Abuczki Jó­zsef

Ve­zér­igaz­ga­tó, 

Mis­kolc

001 Abuczki Jó zsef300.jpgAbuczki József, aki ezer­ki­lenc­száz­har­minc­négy de­cem­be­rében szüle­tett Nyír­egy­házán, gyer­mek­ko­rában hi­ába áhítot­ta min­den­nél job­ban, hogy foly­tat­has­sa ta­nul­mánya­it, amíg ba­rátai a közép­is­ko­lák pad­ja­it kop­tat­ták, ő édes­any­ja be­teg­sége, négy kis­ko­rú test­vére mi­att kény­szerből a mun­kát válasz­tot­ta.

– Csak ezer­ki­lenc­száz­hat­van­négy­ben ke­rül­he­tett rá sor, hogy le­érett­ségiz­het­tem a mis­kol­ci Köz­gaz­da­sági Tech­ni­kum­ban – kez­di tör­téne­tét az Orient 2000 Rt. ve­zér­igaz­ga­tója, az­tán így foly­tat­ja:

– A ka­to­na­évek le­töl­tése után hat esz­ten­de­ig dol­goz­tam a pénz­ügy­őr­ség­nél, ami­kor át­ke­rül­tem a MÁV Utas­el­látóhoz hálóza­ti el­len­őr­nek, on­nan pe­dig a Bor­sod Me­gyei Élel­mi­szer-kis­ke­res­ke­del­mi Vál­la­lat­hoz elem­ző köz­gaz­dász mun­ka­kör­be. Ugyan­ez a fel­adat várt a B.-A.-Z. Megyei Ta­nács ke­res­ke­del­mi osz­tályán is, ahol ti­zen­öt évet töl­töt­tem el, il­let­ve ugyan­ott osz­tály­ve­ze­tő-he­lyet­tes let­tem, egy­ben a Me­gyei Ke­res­ke­del­mi Fel­ügye­lőség ve­ze­tője.

– A fel­so­rolt mun­ka­körök­ben ak­kor már meg­köve­tel­ték a ma­ga­sabb is­ko­lai vég­zett­séget.

– Igen, több közép- és fel­sőfo­kú terv­gaz­da­sági, ár­szak­ér­tői tan­fo­lya­mot végez­tem el, a het­ve­nes évek köze­pén pe­dig dip­lo­mát sze­rez­tem a bu­da­pes­ti Ke­res­ke­del­mi és Vendéglátóipari Főis­ko­lán. A Bor­sod Me­gyei Élel­mi­szer-kis­ke­res­ke­del­mi Vál­la­lat igaz­ga­tói poszt­jára 1982-ben ne­vez­tek ki, ami­kor a vál­la­lat öt­ven te­le­pülésen két­száz­negy­ven–két­száz­öt­ven bol­tot tar­tott fenn, el­sősor­ban a váro­sok­ban és az ipa­ri te­le­pülése­ken. Ez ar­ra az időszak­ra esett, ami­kor már le­he­tőség nyílt a ko­ráb­bi­nál ru­gal­ma­sabb mód­sze­rek al­kal­ma­zására. Így 1981-től a ki­sebb üz­le­te­ket már szer­ződéses rend­szer­ben üze­mel­tet­tük: azo­kat a bol­to­kat, me­lyek a vál­la­lat tu­laj­do­nában ma­rad­tak, a bol­to­sok sa­ját koc­ká­za­tuk­ra és hasz­nuk­ra fe­le­lős­ség­gel ve­het­ték át – szer­ződés­ben. Később az­tán már a na­gyobb üz­le­tek­re is al­kal­maz­tuk a jöve­de­lem­ér­de­kelt­ségű rend­szert. A nyolc­va­nas évek de­re­kától már va­la­men­­nyi bolt e két ér­de­kelt­ségi vál­to­zat sze­rint működött. Job­ban ke­res­tek a bolt­ve­ze­tők és az el­adók is a ha­téko­nyabb ke­res­ke­del­mi te­vékeny­ség­nek köszön­he­tően. Nem utol­só sor­ban per­sze több ju­tott a cég­nek is, mely­nek ered­ménye­kép­pen ak­ko­ri­ban éven­ként három–négy új nagy áru­házat építet­tünk 1985 és 1990 között.

– Ez a ked­ve­ző fej­lesz­tési fo­lya­mat meg­tört, ami­kor kez­de­tét vet­te a pri­va­ti­záció, hi­szen a tíz fő alat­ti bol­tok ma­gán­tu­laj­don­ba ke­rül­tek.

