Miskolc

A név a mondás szerint kötelez, de a származás még inkább. Ezt az intelmet tanulta meg anyai nagyapjától dr. Lakatos Zoltán, akinek felmenői között megtalálható makfalvi Dózsa György, aki végvári vitéz, kapitány, majd a parasztfelkelés vezére volt. Apai ágon a prügyi református parókián vezetett anyakönyvekből 300 évre visszamenően igazolható nemesi származása. Ősei Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvartartásához tartoztak. Ezért máig úgy érzi: neki mindig a szegények, az elesettek pártjára kell állnia, aminek leginkább szakmai pályafutása során igyekezett megfelelni.

Pedagógus édesanyja a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába íratta, amiért támadták is felettesei. Hogyan várható el olyan pedagógustól a szocialista embertípus nevelése, aki saját gyermekét egyházi iskolába íratja…?

A rendelőintézet négyágyas fektető-részlegében vizsgálatokat, kezeléseket végeztek. Ténykedésük megfelelt az egynapos intézeti ellátásnak, így tulajdonképpen 20–30 évvel megelőzték korukat. Járta az üzemrészeket, élvezte a megszerzett népszerűséget, érdekelték az emberi sorsok, és sok barátot szerzett. Volt betegei a mai napig megkeresik, sokszor még telefonon is kikérik tanácsát.

1983-ban a megüresedett járási-városi főorvosi állást kínálták fel számára, amit elfogadott. Csakhogy a közigazgatási változások megszüntették a járásokat, ezért elmondhatja: ő volt az utolsó járási főorvos Ózd térségében. Ezután a sátoraljaújhelyi kórházba került igazgató főorvosnak, ahol négy évet töltött el, majd felkérték a Miskolcon létrehozott Egészségügyi Szűrőállomás vezetésére. Munkahelyein bekapcsolódott a közéletbe, tagja volt a Természettudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, és rendszeresen tartott népnevelő előadásokat vidéki kultúrházakban. Vezető szerepeket vállalt a Vöröskeresztben, és a mai napig megyei elnöke az Alkoholizmusellenes Országos Szövetségnek. Tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, szakmai munkáját Az Egészségügy Kiváló Dolgozója címmel honorálták.

Fiuk nem követte az apai hivatást, a Miskolci Egyetemen szerzett kohómérnöki diplomát. Megbecsült szakmájának és kiváló nyelvtudásának köszönhetően a fél világot bejárta, és itthoni munkahelyén is elismert szakember. Tőle két fiúunokájuk van, Domonkos és Levente.

Ózdi orvosként megismerkedett Paál Zoltán kohásszal, akitől sok érdekes őstörténetet hallott. Kiderült, hogy az általa csak Zoli bácsinak nevezett, munkaszolgálatra hurcolt ózdi kohászt a II. világháborúban rovósámánná avatta egy Uralon túli, manysi nemzetiségű szovjet partizán, sőt átadta neki fősámán nagyapjának a tudását is. A természettudományos szemléleten nevelődött orvos ezután beleásta magát a mondák világába, és szembesült azzal a ténnyel, hogy a hallott elbeszélések akár meg is történhettek. Paál Zoltán évtizedeken át írta az elgondolkodtató őstörténetet, az Arvisurát, mintegy hatezer évre visszamenőleg, méghozzá úgy, hogy nem rendelkezett akkora irodalmi vagy történelmi tudással, ami alapot szolgáltatott volna mindehhez. Aztán ismertté váltak olyan tények, miszerint az Ural hegység déli karéjától keletre a magyarok vándorlásakor visszamaradt egy törzs, akik máig ott élnek, és magyaroknak nevezik magukat. Egyéb kézzelfogható bizonyítékok is igazolják, hogy az Arvisura, aminek jelentése igazszólás, tényleg a valóságon alapul. Paál Zoltán iránti tiszteletéből adódóan, az ő kéziratából megszerkesztette a Vérrel pecsételve című könyvet, amely a 348. Arvisura alcímet viseli.

A nyugdíjas dr. Lakatos Zoltán most sem pihen, Miskolcon alakított egy foglalkozás-egészségügyi központot, a Monitor Doktor Kft.-t.

Ennek műszerezettségét szeretné továbbfejleszteni, miközben még biztosítási orvosként is vállal feladatokat. A megyében ő szerzett először ilyen irányú szakképesítést.

(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2009.)