Nyíregyháza

Több mint százéves múltra tekint vissza Nyíregyháza legrégibb szakképző intézménye. 1883-tól képzi a diákokat a ma még Széchenyi István Ipari Szakközépiskola és Szakiskola névre hallgató létesítmény. 1945-ig a város helyi iparának igényeit elégítette ki, maximális sikerrel és közmegelégedésre. Az 1950-es években kezdődött el egy nagyszabású átalakítás, amely azt célozta, hogy a hazai szocialista nagyipar számára képezzenek itt szakmunkásokat, ráadásul tömeges méretekben. A fémipar és az építőipar számított a legjelentősebb szakképzési területnek. Az itt végzett diákok keze munkáját dicséri Tiszaújvárostól Paksig az ország minden nagyobb állami építkezése.

Az iskola képzeletbeli történelemkönyvét Gazda Sándor igazgatóval lapozgatjuk. Az intézmény magán viseli a társadalmi, gazdasági változások és az azokat követő oktatási koncepciók jegyeit.

A 60-as évek végén és a 70-es évek elején újabb nagy átalakulás következett be az iskola életében, hiszen egyre több szakmát oktattak, több ezres tanulói létszámnak kellett volna megteremteni a szakmaszerzés tartalmi és technikai feltételeit. Megérett a helyzet arra, hogy a szolgáltató szakmákat más intézmény vegye át: az akkori 110-esből kivált a 107-es szakmunkásképző intézet.

– Én úgy érzem, érdekes végignézni azt a folyamatot, melyet intézményünk a gazdasági életben betöltött – hallottuk Gazda Sándor igazgatótól. Mindig is valamilyen társadalmi kihívásnak kellett megfelelnünk. Egyrészt az országnak kellett képeznünk nagyobb létszámban szakmunkásokat, másrészt az egyre gyarapodó lélekszámú megyeszékhelyen kellett a fiatalok ezreinek szakmát adni a kezébe. 1985-ben újabb változás következett be az intézmény életében: elindítottuk szakközépiskolát az addig egyeduralkodó szakmunkásképzés mellett. Most pedig nyugodtan állíthatom, hogy a jövő útja az, hogy minél magasabban kvalifikált szakemberek kerüljenek ki az iskolából. Ehhez pedig nemcsak a szakmai tudás, hanem az érettségi is hozzátartozik.

A nyíregyháziak többsége ma is 110-esnek ismeri az iskolát. Jelenleg ezerkétszázhatvanheten tanulnak a nappali tagozaton, háromszázhuszonhatan vesznek részt esti és levelező képzésben. A tantestület létszáma is tekintélyt parancsoló, hisz a hatvannégy tanár mellett huszonhárom szakoktató tevékenykedik, tizenketten kollégiumi nevelői feladatokat látnak el, a technikai feltételek megteremtése pedig hatvannyolc dolgozóra hárul.

A szakiskolában korábban huszonkét szakmát oktattak, ma mindössze tízet. A karosszérialakatos, a központi fűtésszerelő, a szobafestő és mázoló a legkedveltebbek közé tartozik. A szakközépiskolában az épületgépészet, a gépszerelés a vonzó, valamint szívesen jelentkeztek a gépjárművezető és karbantartó szakmára.

A társadalom és a gazdaság változása, fejlődése indította el újabb szakok karrierjét, ilyen például az informatika, amelyet harmadik éve oktatnak. Egy-két éve tanulnak itt azok az autószerelők, akik érettségivel is rendelkeznek majd. A Világbank is komoly anyagi segítséget nyújt, amennyiben ahhoz az iskola megteremti a feltételeket. Két komponensű a támogatás: az úgynevezett A komponens részeként még a tantervet is ez az iskola dolgozhatja ki a szellőző- és klímaberendezés-szerelő szakmára. A B komponens azt tartalmazza, hogy a gépészeket és az informatikusokat az érettségiig kell eljuttatni a 9–12. osztályokban.

– Az élet pedig egyre újabb kihívások elé állítja az intézményt – folytatja az igazgató. 2001-ben indítjuk az épületgépészeti mérnökasszisztens képzést. Ez már felsőfokú végzettségnek számít. Elsősorban az itt végzettekre számítunk, de természetesen az iskola kapui nyitva állnak a másutt végzettek előtt is. Egyébként a 2001-es esztendő további változásokat hoz majd iskolánkba, mivel a tervek szerint teljesen átalakítjuk a szakiskolai képzést. Piaci alapra kell helyeznünk az oktatást. Az egész folyamatnak az a lényege, hogy konvertálható tudással vértezzük fel a tanulókat.

Nagy valószínűséggel sikerrel veszi az újabb akadályt az intézmény. Évtizedek óta igen eredményesen szerepelnek diákjaik a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyeken. Sport és kulturális téren serlegek tucatjait hozták el.

Gazda Sándor igazgató a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem-földrajz szakon 1980-ban. Az EXPRESS Utazási Irodánál rövid ideig dolgozott , majd a megyei kórház oktatási előadójaként, és 1983. szeptember elsején jött a Széchenyibe. Két évig kollégiumi nevelőként dolgozott, 1988-tól a levelező tagozatot vezette. 1992-től nevelési igazgatóhelyettes, egy éve pedig igazgató.

Felesége dr. Szabó Sarolta muzeológus. Két gyermekük született, Sándor a Krúdy-gimnáziumba jár, közgazdásznak készül, Kristóf harmadik osztályos a Móricz Zsigmond Általános Iskolában. Csekély szabad idejét a családjával tölti, színházba járnak, kirándulnak.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 9. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)