorában sokat hallott a nagyüzemben zajló munkáról, eseményekről. A nyolc általánost a helyi iskolában járta ki, ahol a pedagógusok a tananyag mellett számos más területen foglalkoztak a diákokkal. Szívesen emlékszik vissza úttörőkorára, amikor társaival még izgalmas határőrfeladatokat is kaptak. Futballozott az Ózdi kohász SE-ben, de atlétikában is eredményes volt. Jó tanulóként Miskolcon folytatta tanulmányait a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskolában, ahol jöttek az új barátok, na és az első nagy szerelem. Sárosi Éva Mária iskolatársa volt, majd összeházasodtak, és született két lányuk, Éva és Szilvia.

Érettségi után az ÓKÜ Finomhengerműben dolgozott, ahol tagja lett a Vasas Szakszervezetnek, majd 1975-ben kohász technikusi oklevelet szerzett. 1974–75-ben a tüzeléstechnikát ismerte meg kemenceellenőrként, majd 1976-tól három éven át a Diósgyőri Gépgyár rúgóüzemének volt műszaki ellenőre. Innen került a DIGÉP Vállalati KISZ Bizottságára szervezőtitkárnak, 1983-ban pedig a Vasas Szakszervezet DIGÉP VSZB-re munkatársként. A vasasok B.-A.-Z. megyei titkárának 1990-ben választották, 1994–1999 között pedig Borsod és Heves megye régióvezetője volt. Innen került a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöki posztjára, 2004-től pedig az elnöki funkciót látja el. Vezetése alatt teljes átalakítás, szemléletváltás kezdődött meg az érdekképviseletnél. A Vasas Jövőkép megújulási program teljes körű támogatást kapott a döntéshozó üléseken. Ennek lényege az értékek megőrzése és ápolása mellett a fiatalok megnyerése és felkarolása, a teljes vagyoni portfólió átalakítása, valamint a szervezettség megtartása és a tagság növelése. A Vasas Szakszervezeti Szövetség a legnagyobb ágazati szakszervezet, 300 munkahelyen működik. Van nyugdíjas tagszervezete, de ott vannak a lakóterületeken és a tanintézményekben is 60 alapszervezettel.

Tevékenységével kivívta munkatársai és vezetői elismerését, így kapott Kiváló Dolgozó (1977), Kiváló Ifjúsági Vezető (1981), MHSZ bronz fokozat (1983), Vasas Szakszervezeti Szövetségért Érdemérem (1997) kitüntetéseket. Társadalmi megbízatásai között volt a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanács tagja, PR Bizottság vezető (1993–95) B.-A.-Z. megyei önkormányzati képviselő, környezetvédelmi bizottsági tag( 1998–2002). EMF (EU-i Fémipari Szövetség) vb-tag, MSZOSZ elnökségi tag (2005–), az MSZOSZ Szocialista Szociáldemokata Platform mb. elnöke, és 2009-től az IMF (Fémipari Világszövetség) Végrehajtó Bizottságának póttagja.

Balogh Béla a legnagyobb gazdasági átalakulás időszakában került az elnöki székbe, ám akkorra már rendelkezett megfelelő szakmai tapasztalatokkal. Ebben segítették felsőfokú tanulmányai is, hiszen elvégezte a Politikai Főiskola iparpolitikai szakát, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem vállalatvezetés szervezés-szakközgazdász szakát, majd a Corvinus Egyetemen is szerzett diplomát humánerőforrás-menedzser személyügyi szakon mint szakközgazdász. Különösen a ’90-es évek elejének iparrombolása rótt nagy feladatot a szakszervezetre, amikor keményen kellett harcolni a munkahelyek megtartásáért, illetve a munkájukat vesztett emberek szociális biztonságáért. Ekkor hozták létre a B.-A.-Z. Megyei Munkaügyi Tanácsot, majd a Területfejlesztési Tanácsot, és ekkor kellett igazán képviselni a munkavállalókat a privatizáció időszakában is. Szükség volt új érdekvédelmi módszerek, technikák elsajátítására, és az alakuló piacgazdasággal párhuzamosan egy merőben új struktúra kialakítására.

Szerencsére az embert próbáló, idegölő munkában a barátai, munkatársai mellett családon belüli segítője is akadt, hiszen felesége ebben is tökéletes hátteret biztosít számára. Ha mégis felgyűlnek a feszültségek, és ideje engedi, a természetbe veti be magát. Horgászik, gombázik, vagy éppen szőlőt művel, aminek az eredményét barátaival a saját pincéjében élvezi.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Galambos Béláné

Abuczki Jó­zsef

Abuczkiné Simon Ida

Mohácsi Gábor

Tomkó István

Rétközi Ferenc

Skarupka István

Veres Edit

Schmidt Ferenc

Venyigéné Makrányi Margit

Professzor Dr. Tóth László

Bodonyi Csaba DLA

Horváth József

Prof. Dr. Barkai László

Dr. Újszászy László

Dr. Radványi Gáspár

Szűcs Tibor

Dr. Lakatos Zoltán

Tóth Ottóné

Üveges Zsolt

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Abuczki József