Horváth Sándor

Horváth Sándor_2006 Budapest 300.jpgNyugdíjas középiskolai tanár, helytörténész,

Budapest

Amúgy jól megvagyok, csak a lábam nem akar engedelmeskedni – mondja a telefonba –, de nem unatkozok. Nézem a szekrényem fölé helyezett képeket, az én négy dédunokámat, akik nemzetközivé tették a családot. Van köztük félig lengyel és japán is, ez a kicsi, mint egy szamuráj! Nem csodálkozok, mert két fia is tanult és dolgozott külföldön, a lánya itthon folytatta édesapja hivatását, de az unokák közül többen is külföldi egyetemen diplomáztak, doktoráltak. A sok évtizedes ismeretségünk megkönnyíti a beszélgetésünket, és humorosan mondja, hogy megöregedtek a tanítványai, az érettségi találkozókra is ritkábban kerül sor, de ő kivárja a 100. évét, hogy megkaphassa a márvány diplomát. Reméljük sikerül, hiszen nagy idők tanúja, értő elemző krónikása volt akkor, amikor a helytörténet kutatására még csak kevesen mertek vállalkozni.

A nyíregyházi középiskolai tanár, 1916. január 18-án Dombóváron született. Életének több mint felét, pályájának teljes idejét viszont Nyíregyháza közoktatásában töltötte. Így joggal tartja nyíregyházinak sok száz volt diákja, egykori kollégája. Születése és pályakezdése a két világégés közé esett. Latin-történelem szakos diplomáját a pécsi egyetemen szerezte, majd szinte azonnal a frontra került. A frontról sebesülése révén került haza 1941-ben, és ez az év több szempontból is változást hozott számára. A nyíregyházi Angolkisasszonyok Intézetében, majd a Királyi Katolikus Gimnáziumban kapott állást. Ebben az évben vette feleségül kolléganőjét, Gazsó Olgát, akivel a következő évtizedekben három gyermeküket nevelték fel. Nyíregyháza több középiskolával rendelkezik, és Horváth Sándor neve mindegyikben fogalommá tudott válni, részben tanári sikerei, részben kutatói tevékenysége és közéleti aktivitása révén. Ma három gimnázium köszöntheti benne volt tanárát, a Szent Imre Gimnázium, amely a Kir. Katolikus Gimnázium jogutódjaként jött létre, a Kossuth Lajos Gimnázium és a Zrínyi Ilona Gimnázium, ahol a leghosszabb ideig dolgozott.

A háború vége az oktatásügyben jelentős változásokat hozott. Horváth Sándor előbb az újonnan megszervezett kollégiumi rendszerben igazgatói megbízást kapott, ami az államosításig, illetve a kollégiumok összevonásáig tartott. A jogutód gimnáziumok közül a Zrínyi Ilona Gimnáziumban folytatta pályáját, ahol 1952-ig volt igazgatói megbízatása. Ekkor átkerült a Kossuth Lajos Gimnázium élére.  Igazgatói tevékenységének egyik legmegrázóbb eseménye 1956 októberében következett be. Tudta, milyen jelentős változásokat élnek meg, de a diákjait is féltette, így vállalta a diákság koordinálását, és részt vett az értelmiségi forradalmi bizottság létrehozásában. Az igazgatói beosztásáról ezért le kellett mondania, és átkerült feleségével együtt a Vasvári Pál Gimnáziumba, amely a Királyi Katolikus Gimnázium jogutódja volt. Az 1956-os események politikai lezárása itt csak 1959-ben történt meg, a gimnáziumi beosztásuk megszűnt, és belső száműzetésként az 1. sz. Általános Iskolába helyezték beosztott tanárnak. 1963-ban került ismét vissza a középiskolai rendszerbe, és ettől kezdve a Zrínyi Gimnázium tanáraként vált közismertté.

Igényes tanárként ismerték diákjai, kollégái. A kedvelt latin oktatásának háttérbe szorulásával a történelem felé fordult inkább a figyelme. A Hársfalvi Péter által vezetett megyei levéltárban ő dolgozta fel elsőként az 1945-ös földreform megyei történetét, és ezzel országos hírnevet szerzett magának. A Jósa András Múzeum kiadványaiban, majd az újrainduló Szabolcs-Szatmári Szemlében jelentek meg írásai. Nem a kor által megkívánt dogmatikus történetszemlélet szerint dolgozott, hanem a források abszolút tisztelete vezette. Külön megemlíthető a Kossuth Emlékkötetben megjelent megyetörténete, amely alapja lett a megyei honismereti mozgalomnak. Saját élményem és szerencsém, hogy hitt a tehetséggondozásban. A kiválasztottak forrásokkal való megismertetésének, a megfelelő elemzési módszerek megtanításának köszönhetően diákjai sorra nyerték a helyi és országos versenyeket. Egész pályája során tisztelet övezte, de vezetői babérokra már nem vágyott, valószínű nem is kaphatott volna. A politika számára megtűrt, de nem támogatott tanár azonban érezhette, hogy mindenütt akad olyan diákja, aki az embert, a tanárt mély tisztelettel támogatja.

Így van ez most is, hiszen a három volt munkahelyén, a három középiskolai intézmény élén három tanítványa áll, akiknek nagy segítséget jelent, hogy Sándor bácsi megírta iskolatörténetüket. A város vezető testületeiben még ma is többen mondhatják el magukról, hogy a Sándor bácsi tanítványai voltak, bizonyítván, hogy a tanári hivatás beteljesedése évtizedekkel a nyugdíjba vonulása után is hitelesíti azt a magára formált költői hitvallást, hogy jót és jól kell oktatni, ebben rejlik az ő titka is.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése