Dr. Tóth Lajos

Polgármester

Felsőzsolca

Katasztrófa sújtotta város vezetését vette át 2010-ben a nyugdíjas orvos. A Sajó áradásakor 2000 házba tört be a víz, amelyek közül 208 összedőlt. Az újjáépítésben a kormány jelentős segítséget nyújtott, ám a lelki megrázkódtatás a károsultaknál az évek múltán is visszaköszön.  Pártoktól függetlenül nyerte el a polgármesteri állást, közel 80 százalékos támogatással. A gazdasági válság megérintette Felsőzsolcát is, ahol a korábban jól működő ipari park fejlődése megállt, ezért most elsőszámú feladat az adósság lenullázása mellett a vállalkozások talpra állítása.

Orvosként kalandos utat járt be, hiszen állami kiküldetésben éveket töltött a „fekete földrészen”. Szerzett három szakvizsgát és felsőzsolcai háziorvosként ment nyugdíjba. Mégsem a jól megérdemelt pihenést választotta, mert elmondása szerint lakossági felkérésre beszállt a polgármester választásba, amit jelentős többségű támogatottsággal megnyert. Ezután – amire korábban nem gondolhatott –  új szakmát kellett tanulnia, mert a gyógyítás és a közigazgatási munka között szinte semmilyen átjárás nincs.

Az 1945. november 18-án Belső-Bőcsön született dr. Tóth Lajos a miskolci Martin-telepi iskolában kezdte tanulmányait, amit a Földes Ferenc Gimnáziumban, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatott. Az 1971-ben megszerzett diplomáját követően miskolci kórházakban dolgozott szülész-nőgyógyászként. Aztán 1979-ben kapott egy lehetőséget külföldi munkavállalásra, amivel élt és állami kiküldetésben 1985-ig Algériában dolgozott. A franciák abban az időszakban adták fel több gyarmatukat, a helyiek pedig azt gondolták, mindent meg tudnak oldani a kivonuló szakemberek helyett. Aztán kiderült, mindez segítséget igényel, így ment ki hozzájuk 12 magyar orvos gyógyítani. Akkorra már a körülmények jelentősen leromlottak, nem volt megfelelő a technikai felszereltség sem, vagyis elsősorban szakmai tapasztalataikra számíthattak a jobb körülményekhez szokott orvosok.

Hazatérte után a felsőzsolcai körzetben helyezkedett el, mert akkorra megszerezte a háziorvosi és üzemorvosi szakvizsgát.

A Miskolccal szomszédos Felsőzsolca földrajzilag több tájegység találkozásában fekszik. A Bükk, Cserehát, Zemplén és az Alföld nyúlványai ott érnek össze, közelében pedig a Hernád és a Sajó folyik. Ez a két folyó okozott már néhány galibát a településnek, de minden idők legnagyobb árvize 2010-ben vonult le, sokmilliárdos kárt hagyva maga után. Akkor derültek ki a gátrendszer gyengeségei, ami a csúcsmagasságú áradatot nem tudta az ártérben tartani.

A térségben római kori emlékek is felszínre kerültek már, a sík területen látható két földhalomról pedig azt feltételezik, hogy azok 6-8 ezer évvel ezelőtt földvárak lehettek. Mindez azt igazolja, hogy a jó termőfölddel rendelkező Felsőzsolcát a honfoglalás előtt is lakták, pedig az első írásos dokumentumok csak 1281-ből származnak a településről. A történelembe az 1948-49-es győztes csatával írta be magát a város, aminek emlékét az elesett honvédekért 1867-ben állított emlékmű őrzi.

A településen hamar népszerű lett Dr. Tóth Lajos, így nyugdíjazásig ott dolgozott és családjával Felsőzsolcán élnek. Feleségével, aki nyugdíjas pedagógus, megszerették a várost, megszokták az ottani környezetet és embereket. Gyermekei Miskolcon élnek egy-egy unokával együtt.

Polgármesteri munkájának elején rádöbbent, hogy szinte kezelhetetlen, egymilliárd nyolcszázmillió forint adósságállománya van Felsőzsolcának. Első intézkedései a takarékosságot célozták meg, ám az állam önkormányzatokat segítő adósságrendezéséig nem igazán tudtak kilábalni a csődhelyzetből. A gazdasági válság miatt ugyanis csökkent az adóbevételük és megállt az addig dinamikusan fejlődő ipari park feltöltődése, ami jelentős kiesést okozott. Ennek ellenére számos kísérletet tettek a gazdaság erősítésére. Növelték az infrastruktúrát azáltal is, hogy úgynevezett busz utat építettek, azóta Felsőzsolcán „körbejár’ az autóbusz. Kidolgoztak egy városrekonstrukciós pályázatot és elkészült a műfüves pálya. Építenek kerékpárutat a felsőzsolcai futballpályától az arnóti postáig, szintén pályázati pénzből. A polgármester azt mondja, számos 30-40 millió forint értékű pályázatuk fut, amelyek között vannak egészségügyi nevelést szolgáló, felzárkóztató és bűnmegelőzési projektek is. Jó hír viszont a helybeliek számára a már elkezdett, Miskolcot elkerülő út építése, amelynek a tervezésénél messzemenően figyelembe vették az árvízvédelmi szempontokat. Az M30-as utat a 26-os számú főúttal összekötő útszakaszon épülő műtárgyak között megtalálhatók az árterületen építendő átereszek, amelyek a gátként is szolgáló úttal együtt erős árvízvédelmi rendszert alkotnak, hogy még egyszer ne következhessen be a 2010-es tragédia.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.) 

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése