Kamenyiczki Lajos

Polgármester,

Újcsanálos

baz_02_202_kamenyiczki_lajos.jpgMádon született 1937. szeptember 6-án. Édesapja (Kamenyiczki József) gazdálkodó volt, az ötvenes években felhagyott a földműveléssel, és a vasútnál helyezkedett el. Édesanyja (Szabó Piroska) négy gyermeket nevelt, akikből később állatorvos, agrármérnök, védőnő lett. Gyermekkora Mádhoz kötődik, itt járt iskolába. A kor jóvoltából játékra nem sok ideje jutott, keményen dolgozott már egészen fiatalon: kézzel arattak, tehénnel szántottak, segítenie kellett szüleinek, ezért nem retten vissza a kétkezi munkától a mai napig sem. Szüleitől családszeretet és szorgalmat örökölt. A tanulással nem volt különösebb gondja, így azt Abaújszántón folytatta a mezőgazdasági technikumban 1951–55 között. Szombatonként gyalog ment haza a kollégiumból, ezzel is meg lehetett spórolni pár forintot.

Első munkahelyén az Abodi (később Szendrői) Állami Gazdaság Királykúti Üzemegységében gyakornok volt. Itt érte az 1956-os forradalom, majd a bekövetkező létszámcsökkentés miatt új munkahelyet kellett keresnie és a Tarcali ÁG-nál helyezkedett el. 1957-től a haza szolgálata következett, Budapesten a Ságvári-laktanyában katonáskodott, a Magyar Néphadsereg Kiváló Katonája lett, ami akkor igen nagy dicsőségnek számított. Leszerelése után huszonhárom évesen a Tiszalúci Dózsa Mgtsz főmezőgazdásza lett. Folyamatosan képezte magát, előbb Szarvason, az Öntözéses Növénytermesztő Mezőgazdasági Főiskolán végzett, majd Gyöngyösön a Kertészeti Egyetem kihelyezett tagozatán szerzett üzemmérnöki diplomát. 1966-ban került Újcsanálosra, főagronómus lett a Rákóczi Tsz-ben. Három év múlva már elnökként irányította az ezerkétszáz hektáron gazdálkodó szövetkezetet, amely növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott.

Aztán őket is utolérte a 70-es évek egyesítési hulláma, Hernádnémetivel alkottak közös gazdaságot. Termelési elnökhelyettes lett, az állattenyésztést és az akkor igen fontos szerepet játszó melléküzemági tevékenységet irányította hét községben: dolgoztak Budapesten, Ózdon, Miskolcon. 1992-ig tartott ez az időszak és közben 1990-ben polgármesterré választották Újcsalánoson. Bizonyára azért, mert 1966-tól ebben a községben élt családjával, így megismerték közvetlenségét, szervezőkészségét, szociális érzékenységét, munkaszeretetét.

– Az a furcsa helyzet állt elő – mondja nevetve –, hogy Mádon születtem, Miskolcon laktam, Hernádnémetiben dolgoztam és Újcsanáloson választottak meg polgármesternek. Persze sok mindent nem tehettem, a hátam mögött gyűjtötték össze az ajánlócédulákat.

A falu bizalma tettekre sarkallta. Az első jelentős ténykedés az egészséges ivóvíz bevezetése volt még 1991-ben. Az ezer lakosnál kisebb településeken ritka az önálló orvosi rendelő, ők mégis rendelőt, orvosi lakást, majd önálló iskolát (tornateremmel) építettek. A beruházások sorát a telefonhálózat és a gázvezeték kiépítésével folytatták. Modernizálták a közintézményeket, mindeközben folyamatosan biztosították a település működőképességét. Korszerűsítették az úthálózatot, felújították a járdákat, megoldották a csapadékvíz-elvezetést. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy új lakosok települtek be (ma már kilencszáznál többen lakják a falut, amely fiatal település, hisz első lakói 1864-ben települtek át Ócsanálosról a sorozatos árvizek miatt), így szükségessé vált az óvoda bővítése, felújítása. „Kinőtték” a hat tantermes iskolát is, kénytelenek a régi szükségtantermeket használni, így a közeljövő fontos feladata az iskolaépítés, három teremmel bővítik az intézményt.

Sikeres munkájában fontos szerepet játszott élete párja, Kubus Mária boltvezető, kereskedelmi szakember, akivel ’63-ban kötötte össze élete fonalát. Ágnes lányuk ma konduktor Budapesten, Csaba fogtechnikus Miskolcon. Négy szép unokájuk közül a legidősebb már iskolás, a legkisebb pedig augusztus 20-án lesz hat hónapos. Kamenyiczki Lajos tevékeny életét számtalan elismerés övezi. 1996-ban Harangod díszpolgára lett, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, de van Teszöv kitüntetése is.

Szabadidejében szőlészettel, borászattal foglalkozik. Saját pincéjében érleli a maga készítette nedűt, most is van pincekönyve a vámhivatal előírásai szerint. Szívesen megissza a jó hegyaljai borokat, de a cserszegi fűszeres is a kedvencei közé tartozik. 1986 óta borversenyeken is részt vesz, többnyire első helyezést ér el, de ezüst és bronzérmek is szép számmal találhatók. Legutóbbi sikere az elmúlt évi nemzetközi borversenyen egy bronzérem. Gondozza a száztíz gyümölcsfát (alma, őszibarack, sárgabarack, dió, szilva, mandula) is, a családi szükségleten felüli termést értékesítik.

– Sikeres életutamnak az lehet a titka – mondja a polgármester úr –, hogy mindig magamra voltam utalva, nem volt sehol „keresztapám”, aki segített volna az előmenetelben. Mindig a saját munkámból akartam megélni, így elégedett vagyok a megtett úttal.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 2. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2001.)
Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló