Horváth Sándor

Nyugdíjas középiskolai tanár, helytörténész,

Budapest

Amúgy jól megvagyok, csak a lábam nem akar engedelmeskedni – mondja a telefonba –, de nem unatkozok. Nézem a szekrényem fölé helyezett képeket, az én négy dédunokámat, akik nemzetközivé tették a családot. Van köztük félig lengyel és japán is, ez a kicsi, mint egy szamuráj! Nem csodálkozok, mert két fia is tanult és dolgozott külföldön, a lánya itthon folytatta édesapja hivatását, de az unokák közül többen is külföldi egyetemen diplomáztak, doktoráltak. A sok évtizedes ismeretségünk megkönnyíti a beszélgetésünket, és humorosan mondja, hogy megöregedtek a tanítványai, az érettségi találkozókra is ritkábban kerül sor, de ő kivárja a 100. évét, hogy megkaphassa a márvány diplomát. Reméljük sikerül, hiszen nagy idők tanúja, értő elemző krónikása volt akkor, amikor a helytörténet kutatására még csak kevesen mertek vállalkozni.

A nyíregyházi középiskolai tanár, 1916. január 18-án Dombóváron született. Életének több mint felét, pályájának teljes idejét viszont Nyíregyháza közoktatásában töltötte. Így joggal tartja nyíregyházinak sok száz volt diákja, egykori kollégája. Születése és pályakezdése a két világégés közé esett. Latin-történelem szakos diplomáját a pécsi egyetemen szerezte, majd szinte azonnal a frontra került. A frontról sebesülése révén került haza 1941-ben, és ez az év több szempontból is változást hozott számára. A nyíregyházi Angolkisasszonyok Intézetében, majd a Királyi Katolikus Gimnáziumban kapott állást. Ebben az évben vette feleségül kolléganőjét, Gazsó Olgát, akivel a következő évtizedekben három gyermeküket nevelték fel. Nyíregyháza több középiskolával rendelkezik, és Horváth Sándor neve mindegyikben fogalommá tudott válni, részben tanári sikerei, részben kutatói tevékenysége és közéleti aktivitása révén. Ma három gimnázium köszöntheti benne volt tanárát, a Szent Imre Gimnázium, amely a Kir. Katolikus Gimnázium jogutódjaként jött létre, a Kossuth Lajos Gimnázium és a Zrínyi Ilona Gimnázium, ahol a leghosszabb ideig dolgozott.

A háború vége az oktatásügyben jelentős változásokat hozott. Horváth Sándor előbb az újonnan megszervezett kollégiumi rendszerben igazgatói megbízást kapott, ami az államosításig, illetve a kollégiumok összevonásáig tartott. A jogutód gimnáziumok közül a Zrínyi Ilona Gimnáziumban folytatta pályáját, ahol 1952-ig volt igazgatói megbízatása. Ekkor átkerült a Kossuth Lajos Gimnázium élére.  Igazgatói tevékenységének egyik legmegrázóbb eseménye 1956 októberében következett be. Tudta, milyen jelentős változásokat élnek meg, de a diákjait is féltette, így vállalta a diákság koordinálását, és részt vett az értelmiségi forradalmi bizottság létrehozásában. Az igazgatói beosztásáról ezért le kellett mondania, és átkerült feleségével együtt a Vasvári Pál Gimnáziumba, amely a Királyi Katolikus Gimnázium jogutódja volt. Az 1956-os események politikai lezárása itt csak 1959-ben történt meg, a gimnáziumi beosztásuk megszűnt, és belső száműzetésként az 1. sz. Általános Iskolába helyezték beosztott tanárnak. 1963-ban került ismét vissza a középiskolai rendszerbe, és ettől kezdve a Zrínyi Gimnázium tanáraként vált közismertté.

Igényes tanárként ismerték diákjai, kollégái. A kedvelt latin oktatásának háttérbe szorulásával a történelem felé fordult inkább a figyelme. A Hársfalvi Péter által vezetett megyei levéltárban ő dolgozta fel elsőként az 1945-ös földreform megyei történetét, és ezzel országos hírnevet szerzett magának. A Jósa András Múzeum kiadványaiban, majd az újrainduló Szabolcs-Szatmári Szemlében jelentek meg írásai. Nem a kor által megkívánt dogmatikus történetszemlélet szerint dolgozott, hanem a források abszolút tisztelete vezette. Külön megemlíthető a Kossuth Emlékkötetben megjelent megyetörténete, amely alapja lett a megyei honismereti mozgalomnak. Saját élményem és szerencsém, hogy hitt a tehetséggondozásban. A kiválasztottak forrásokkal való megismertetésének, a megfelelő elemzési módszerek megtanításának köszönhetően diákjai sorra nyerték a helyi és országos versenyeket. Egész pályája során tisztelet övezte, de vezetői babérokra már nem vágyott, valószínű nem is kaphatott volna. A politika számára megtűrt, de nem támogatott tanár azonban érezhette, hogy mindenütt akad olyan diákja, aki az embert, a tanárt mély tisztelettel támogatja.

Így van ez most is, hiszen a három volt munkahelyén, a három középiskolai intézmény élén három tanítványa áll, akiknek nagy segítséget jelent, hogy Sándor bácsi megírta iskolatörténetüket. A város vezető testületeiben még ma is többen mondhatják el magukról, hogy a Sándor bácsi tanítványai voltak, bizonyítván, hogy a tanári hivatás beteljesedése évtizedekkel a nyugdíjba vonulása után is hitelesíti azt a magára formált költői hitvallást, hogy jót és jól kell oktatni, ebben rejlik az ő titka is.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése