Sajókápolna

Sajókápolna a Tardonai-dombság keleti részén a Nyögő-patak kiszélesedő völgyében, a dombvidék hullámos peremére települt. A falu valószínűleg egy kápolna köré épült  – innen a neve –, melyet az első írásokban Kapulna alakban találunk. A török pusztítás után lakatlanná vált, majd a lassú betelepülés után a reformáció eredményeként már önálló egyháza volt. A XIX. század elején épült temploma az 1827-es tűzvészben elpusztult, és két évvel később épült újjá barokk stílusban. A település nevezetességét jelenti, hogy itt jártak elemi iskolába a község lelkészének fiai: Egressy Gábor és Béni.

A ma közel ötszáz fős falu önkormányzatának élén a 2002-es választások óta Vass Lajos áll, aki 1952. május 25-én született Sajószentpéteren. Szülei és felmenői révén régi sajókápolnainak számít a család, ahol édesapja földműveléssel, édesanyja pedig a háztartás vezetésével foglalkozott. Ugyanitt él két nővére, Ilona és Piroska is.

A munka szeretetét már kisgyermekkorában megtanulta a háztáji gazdaságban, ahol elsajátította a szőlő- és kertművelés fogásait, foglalkozott a szántóföldi kultúrákkal is. Szabad idejében legszívesebben futballozott, de a környező hegyek, a Nyögő-patak, a Pitypalatty-völgy számtalan kikapcsolódási lehetőséget biztosított télen-nyáron.

Alsó tagozatos tanulmányait szülőfalujában folytatta, a felső tagozatot a szomszédos Parasznyán fejezte be, majd középiskolai tanulmányait az ormosbányai gimnáziumban folytatta. Elsősorban a történelmet, a földrajzot és a fizikát kedvelte, ez utóbbi játszott szerepet abban, hogy érettségi után Miskolcon elektronikai műszerésznek tanult tovább. Első munkahelye a sajószentpéteri üveggyár lett, ahol műszerészként kezdett. 1974-ben bevonult katonának, a honi légvédelemnél szolgált híradósként, majd tartalékos őrmesterként szerelt le.

Ezután korábbi munkahelyén folytatta tevékenységét, az üvegszálgyártó üzemben üzemvezető-helyettesként dolgozott 1978-ig. Ekkor került be az ifjúsági mozgalomba, előbb Miskolcon szervezőként kezdte, majd Sajószentpéteren a helyi pártbizottság munkatársaként folytatta, végül Parasznyán lett községi pb-titkár. Közben iparpolitikai szakon elvégezte a Politikai Főiskolát is. A rendszerváltás után előbb egy termelőszövetkezet üzletkötője, majd 1994-ben a helyi önkormányzat képviselője lett. 2002-ben választották a település polgármesterévé. Közben képezte magát, Gödöllőn a GATE Gépészmérnöki Karán szerzett szakmérnöki diplomát.

Polgármesteri tevékenysége során arra törekedett, hogy a település fejlődése töretlen maradjon, és megőrizzék az itt élők egységét. Mindig azt hangsúlyozta, ami összeköti az embereket, és nem azt, ami szétválaszthatja.

A minőségi életkörülmények javítását jelenti a szennyvízberuházás befejezése és műszaki átadása, a belvíz-, csapadékvíz-elvezetés kiépítése két utcában és a kábeltévé hálózat megvalósítása, amely lehetőséget teremt a világhálóhoz történő kapcsolódáshoz. Társadalmi összefogással európai színvonalú játszóteret építettek fajátékokkal, folytatják a korábbi évek jó hagyományát, az idősek napja rendezvényt, amely az egész települést megmozgatja. Az elmúlt évben Télapó-napi ünnepséget és farsangi rendezvénysorozatot tartottak, és új színfolt a település életében a  „mindenki karácsonyfájának” megszentelése és közös gyertyagyújtás a falu főterén. A falunapon vendégül látják az itt élőket, kultúrműsor, tűzijáték, szabadtéri bál színesíti a programot.

Napjaink feladatait a teleház kialakítása jelenti, amely majd a könyvtárral együtt szolgálja a helybélieket. Folyamatban van három utca aszfaltszőnyegezése, valamint modern járda megépítése is.

„Tevékenységem egyik fontos alappillére a nyíltság és az őszinteség – mondja Vass Lajos –, hisz mindenkivel meg kell találnom a megfelelő hangnemet. Az emberekben tudatosítani kell, hogy ők is részesei a helybéli mindennapoknak. Nagyon fontos feladatunk a település hagyományainak, sajátosságainak megőrzése. Talán ennek is részét képezheti, hogy AVOP-pályázat keretében több mint 23 millió forintot nyertünk, amelyből a műemlék református templomot újítjuk fel valósítjuk meg.”

1976-ban kötött házasságot Galyas Erzsébettel, aki Sajószentpéteren tanít. Andrea lányuk 1979-ben született, ő állatorvos, Budapesten él. A négy évvel fiatalabb Lajos a Budapesti Gazdasági Főiskola negyedéves hallgatója német tannyelvű oktatás keretében.

Szabad idejében műveli szőlőjét, amelyből a bort is maga készíti. A vadásztársaság tagjaként rendszeresen jár a környező hegyekbe vadászni. Eddigi változatos életútjával elégedett. Úgy érzi, hogy eddig is a település érdekeit szolgálta, és a jövőt illetően sok olyan terve van (a településszerkezet átalakítása, három új autóbuszváró, belvízelvezetés, falumúzeum berendezése, ökopark kialakítása), amelyek a falu további épülését-szépülését szolgálják majd.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)