– Az új tu­laj­do­no­sok a foly­ta­tás­hoz külön­böző hi­te­le­ket vet­tek fel és igye­kez­tek bol­do­gul­ni az új körül­mények között. Végül már csak öt­ven üz­let ma­radt meg, a leg­na­gyob­bak, s ak­kor hir­det­ték meg a vál­la­lat pri­va­ti­záci­óját 1993-ban, ami­kor a ko­ráb­bi el­adási kísér­let si­ker­te­len­nek bi­zo­nyult. Több olyan ér­dek­lődő is je­lent­ke­zett, akik­ről még jóin­du­lat­tal sem le­he­tett fel­téte­lez­ni, hogy fo­lya­tat­ni sze­ret­nék az ak­kor igen szín­vo­na­las bolt­hálózat működ­te­tését, ezért be­szállt a ver­seny­be a cég fel­ső- és közép­ve­ze­tése. Végül az ÁVÜ 1994 ja­nu­ár­jában úgy dön­tött, hogy a mi tíz fős tár­sa­ságunk a nyer­tes.

– Az öröm mel­lett ma­rad­tak jócs­kán gon­dok is.

– Ter­mésze­te­sen nyom­ban pénz­ügyi in­jek­ci­ók­ra is szük­ség volt, köz­ben pe­dig a tu­laj­do­no­si kör le­szűkült. Öten ma­rad­tunk, de ki­sebb rész­vény hányad­dal több régi al­kal­ma­zott ma is rész­tu­laj­do­nos. Mi­e­lőtt a meg­gyen­gült egy­ko­ri vál­la­la­tok is­mét meg­erősöd­tek vol­na, meg­je­len­tek a pi­a­con, így a mi me­gyénk­ben is, a vi­lág­vi­szony­lat­ban is tőke­erős­nek számító multimilliárdos cégek. Rész­ben a me­gyei pi­ac te­lített­sége mi­att próbál­tunk ter­jesz­ked­ni és ma már négy me­gyében va­gyunk je­len Záhony­tól Ba­las­sa­gyar­ma­tig. Lét­re­hoz­tuk, fej­lesz­tet­tük nagy­ke­res­ke­del­mi te­vékeny­ségün­ket is, ami le­he­tővé te­szi számunk­ra, hogy a ki­sebb bol­to­kat is el­lás­suk mind a négy me­gyében. A köz­pon­ti rak­tárunk Mis­kol­con van. Óz­don, Sal­gótar­ján­ban, To­kaj­ban lévő C+C rak­tár­háza­ink ki­szol­gál­ják a kis­ke­res­ke­dőket, de igény sze­rint ki is szál­lít­juk a meg­ren­delt árut. Ami mel­let­tünk szól, a ha­zai körül­mények jobb is­me­re­te, a nálunk ma­radt jó szak­em­be­rek és a ru­gal­ma­sabb al­kal­maz­ko­dás. Ám még ez is mind ke­vés len­ne a tal­pon ma­ra­dás­hoz. Együtt szer­vez­zük a meg­ren­de­lése­in­ket, ala­kít­juk az ára­in­kat és így, együtt erőseb­bek va­gyunk a pi­a­con. 1999. no­vem­ber 15-től a három leg­na­gyobb be­szer­zési tár­su­lás, a Coop Hun­ga­ry Rt., a CBA Élel­mi­szer Kft. és a Honiber Be­szer­zési Tár­su­lás, mely­nek öt éve tag­jai va­gyunk, lét­re­hoz­ta a Ma­gyar Nem­ze­ti Be­szer­zési Szövet­séget.

– Az új szer­ve­ze­ti konst­ruk­ció na­­gyobb fe­le­lős­séget ró Ön­re is. Mennyi­re ren­del­ke­zik a sza­bad­ide­jével?

– Va­la­mi­kor so­kat ker­tész­ked­tem, szőlőt művel­tem a Hegy­al­ján is, Lyu­kóban is, ott töl­töt­tem min­den sza­bad időmet. Jól el­fárad­tam, de szel­le­mi­leg fel­fris­sül­tem. Az­zal, hogy több lett a szak­mai mun­kám, er­re már nem ma­rad időm, de tor­názom, úszom, spor­to­lok a jó fi­zi­kai ál­la­po­tom meg­tar­tásáért – mond­ta Abuczki József ve­zér­igaz­ga­tó.

(Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Almanach 1. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése