Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Zsiga Gábor
A Borsod Agroker Rt. elnök-vezérigazgatója,
Mályi
Könnyű és nehéz helyzetben is van egyszerre a krónikás, mikor olyan személyről kell írnia, akit személyesen jól ismer. Márpedig Zsiga Gábor Borsod-Abaúj-Zemplénben az ismert mezőgazdasági vezetők közé tartozik, ráadásul sportvezetőként is rivaldafénybe került korábban, mégis kevesen ismerik igazán.
„A Nógrád megyei Pásztón születtem 1953-ban, Lőrinciben nevelkedtem, majd Egerbe kerültem a Dobó István Gimnáziumban, ahol kollégista voltam, szigorú kemény nevelést kaptam, a katonaság ehhez képest üdülés volt”– emlékezik vissza ifjonti éveire Zsiga Gábor, aki Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudományi karán diákoskodott, mellette szociológiát tanult.
A diplomamunkájában is megmutatkozott érdeklődése, mivel azt vizsgálta, a telepen milyen kohéziós erő van a brigádban. Nem kis büszkeséggel mondja, az akkor szerzett tapasztalatokat, a mai napig felhasználja.
1977-ben megnősült, neje Balogh Andrea révén került Borsodba, a B.-A.-Z. megyei húsipari vállalatnál volt gyakornok, majd termelési előadó. Ezekre az időkre így emlékszik: „Nehéz volt elhelyezkedni, nem ismertem senkit, házaltunk. A főosztályvezető egy órán át vizsgáztatott.” De sikerrel vette az akadályt. Egy tanulmány elkészítését követően került az ÁGOK észak-magyarországi kirendeltségére felügyeleti mérnökként, majd az idő múlásával főmérnök lett. Innen a Nagymiskolci Állami Gazdasághoz vezetett az útja, ahol ugyancsak bejárta a ranglétrát: főmérnök, igazgatóhelyettes, majd vezérigazgató. A privatizáció előtt távozott, pályázati úton lett a megyei FM-hivatal vezetője, amely tisztséget 1993–1999 között közmegelégedésre látott el, azért távozott posztjáról, mert nem kívánt belépni az FKGP-be.
„Sokat lobbiztunk a megye mezőgazdaságáért Gallyas Sanyival, a Magyar Államkincstár azóta elhunyt megyei vezetőjével. Jelentős területfejlesztési pénzeket hoztunk az ágazatba. Nem a hivatalnokoskodás, hanem a segítés volt a célom” – értékelte a közelmúlt éveit. Mikor távozott, két lehetőség közül választhatott, egy távoli állami gazdaság vezetése, vagy a Miskolc melletti, de csődközeli állapotban lévő Mályi Agroker Rt. Nos a kívülálló számára nem kis meglepetésre az utóbbit választotta, aminek az oka, hogy neje 1997-ben elhunyt, és egyedül nevelte két kamasz fiát, ezért nem akart költözni. Tehát gatyába kellett rázni a céget. „Olyan üzletpolitikát sikerült megvalósítani a munkatársak hathatós segítségével, amely révén a régió legnagyobb integrátoraként eredményesen működünk. Sikerült a gazdasági helyzetet javítani” – jellemezte a változásokat Zsiga Gábor.
Integrátorként elsősorban napraforgóval, kukoricával, őszi és tavaszi árpával, valamint repcével foglalkoztak. Az idén, vagyis 2004-ben ezen igyekeznek változtatni, az EU-csatlakozás után keresik a lehetőségeket, próbálnak újítani. Tavasszal beszélgettünk. A tervekről elárulta, hogy szeretnének megjelenni a madáreleség-piacon, illetve van olyan repce, amelyből nem olajat készítenek, hanem kozmetikai terméket Németországban. A mezőgazdasági gépek behozatalára pedig magyar–lengyel vegyes vállalatot alapítanának, telephelyet is vásárolnának, mivel nyitni szeretnének a régió más területei felé – tehát ötlet, elképzelés van bőven a folytatásra. Van mire alapozni.
„Éves szinten több mint hárommilliárd forint a forgalmunk. Jó középcég, az egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozás a megyében, integrációban pedig a legnagyobbak vagyunk” – jellemezte a Borsod Agroker Rt.-t Zsiga Gábor. A vezetési elveiről elárulta, hogy a tervek megvitatása után hagyja dolgozni a munkatársait, egyéni elszámolás alapján tevékenykednek, ösztönző premizálás sarkallja a minél jobb teljesítményt. Megújult a géppark, javultak a munkafeltételek. A főnök szavaival élve: aki akar dolgozni, az megteheti.
Az agrár érdekképviselettől nem tudott elszakadni, vezetőségi tag a megyei agrárkamarában. „A legnagyobb vágyam, hogy pártoktól függetlenül jöjjön rá minden kormány: szükség van a mezőgazdaságra, ne legyen a legutolsó a sorban.”– árulta el közéleti tevékenységének mozgatórugóját.
Zsiga Gáborról, a magánemberről sokan tudják, hogy szereti a sportot, elsősorban a focit és kosárlabdát, de a jégkorong is közel áll szívéhez. Volt sportvezető is – természetesen hobbiból, nem vitte, hanem hozta a pénzt – de abbahagyta, mert csalódott. Most már csak nézőként látni a lelátón, illetve a haverokkal focizik. Érdekli a festészet, szabad idejében szívesen jár tárlatokra, külföldön is megnézi a kiállításokat. Korábban volt bértartásban egy lova, de váltott.
Legújabb hobbija a postagalambászat. A legjobb holland, német, belga tenyésztőktől vásárolt, s versenyszerűen repteti a madarakat. Két CACIB-díjas németjuhász kutyája is van. A szakmáról sem feledkezett meg, 40–50 szakmai publikációja van Zsiga Gábornak.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Dr. Zelei Zoltán
Galambos Béláné
Abuczki József
Abuczkiné Simon Ida
Mohácsi Gábor
Tomkó István
Balogh Béla
Rétközi Ferenc
Skarupka István
Veres Edit
Alakszainé dr. Oláh Annamár...
Bacsó János
Baptiszta Tibor
Hompoth Imre
Rabi József
Schmidt Ferenc
Venyigéné Makrányi Margit
Professzor Dr. Tóth László
Bodonyi Csaba DLA
Kántor János
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése