Dr. Pásztor Margit

Családorvos,

Nyíregyháza

A Tiszaeszlárhoz tartozó Bashalmon 1949. június 12-én született dr. Pásztor Margit családorvos, aki egy dologban volt biztos kamaszkorában: soha nem akar a szántóföldön kapálni. A nehéz fizikai munkához az élet és a kényszerűség hozzáedzette, minden nyáron rendszeresen dolgozott, hisz édesanyja, Tálas Margit és a mindössze 38 éves korában elhalálozott vasutas édesapa, Pásztor János nemigen vállalhatta volna a taníttatás költségeit. Jól jött a lánygyermek nyári munkájából kapott pénz a beiskolázás előtt tankönyvre, ruhára. Úgy döntött, inkább a tudomány fellegvárát ostromolja, minthogy két kezével teremtse elő a szükséges pénzt. Az emberek nyelvén mindig szívesen szólt, ezért az orvosi pálya iránt alakult ki az elhivatottság benne. Családi életét megnyugtató háttérré alakította. Férje, Dobi László első házasságából született Ágnes lánya, és a doktornő szintén első házasságából származó Krisztián fia után közös életüket, az apja nevére keresztelt László teszi teljessé. Ő tanárképzőt végzett, tudását nem a tanári pályán, hanem a Vodafonnál hasznosítja. A legközelebbi orvosegyetemet Debrecenben találta, és itt szerzett diplomát dr. Pásztor Margit 1975-ben. Mint megyei ösztöndíjas a felajánlott álláshelyet Nyírbátorban kapta meg. 1975 és 1979 között gyógyította itt a betegeket az egyik körzetben. 1979-ben Nyíregyházára költözött, és a Kinizsi utcai rendelőben a Ságvári kertváros és a Guszevtelep hátrányos helyzetű családjaival találkozott. A gyógyító munka napi rutinja mellett igen nagy szerepet kapott az egészségnevelés, a felvilágosítás. 1987-ben Pásztor doktornő elsőként vállalt körzetet az akkor épülő legnagyobb nyíregyházi lakótelep, Örökösföld egyik rendelőjében. Őslakosnak mondja magát, hisz a „törzsgárda” összesen három tagja közül ő telepedett le itt először.

Az itt töltött két évtized sajátos ismeretekkel egészítette ki a doktornő elméleti és gyakorlati tapasztalatait. Zömében fiatal családok kapták meg az itt kiutalt lakásokat, időseket még mindig alig látni. A praxishoz több mint 2500 beteg tartozik, jobbára fiatalok és középkorúak. Hasonló gondokkal jöttek 20 évvel ezelőtt is, ma szintén magukon viselik a kor és a társadalmi, gazdasági átalakulásból szinte törvényszerűen következő jegyeket. Munkaképes korosztályról lévén szó, korábban a teljes foglalkoztatottságból eredően nyugodtan elmentek táppénzre, ha baj volt, ma előfordul, hogy valaki betegen is mindenáron dolgozni akar, mert félti az állását. Mára általános jelenség lett, hogy a 40–50–60 éves korosztály nem talál munkát, vagy egy leépítés után újabb állást magának. Tetézi mindezt, hogy vagy egyáltalán nem szereztek végzettséget, vagy mindössze egy szakmában, akár egyetlen szakterületen tudnák hasznosítani az ismereteiket. Ez lényegesen behatárolja az elhelyezkedést. Nem véletlenül sokkal többen küszködnek magas vérnyomással, reumával, idegrendszeri panaszokkal. Megdöbbentő a családorvosnak, hogy a körzetében 30-40 daganatos beteg is található. A korábbi években lényegesen kevesebben betegedtek meg rákban, s mindemellett igen agresszív rákfajtákat kellene gyógyítania. Sokat gondolkodik a doktornő a kialakulás miértjén, de akárhányszor nézi a kérdést, arra a következtetésre jut, hogy a csernobili atomkatasztrófa után nagyságrenddel több daganatos beteg jelent meg. Szülőkorba léptek az akkoriban világra jött gyerekek, és a genetikai hajlamot hordozva, sajnos, gyakran viszik tovább a betegséget. Amikor az egyetem elvégzése után Pásztor doktornő az akkor körzeti orvosnak mondott állás mellett döntött, elsősorban az motiválta, hogy lényegesen emberközelibbnek tartotta a családorvoslást. Itt valóban családok gondjaiba pillanthat be, és generációk tagjait gyógyíthatja. Azt látja, hogy jó szóval, korszerű ismeretekkel, empátiával nevelhető a beteg. A középgeneráció tagjai a legfogékonyabbak, a fiatalok még sarkosabban fogalmaznak és gondolkodnak. Nem értik, miért diétázzon a tizenéves, még nem értik, hogy később ez vérnyomásproblémát, cukorbetegséget és sok más kórt idézhet elő.

Érdekes jelenség támogathatja az orvosnő egészségnevelő tevékenységét, mert az utóbbi években divat lett a fitnesz, az „Érezd jól magad!” wellness-ként meghonosodott fogalma. Szintén divat lett a különböző fajtájú tornákra járni, táplálékkiegészítőket szedni, fogyókúrázni. Végül is mindegy, hogy mi idézi elő a változást a szemléletben, az a lényeg, hogy működjön, hisz a statisztikailag várható élettartam tekintetében sereghajtók vagyunk Európában, a lakosság jó része túlsúlyos, a daganatos betegségeket követő halálozás tekintetében a férfiak a tüdő- és a gyomorrák, a nők a méhnyak- és a mellrák előfordulása miatt vezetnek. Az egészségnek mint értéknek a megjelenése aligha odázható, és akkor valószínűleg több gondot fordítanak az emberek a legfőbb kincsükre, amelyet sokan akkor értékelnek, amikor az már elveszett. Ez a családorvos igazi küldetése, hogy ne csak a testet és a lelket gyógyítsa, hanem a szemléletet is formálja.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 22. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése