Hernádnémeti

Hernádnémeti honfoglalás kori település, a honfoglaló magyarok vezérszállása, az Aba nemzettség birtoka volt. A falu Szent István idejében belviszály következtében elpusztult, később I. László telepített ide lakosságot. A tatárjárás idején a tragédia megismétlődött, az 1567-es török megszállás mérte rá még az utolsó nagy csapást, majd a Rákócziak korától, az 1700-as évektől, kezdett fejlődni. A sokat szenvedett és hányatott sorsú település múltjának ismerete nélkül jelenéről alkotott képünk nem lenne teljes.

Ma egy minden tekintetben jó fekvésű, rendezett községet találunk, szép széles utakkal, igényes házakkal, a múltat két templom az 1768-ban felszentelt katolikus és az 1700-as évek elején épült református idézi. A közel négyezres lélekszámú községet egy fiatal polgármester, Orosz Zsolt, irányítja négy esztendeje.

1965-ben született, anyai ágon felvidéki családból, akik a lakosságcsere áldozataként Putnok és Bükkszentkereszt kényszerállomások után találtak végleges otthonra a községben. Általános iskola után a jól sportoló fiatalember tanulmányait a Földes Ferenc Gimnázium testnevelés tagozatán folytatta, ahol 1984-ben érettségizett. Egy esztendő képesítés nélküli tanítóskodás után felvételt nyert a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz–testnevelés tagozatára, melynek elvégzését követően, 1998-ig a helyi általános iskolában tanította a község gyermekeit.

Először 1994-ben indult a választásokon, de a siker négy évet váratott magára, és Orosz Zsolt 1998-ban Hernádnémeti polgármestere lett. Elmondása szerint, nem volt soha szereplős alkat, de a felé irányuló bizalom és elkötelezett lokálpatriotizmusa erőt adva, előnyös irányba terelte mentalitását. A községben akkoriban az állami ünnepek megtartásán kívül csak a Pávakör jelentett kulturális eseményt. Feltett szándéka volt színt vinni a szürkeségbe, megismertetni az emberekkel a közös együttlét örömét, és ma már nyugodt szívvel elmondhatja, programdús élete van annak, aki Hernádnémetiben él. Szép emlékként őrizhetik a gyerekek a csilingelő lovasszánon érkező, háztól házig falumikulást, a 60 év felettiek, a bensőséges karácsonyi ajándékozást, a szilveszteri bálokat és az újesztendőt üdvözlő tűzijátékot. Május elsejét falunappal köszöntik, népdalkörük vendégszereplései messze híresek, harmadik esztendeje tíz kórus találkozójának vendéglátói. A szomszédos Bőccsel hagyományőrző szüreti felvonulást tartanak, és mintegy hatszáz koros embert köszöntenek októberben idősek napján. Az iskola, új igazgatójának köszönhetően, virágkorát éli, 2001-től beindult az alapfokú művészeti oktatás, önálló intézményként zene, képzőművészet és tánc tagozaton. Határozott elképzelésük van a két tannyelvű oktatás bevezetésére és az informatikai oktatás fejlesztésére. Külsőségeiben is megújul az intézmény, folynak az emeletráépítési munkák és készül az úszásoktatást, testedzést szolgáló tanmedence.

A község infrastrukturális ellátottsága 2002 tavaszán, a közel hárommilliárdos csatornaberuházás ünnepélyes átadásával megtörtént, melyet gesztorként tíz község részvételével koordinált az önkormányzat. A nagy felelősségű munka és a rendkívüli igénybevétel, mint mondja, minden idejét lekötötte.

A négy év eredményéhez hozzátartozik, hogy a Széchenyi-tervnek köszönhetően tizenkét bérlakás épül a községben, valamint több kilométeres úthálózat 90%-ban bitumenes kivitelezésben, és jó minőségű járdák teszik komfortossá a közlekedést. Kétszázötvenmilliós beruházással szeretnék a Munk-kastélyt felújítani, mely épület közösségi házként működne, otthont adva a kultúrának, szép parkja pedig olyan szabadtéri rendezvények helyszíne lehetne, amely nemcsak a község igényeit szolgálná, hanem egyediségénél fogva vonzóvá tehetné azt még a közeli Miskolc számára is.

Orosz Zsolt polgármester három gyermek édesapja, felesége a községben óvónőként dolgozik. Amióta emlékszik, a foci volt a mindene, ha hobbiról esett szó, ez volt a téma. Középiskolában a DVTK-ban játszott, főiskolán MB III-as csapatban, és bár sérülései miatt a „profizmust” befejezte, mai napig kispályázik egy baráti társasággal és az „öregfiúkkal”. Tiszteletben tartva és nem feledve gyökereit 2001-től testvértelepülési kapcsolatot ápol az önkormányzat Gömörpanyit felvidéki településsel. Kultúrával vendégeskednek egymásnál, a gyerekek közös sítáborozásokon vesznek részt, viszonzásul nyárra tiszaújvárosi strandprogrammal kedveskednek a határon túliaknak.

Polgármester úr kitartóan képezi magát. Angol középfokú nyelvvizsgát tett és szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának levelező tagozatos hallgatója. Újra indul a választásokon, remélve, hogy eddigi tevékenysége alapján bizalmat kap a község lakóitól, és egyben lehetőséget arra, hogy a vetés nehéz munkája után az aratás megérdemelt örömének részese lehet.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 3. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)