Dr. Tóth Lajos

Polgármester

Felsőzsolca

szszb 29. ki dr. Tóth Lajos 300.jpg

Katasztrófa sújtotta város vezetését vette át 2010-ben a nyugdíjas orvos. A Sajó áradásakor 2000 házba tört be a víz, amelyek közül 208 összedőlt. Az újjáépítésben a kormány jelentős segítséget nyújtott, ám a lelki megrázkódtatás a károsultaknál az évek múltán is visszaköszön.  Pártoktól függetlenül nyerte el a polgármesteri állást, közel 80 százalékos támogatással. A gazdasági válság megérintette Felsőzsolcát is, ahol a korábban jól működő ipari park fejlődése megállt, ezért most elsőszámú feladat az adósság lenullázása mellett a vállalkozások talpra állítása.

Orvosként kalandos utat járt be, hiszen állami kiküldetésben éveket töltött a „fekete földrészen”. Szerzett három szakvizsgát és felsőzsolcai háziorvosként ment nyugdíjba. Mégsem a jól megérdemelt pihenést választotta, mert elmondása szerint lakossági felkérésre beszállt a polgármester választásba, amit jelentős többségű támogatottsággal megnyert. Ezután – amire korábban nem gondolhatott –  új szakmát kellett tanulnia, mert a gyógyítás és a közigazgatási munka között szinte semmilyen átjárás nincs.

Az 1945. november 18-án Belső-Bőcsön született dr. Tóth Lajos a miskolci Martin-telepi iskolában kezdte tanulmányait, amit a Földes Ferenc Gimnáziumban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatott. Az 1971-ben megszerzett diplomáját követően miskolci kórházakban dolgozott szülész-nőgyógyászként. Aztán 1979-ben kapott egy lehetőséget külföldi munkavállalásra, amivel élt és állami kiküldetésben 1985-ig Algériában dolgozott. A franciák abban az időszakban adták fel több gyarmatukat, a helyiek pedig azt gondolták, mindent meg tudnak oldani a kivonuló szakemberek helyett. Aztán kiderült, mindez segítséget igényel, így ment ki hozzájuk 12 magyar orvos gyógyítani. Akkorra már a körülmények jelentősen leromlottak, nem volt megfelelő a technikai felszereltség sem, vagyis elsősorban szakmai tapasztalataikra számíthattak a jobb körülményekhez szokott orvosok.

Hazatérte után a felsőzsolcai körzetben helyezkedett el, mert akkorra megszerezte a háziorvosi és üzemorvosi szakvizsgát.

A Miskolccal szomszédos Felsőzsolca földrajzilag több tájegység találkozásában fekszik. A Bükk, Cserehát, Zemplén és az Alföld nyúlványai ott érnek össze, közelében pedig a Hernád és a Sajó folyik. Ez a két folyó okozott már néhány galibát a településnek, de minden idők legnagyobb árvize 2010-ben vonult le, sokmilliárdos kárt hagyva maga után. Akkor derültek ki a gátrendszer gyengeségei, ami a csúcsmagasságú áradatot nem tudta az ártérben tartani.

A térségben római kori emlékek is felszínre kerültek már, a sík területen látható két földhalomról pedig azt feltételezik, hogy azok 6-8 ezer évvel ezelőtt földvárak lehettek. Mindez azt igazolja, hogy a jó termőfölddel rendelkező Felsőzsolcát a honfoglalás előtt is lakták, pedig az első írásos dokumentumok csak 1281-ből származnak a településről. A történelembe az 1948-49-es győztes csatával írta be magát a város, aminek emlékét az elesett honvédekért 1867-ben állított emlékmű őrzi.

A településen hamar népszerű lett Dr. Tóth Lajos, így nyugdíjazásig ott dolgozott és családjával Felsőzsolcán élnek. Feleségével, aki nyugdíjas pedagógus, megszerették a várost, megszokták az ottani környezetet és embereket. Gyermekei Miskolcon élnek egy-egy unokával együtt.

Polgármesteri munkájának elején rádöbbent, hogy szinte kezelhetetlen, egymilliárd nyolcszázmillió forint adósságállománya van Felsőzsolcának. Első intézkedései a takarékosságot célozták meg, ám az állam önkormányzatokat segítő adósságrendezéséig nem igazán tudtak kilábalni a csődhelyzetből. A gazdasági válság miatt ugyanis csökkent az adóbevételük és megállt az addig dinamikusan fejlődő ipari park feltöltődése, ami jelentős kiesést okozott. Ennek ellenére számos kísérletet tettek a gazdaság erősítésére. Növelték az infrastruktúrát azáltal is, hogy úgynevezett busz utat építettek, azóta Felsőzsolcán „körbejár’ az autóbusz. Kidolgoztak egy városrekonstrukciós pályázatot és elkészült a műfüves pálya. Építenek kerékpárutat a felsőzsolcai futballpályától az arnóti postáig, szintén pályázati pénzből. A polgármester azt mondja, számos 30-40 millió forint értékű pályázatuk fut, amelyek között vannak egészségügyi nevelést szolgáló, felzárkóztató és bűnmegelőzési projektek is. Jó hír viszont a helybeliek számára a már elkezdett, Miskolcot elkerülő út építése, amelynek a tervezésénél messzemenően figyelembe vették az árvízvédelmi szempontokat. Az M30-as utat a 26-os számú főúttal összekötő útszakaszon épülő műtárgyak között megtalálhatók az árterületen építendő átereszek, amelyek a gátként is szolgáló úttal együtt erős árvízvédelmi rendszert alkotnak, hogy még egyszer ne következhessen be a 2010-es tragédia.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.) 

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése