Felsőzsolca

Itt jártam, jó embert találtam, isten áldjon meg. Adjon még neki sok pénzt és telket. Nagyon örültem, hogy olyan Zolit találtam, aki saját népemre emlékeztet – áll a magyar és cirádás, európai számára érthetetlen vonalakból álló arab írás az iroda falára tűzött papírlapon, amit egy jordániai származású vevő írt jókívánságként Nagy Zoltánnak, az N-Zoll Trans Kft. tulajdonos cégvezetőjének. Két lóval kezdte a fuvarozást, most pedig többek között 22 Mercedes-billencs tartozik a „flottájába”.

Az arab megérezhette partnere keménységét, céltudatosságát – ami a lentről jövők jellemzője. Nagy Zoltán régi felsőzsolcai fuvaroscsalád leszármazottja. Valamikor a 70-es években két lóval kezdte a vállalkozói életet, abban a korban, amikor még szinte mindenkit bekényszerítettek a közösbe, néhány kiskaput hagytak a maszek világnak, egy-egy kisiparosságot és a fuvarozást.

A lehetőséggel élve tömegárut szállított lovaskocsival. Eredményesen munkálkodott. A hasznot nem élte fel, hanem befektette. Ez a tulajdonsága azóta is megmaradt, s ennek köszönhető, hogy egyre nagyobb, modernebb eszközparkkal rendelkezik. Szóval a lovakat követően a gépekre nyergelt át. Először egy traktorra, majd jöttek mások is idővel. Egy könyvet is meg lehetne tölteni az elmúlt három évtized történetével.

Most azonban ugorjunk egyet. A rendszerváltozásnak nevezett folyamattal együtt megjelentek a külföldi befektetők, spekulánsok az országban és amiben fantáziát láttak, azt felvásárolták. Van, amit működtetnek, mást bezártak, parlagon hagytak. Az utóbbi kategóriába tartozik a Felsőzsolca és Onga közötti földdarab is, amelyet 2000-ben osztrákoktól vásárolt vissza Nagy Zoltán. Mint mondja, gyakorlatilag egy szeméttelepet vett meg, azt is ötperces fizetési határidővel, kell – nem kell? alapon. Neki kellett, másnak nem.

A jóakarók persze kárörvendeztek, hogy padlót fog – az új tulajdonost viszont fűtötte a bizonyítási vágy: „szerettem volna bizonyítani, hogy a jó gazda gondosságával lehet vele valamit kezdeni, szarból is lehet várat építeni.” A területet rendbe tették, iroda épült, s a homok-, kavicsbányászat is szépen megy a tavon. Ezzel ugyan sosem foglalkozott, de tanulható dolog. Érdekesség, hogy úszókotró csak itt, a Felsőzsolcához tartozó bányatavon, valamint Nyékládházán üzemel a megyében. Természetesen saját cége szállítja a kitermelt homokot, kavicsot. A telephelyen műszak után egymás mellett sorakoznak a gépóriások. A főnök nem kis büszkeséggel mondja, hogy 22 Mercedes-billencse van, amit Caterpillar- és Volvo-rakodók pakolnak. Borsod-Abaúj-Zemplén megye három legnagyobb szállítási vállalkozása közé küzdötte fel magát, bizonyos gépjármű esetében pedig a legnagyobb.

„Nem lehet szélhámoskodni. A kölcsönös megbecsülés alapján én vagyok tíz éve a szállítója az egyik nagy osztrák építőipari cég itteni érdekeltségének, vagy cukorrépát fuvarozunk a szerencsi cukorgyárnak. Jelentős mennyiségben szállítok saját, osztályozott, minőségi homokot, kavicsot. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 36. legnagyobb adófizetője vagyok. Egyszemélyi tulajdonomban van a cég, mintegy 25 embernek adok munkát. Én vagyok az egyszemélyes igazgatóság, a csicskás, az anyagbeszerző, a mindenes. Baggerolok sokat, ha kell, a rakodógépet kezelem” – mutatja be cégét és mindennapjait Nagy Zoltán.

Alkalmazna több embert is, már csak azért is, hogy saját dolgát megkönnyítse, de nehezen talál megfelelő minőségű munkaerőt. Mint mondja, a megyében dolgozó száz sofőrből ha kettő megfelel az elvárásainak, igaz, őket jól megfizeti. Ennyi munka mellett nem csoda, ha az energiájának a határán van már. Azonban nem lazít, mint mondja, majd az autópálya-építés után ráér pihenni.

A cég adminisztrációját huszonkét éves lánya viszi, aki Miskolcon, a kereskedelmiben végzett. Kisebb lánya még általános iskolás. Bevallása szerint a gyerekek jövőjét szeretné megalapozni. Kiszállni, lazítani nem lehet.

„Mindig fejlődni kell. Ha a vállalkozásból kivenném a pénzt, akkor deszkát fognék hamarosan. A vállalkozásból befolyt jövedelmemnek gyakorlatilag a 100 százalékát visszaforgatom. Ez a növekedés alapja. Nem viszem a pénzt a bankba, nem kaszinózok. Másfél éve ahol most beszélgetünk, még nem volt semmi, azóta irodaház épült. Mindig hitel nélkül gazdálkodom” – szólt a cég vezetésének titkáról a tulajdonos. Tavasztól ősz végéig tart a nagy hajtás, nem is volt már emlékezete óta nyaralni.

Télen lehet pihenni kicsit, mikor áll a bánya. Meg is lepődött, mikor arról érdeklődtünk, mit csinálna, ha lenne szabad ideje. Rövid töprengés után arra jutott, hogy világot nézne, utazna. A közéleti tevékenység pár éves kalandot jelentett számára.

A 90-es évek elejétől a kisgazda szellemiség jegyében politizált, 1994–98 között a megyei közgyűlés tagja volt. Ami volt, elmúlt, a közéletből kivonult. Elég a cég ügyes-bajos dolgaival birkózni naponta.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2003.)

Nagy Zoltán életében 2009. az egyik legfontosabb és legkedveltebb évszám, hiszen Jutka lánya a gyermekvállalás mellett döntött, így megszületett első unokája, Jázmin.

(Kiegészítve 2012. július 19-én)