Nyíregyháza

Bányászcsaládból származik, országgyűlési képviselőként fél Nyíregyháza lakossága juttatta a parlamentbe, két évtizeden át a helyi tanács, majd önkormányzat választott tagja, egész élete és munkássága azonban a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolához kötődik. Gilányi Jánost, a szakközépiskola nyugalmazott igazgatóját sokan ismerik a megyében, bár ő a Borsod megyei Kurityánban született 1934. szeptember 25-én Gilányi József bányász családjában. Édesanyja Kovács Borbála. Nagy családban nőtt fel.

Székesfehérváron érettségizett 1954-ben. 1954 és ’58 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos diplomát. 1958-ban jött a Széchenyibe Nyíregyházára. Ennek negyvenkét éve, és ma, nyugalmazott igazgatóként is óraadóként dolgozik.

A szakközépiskolai és a közéleti szerepvállalásában nagyon fontos a családi háttér, amelyet felesége, Gilányi Jánosné, született Kamarási Mária, biztosított a számára. 1958-ban kötöttek házasságot. Felesége 1958 és ’68 között a Kölcsey-gimnáziumban, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskola matematika tanszékén tanított, elsősorban analízist. Szakmai és vezetői munkáját igen nagyra értékelte az akkori főigazgató, dr. Margócsy József, aki felkérte Gilányinét a főigazgató-helyettesi posztra: a külügyek tartoztak volna hozzá. Az asszony azonban nemet mondott a felkérésre, hogy férje közéleti és szakközépiskolai igazgatói megbízatásainak tudjon eleget tenni. A férje örökre hálás ezért. Főiskolai docensként ment nyugdíjba. Házasságukból két gyermek született. Csaba a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett, saját reklámügynökséget működtet a fővárosban, Rita és Anna nevű lánya született. Ildikó a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett üzemgazdász diplomát, majd okleveles könyvvizsgáló lett. Veszprémben él a családjával, Dávid és Dániel nevű gyermekei születtek.

Gilányi János 1980-ban lett országgyűlési képviselő, és a rendszerváltozásig az MSZMP tagja. A megyeszékhely déli része tartozott hozzá. 1985 és ’90 között pótképviselőként is tevékenykedett, az akkori megyei pártbizottsági első titkár, Varga Gyula a rendszerváltozás idején lemondott, és átadta helyét Gilányi Jánosnak, aki ott lehetett a történelmi időnek számító 1989. október 23-án a Parlamentben, amikor Szűrös Mátyás kikiáltotta a Magyar Köztársaságot. Ma is baloldali nézeteket vall, azok közé tartozik, akik a tisztességes munka és az erkölcsi hozzáállás mellett nem szereztek vagyont, amit pár éve még be kellett volna vallani. Jó érzéssel veszi tudomásul, hogy mára új iskolák tucatjai épültek. Képviselői munkájában pedig egyszer interpellált Pozsgay Imre művelődési és oktatási miniszterhez: miként fordulhat elő, hogy amikor bevezetik a munkahelyeken a szabad szombatot, a tanulóknak harminchat–harmincnyolc órára emelték a heti tanórák számát? Az ellentmondások mindig is tettre sarkallták…

Nyíregyházán legalább két évtizeden át aktív részese és irányítója lehetett a városi tanács, majd az önkormányzat munkájának. A tanács végrehajtó bizottságába is beválasztották. Az egészségügyi és szociális bizottság tagjaként szembesülhetett az emberek egy részét fenyegető nyomorral, rossz lakáshelyzettel. 1985-ben felvetette: mi lenne, ha legalább a 8-as és a 12-s autóbusz útvonalán trolibusz közlekedne, hisz jelentősen óvhatnák a környezetet és mindenekelőtt az emberi életet.

1966-tól 1991-ig igazgatóként irányította a Széchenyit. Nagyon büszke arra, hogy a Báthory utcáról sikerült elköltözni, és felépíteni 1972-ben az új iskolát a Városmajor utcán. 1986-ban készült el a kollégium és a konyha, 1988-ban pedig bővíthették az intézményt. Mindig arra törekedett, hogy jó tárgyi feltételeket teremtsen a munkához, s ehhez sikerüljön megnyerni elkötelezett pedagógusokat. Így lehetett kiváló nevelő-oktató munkát végezni. Ezt igazolja az iskola tanulóinak kimagasló felvételi aránya a felsőoktatási intézményekben, az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken és az érettségi vizsgák igen jó eredményei. Nem véletlen, hogy a volt „széchenyis” diákok az élet számos területén vezető beosztást töltenek be. Munkája elismerését fejezi ki, hogy a rendszerváltozás után a Városháza Humán Iroda vezetőjének kérték fel, de a tanítás szeretete miatt nem fogadta el, és hogy kezdeményezője, majd felkérésre egyik kivitelezője volt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyíregyházi karán beinduló gazdálkodási szaknak.

Érdekességként említi Gilányi úr, hogy 1994-ben érettségizett az egyik, harmincötös létszámú osztálya. Ebből huszonnégyen jelentkeztek matematikából a közös érettségi és felvételi vizsgára és tizennyolcat az első körben fel is vettek.

Nyugdíjas éveit is aktívan tölti. Iskolájában óraadó, és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola Speciális levelező tagozat nyíregyházi csoportvezetője.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)