Dr. Tóth Lajos

Polgármester

Felsőzsolca

szszb 29. ki dr. Tóth Lajos 300.jpg

Katasztrófa sújtotta város vezetését vette át 2010-ben a nyugdíjas orvos. A Sajó áradásakor 2000 házba tört be a víz, amelyek közül 208 összedőlt. Az újjáépítésben a kormány jelentős segítséget nyújtott, ám a lelki megrázkódtatás a károsultaknál az évek múltán is visszaköszön.  Pártoktól függetlenül nyerte el a polgármesteri állást, közel 80 százalékos támogatással. A gazdasági válság megérintette Felsőzsolcát is, ahol a korábban jól működő ipari park fejlődése megállt, ezért most elsőszámú feladat az adósság lenullázása mellett a vállalkozások talpra állítása.

Orvosként kalandos utat járt be, hiszen állami kiküldetésben éveket töltött a „fekete földrészen”. Szerzett három szakvizsgát és felsőzsolcai háziorvosként ment nyugdíjba. Mégsem a jól megérdemelt pihenést választotta, mert elmondása szerint lakossági felkérésre beszállt a polgármester választásba, amit jelentős többségű támogatottsággal megnyert. Ezután – amire korábban nem gondolhatott –  új szakmát kellett tanulnia, mert a gyógyítás és a közigazgatási munka között szinte semmilyen átjárás nincs.

Az 1945. november 18-án Belső-Bőcsön született dr. Tóth Lajos a miskolci Martin-telepi iskolában kezdte tanulmányait, amit a Földes Ferenc Gimnáziumban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatott. Az 1971-ben megszerzett diplomáját követően miskolci kórházakban dolgozott szülész-nőgyógyászként. Aztán 1979-ben kapott egy lehetőséget külföldi munkavállalásra, amivel élt és állami kiküldetésben 1985-ig Algériában dolgozott. A franciák abban az időszakban adták fel több gyarmatukat, a helyiek pedig azt gondolták, mindent meg tudnak oldani a kivonuló szakemberek helyett. Aztán kiderült, mindez segítséget igényel, így ment ki hozzájuk 12 magyar orvos gyógyítani. Akkorra már a körülmények jelentősen leromlottak, nem volt megfelelő a technikai felszereltség sem, vagyis elsősorban szakmai tapasztalataikra számíthattak a jobb körülményekhez szokott orvosok.

Hazatérte után a felsőzsolcai körzetben helyezkedett el, mert akkorra megszerezte a háziorvosi és üzemorvosi szakvizsgát.

A Miskolccal szomszédos Felsőzsolca földrajzilag több tájegység találkozásában fekszik. A Bükk, Cserehát, Zemplén és az Alföld nyúlványai ott érnek össze, közelében pedig a Hernád és a Sajó folyik. Ez a két folyó okozott már néhány galibát a településnek, de minden idők legnagyobb árvize 2010-ben vonult le, sokmilliárdos kárt hagyva maga után. Akkor derültek ki a gátrendszer gyengeségei, ami a csúcsmagasságú áradatot nem tudta az ártérben tartani.

A térségben római kori emlékek is felszínre kerültek már, a sík területen látható két földhalomról pedig azt feltételezik, hogy azok 6-8 ezer évvel ezelőtt földvárak lehettek. Mindez azt igazolja, hogy a jó termőfölddel rendelkező Felsőzsolcát a honfoglalás előtt is lakták, pedig az első írásos dokumentumok csak 1281-ből származnak a településről. A történelembe az 1948-49-es győztes csatával írta be magát a város, aminek emlékét az elesett honvédekért 1867-ben állított emlékmű őrzi.

A településen hamar népszerű lett Dr. Tóth Lajos, így nyugdíjazásig ott dolgozott és családjával Felsőzsolcán élnek. Feleségével, aki nyugdíjas pedagógus, megszerették a várost, megszokták az ottani környezetet és embereket. Gyermekei Miskolcon élnek egy-egy unokával együtt.

Polgármesteri munkájának elején rádöbbent, hogy szinte kezelhetetlen, egymilliárd nyolcszázmillió forint adósságállománya van Felsőzsolcának. Első intézkedései a takarékosságot célozták meg, ám az állam önkormányzatokat segítő adósságrendezéséig nem igazán tudtak kilábalni a csődhelyzetből. A gazdasági válság miatt ugyanis csökkent az adóbevételük és megállt az addig dinamikusan fejlődő ipari park feltöltődése, ami jelentős kiesést okozott. Ennek ellenére számos kísérletet tettek a gazdaság erősítésére. Növelték az infrastruktúrát azáltal is, hogy úgynevezett busz utat építettek, azóta Felsőzsolcán „körbejár’ az autóbusz. Kidolgoztak egy városrekonstrukciós pályázatot és elkészült a műfüves pálya. Építenek kerékpárutat a felsőzsolcai futballpályától az arnóti postáig, szintén pályázati pénzből. A polgármester azt mondja, számos 30-40 millió forint értékű pályázatuk fut, amelyek között vannak egészségügyi nevelést szolgáló, felzárkóztató és bűnmegelőzési projektek is. Jó hír viszont a helybeliek számára a már elkezdett, Miskolcot elkerülő út építése, amelynek a tervezésénél messzemenően figyelembe vették az árvízvédelmi szempontokat. Az M30-as utat a 26-os számú főúttal összekötő útszakaszon épülő műtárgyak között megtalálhatók az árterületen építendő átereszek, amelyek a gátként is szolgáló úttal együtt erős árvízvédelmi rendszert alkotnak, hogy még egyszer ne következhessen be a 2010-es tragédia.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.) 

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése