Alsózsolca

A Sajó bal partján fekvő – városi rangra aspiráló 6200 lakosú – nagyközséget egy 1281-es oklevélben Solcha néven említik (az ószláv eredetű kifejezés jelentése: sárga).

A település a XIV. században indult fejlődésnek, amikor Ernye bán, majd később fia, István birtokolta. Miután a törököknek – a budai pasa felszólítása ellenére – nem hódoltak meg, a falut kirabolták és felgyújtották. 1668-ban a Vay-család birtokába került, amely családból sok tekintélyes megyei és országos közéleti személy került ki. Adományukból épült a XVIII. század végén a copfstílusú református templom.

Legújabb kori történetének meghatározó eleme az ötvenéves múltra visszatekintő ipari háttér. Az ipari parkban ma közel 20 kisebb-nagyobb cég működik, és újabb ipari üzemek is nyílnak, felépült a BAUMIT Rt. új gyára. A híradástechnikai összeszerelő tevékenységet folytató Sanmina Kft. a meglévő 600 mellé újabb ezer fő foglalkoztatását tervezi új gyártócsarnokában.

Zsiros Sándorné 2001 novemberében időközi választás után került a település élére, majd egy évvel később újra elnyerte a választópolgárok bizalmát.

1957. január 11-én született Csobajban. Édesapja géplakatosként különböző vállalatoknál dolgozott, édesanyja a BVM termelési osztályán volt előadó. Emődön élő testvére, József a Praktiker Áruház kertészeti osztályát vezeti Miskolcon. Kétéves korában kerültek Újcsanálosra, ahol édesapja a gépállomás telepvezetője lett, majd Alsózsolca következett a család végleges lakhelyeként.

Az általános iskolában elsősorban a matematikát kedvelte, hetedikes–nyolcadikos korában országos versenyek sikeres szereplője volt. Képességei mellett mindezt főleg Török János tanár úrnak köszönheti, akivel máig tartja a kapcsolatot. Tanulmányait a Földes Ferenc Gimnázium matematika tagozatán olyan közösségben folytatta, amelyből az osztály mind a huszonhárom diákja felsőfokú diplomát szerzett (néhányan többet is!), és a nagyszerű közösség máig éves összejöveteleket tart, idén tartják harmincéves érettségi találkozójukat.

A középiskola befejezése után dolgozni kezdett: egy évtizedet töltött a Mezőgép Vállalatnál Felsőzsolcán termelési előadóként és programozóként. Ezután több mint másfél évtizeden át az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt. üzemviteli technológusa volt. Közben folyamatosan képezte magát, előbb a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán szerzett rendszerszervező üzemmérnöki képesítést (1980), majd a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának gazdálkodási szakán vehetett át mérnök–közgazdász szakoklevelet 2001-ben. Tett villamostelep-kezelő és fűtési rendszerek és berendezések üzemeltetési felügyelete, számítógép-kezelői (1998) és közbeszerzési referens (2003) szakvizsgát, valamint közigazgatási alapvizsgát 2004-ben.

A TÖOSZ nőtagozatának tagja és Borsod-Heves-Nógrád megyék képviseletében az országos elnökség tagja. Korábban az iskolaszék és a szülői munkaközösség elnöke volt. Jelenleg a „Talentum” alapítvány kuratóriumi elnöke, a Borsodvíz Rt. beruházási bizottságának tagja.

Az elmúlt évek sikeres munkájának eredményeként Alsózsolca intézményeinek működtetése, fejlesztése zavartalan volt. Megvalósult a Herman Ottó Általános Iskola felújítása, most a többi intézmény van soron. A Herman Ottó Általános Iskola és a pelsőci iskola negyedszázados kapcsolatait felhasználva testvértelepülési együttműködést alakítottak ki a szlovákiai Pelsőccel, a  „Kéz a kézben – Jóbarátok” PHARE-program keretében teljes körű cserekapcsolatot építettek ki.

Folytatódik a település arculatformálása, a köztér kialakítása, a parkosítás, a közparkban emlékműveket állítottak. A már említett ipari park mellett fontos szerepet játszik a település életében a 280 vállalkozó, akiknek révén jelentősen bővült a szolgáltatások köre.

A városi rangot megcélzó nagyközségben kiépült a szilárd útburkolat, a lakosság 80 százaléka már csatlakozott a szennyvízhálózathoz, az internet révén megvalósult az intézmények közötti hálózati kapcsolat, fellendült a község közösségi élete.

1979-ben kötött házasságot a tősgyökeres alsózsolcai Zsiros Sándorral, aki egyéni vállalkozó. Sándor fiúk 1982-ben született, ő a Gábor Dénes Műszaki Főiskola gazdasági–informatika szakán az idén végez, és már besegít apja vállalkozásába.

Kedvenc időtöltése a kirándulás, mivel kedveli a természetet. Hosszú éveken át tagja volt egy horgászegyesületnek, hisz még „vízműves” korában megkedvelte és igen kellemes, pihentető kikapcsolódásnak tekintette a horgászást.

Az élete harmadik korszakát jelentő polgármesteri tevékenysége során (mellesleg máig nem bánta meg a váltást) elsősorban megvalósítható, a település életét szebbé-jobbá tevő terveken és azok kivitelezésén gondolkodik.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)